„Akkor leszünk sikeresek, ha elfogadjuk egymás ötleteit”
„Akkor leszünk
sikeresek,
ha elfogadjuk egymás ötleteit”
– mondja Ágota Gábor
alpolgármester
Immár másodszor tölt be a városházán
felelősségteljes
beosztást Ágota Gábor alpolgármester. Ő mindenekelőtt a gazdasági
kérdésekkel
foglalkozó felelős vezető.
|
Ágota Gábor
alpolgármester
|
- Hozzám tartoznak vállalkozásaink, gazdasági
társaságaink, problémáik kezelése, érdekeik érvényesítése, az ott
dolgozó
emberek munkájának figyelemmel kísérése. Ugyancsak az együttműködés az
üzleti tervek előkészítésében. Közöttük most kitüntetett szerepet
foglal
el az ipari park, ahol brüsszeli pénzeket is várunk. Olyan hírek
vannak,
hogy elfogadták az ezzel kapcsolatos terveinket. Kezdődhet a
tereprendezés,
az infrastruktúra kialakítása. Fontos területem a közgyűléshez
kapcsolódó
gazdasági tevékenység ellátása, együttműködés a gazdasági
bizottsággal,
a szabályozók, rendeletek előkészítése és végigfuttatása az egyes
fórumokon.
Szélesebb körű munka az önkormányzat konkrét gazdasági tevékenysége,
az
ingatlanok értékesítése, a rendelkezésre álló portfólió kezelése, s a
kínos
feladat, a Globex-pénzeknek, legalábbis egy részének a
visszaszerzése.
- Mondják, kisebb városok gazdaságilag
leköröztek
minket, mert nincs iparunk.
- Óriási hiba volt például az Elzettet
elengedni.
Volt egy üzem, amelyik nagy beruházásokat akart végezni, azután a
huzakodásokat
követően kiköltözött a városból. Az ilyesmi megengedhetetlen. Ilyenre
nem
volt hazánkban példa a rendszerváltás óta. Egyébként a területet
nézeve
nem állunk olyan rosszul. Ott az ipari park, a délkeleti iparterület
is
rendelkezésre áll, lehet fejlődni. Az "egyablakos" rendszer akar
nehezen
kialakulni, amikor a beruházó egy emberrel tartja a kontaktust, a
beruházási
szándéktól kezdve a megfelelően képzett munkaerőig végzi a várossal
való
összes egyeztetést. Ennek megvalósítása létkérdés. Vannak beruházói
szándékok,
most japánokkal tárgyalunk, de jelentkeztek angolok is.
- Akad-e feladatai között kedvenc, netán
vesszőparipa?
- Érdekes a kérdés, de ezen a területen
nincs.
Életem álma, hogy szülővárosomon munkámmal otthagyhatom a kézjegyemet.
Ha elmondhatom, hogy ez vagy az a beruházás, létesítmény akkor
valósult
meg, amikor voltam. Számomra ez adja meg munkám igazi értelmét. Ha a
nagyszülők,
a szülők büszkék lennének arra, hogy a város mivé fejlődött és milyen
szerepük
volt ebben vérüknek.
- Azért biztos van olyan téma, amihez nem
szívesen
nyúl.
- Nem tudok olyat mondani, ami idegen lenne
tőlem.
Amit nehezen viselek, ha az embernek van egy munkatempója és falakba,
akadályokba
ütközik. Sok ember úgy közelíti meg a kérdéseket, hogy mit miért nem
lehet
megcsinálni. Ez a fajta megközelítés, ami ki tud borítani. Pedig azt
kellene
keresni, hogy hol lehet egy kicsit hozzátenni a dolgokhoz. Akkor
leszünk
sikeresek, ha elfogadjuk egymás ötleteit. Ha ezzel ellentétes
magatartást
látok, akkor elfog a „szent harag”. Ez hibám, de ez van.
- Kevés szabadidejében mivel foglalkozik
szívesen?
- Úgy látszik, ahogy betöltöttem a negyvenet,
lassan öregszem, szívesen élek kedvteléseimnek. Az egyik a filozófiai
természetű
művek olvasása. Ez nekem fontos, akkor feltöltődöm. A másik, nagyon
szeretek
moziba járni. A harmadik, vettem egy elhanyagolt telket Zalában.
Mostanában
ott próbálok meg a dzsungelből európai dolgot teremteni. Állítólag
akinek
benőtt a feje lágya, az kertészkedik.
Valtinyi
Gábor
1999. augusztus 18., szerda 00:00
|