Gróf Apponyi Albert szobrát avatták Balfon

    Három meghatározó történelmi eseményre – két világégést és egy nemzeti tragédiát követő bizonyságtételre – jöttek össze emlékezni a balfiak október 23-án. Az esemény szónoka Dr. Payer Erzsébet, a balfi részönkormányzat előző ciklusbeli elnöke volt, aki beszédében a népszavazás 80. évfordulójára a magyar kormány által 2001-ben adományozott emlékmű avatásának alkalmával egyúttal az 56-os forradalomra és a Magyar Köztársaság kikiáltása 13. évfordulójára is emlékezett.
 

- Legyen ez a hely a kitartás szimboluma, adjon erőt a mindenkori újrakezdéshez

    Az I. világháborút követő történelmi időszak térséget érintő eseményeiről szólva méltatta gróf Apponyi Albert érdemeit, aki a magyar delegáció vezetőjeként az 1920. január 14-én kezdődő békekonferencián több nyelven elmondott, híres beszédében elismerte, hogy a soknemzetiségű Magyarországon lehetnek olyanok, akiket értek sérelmek, de éppen a wilsoni önrendelkezés eszméjére hivatkozva kérte, követelte, könyörgött azért, hogy népszavazás legyen Magyarország minden elszakításra ítélt területén. Kijelentette: "előre is alávetjük magunkat a népszavazásnak, akármi is legyen az eredménye." Apponyi Albert szintén elsőként fogalmazta meg bravúros beszédében a kisebbségek jogait. Azt akarta elérni, hogy, amennyiben területi változásokat kényszerítenek Magyarországra, úgy a nemzeti kisebbségek jogai hatásosabban és részletesebben legyenek biztosítva, mint azt a békejavaslat tervbe vette. Azt mondta: "a méltányosság, az emberi érzés és a tartós béke elérésének akarata megkívánja, hogy Magyarországtól elvett területeken lakó faji, nyelvi, vallási kisebbségek a nagyhatalmaknak védelmében részesüljenek, és a békeszerződés szilárd biztosítékot nyújtson a nemzetiségek érdekeinek megvédésére."
    Apponyi gróf vezette delegáció tárgyalásai, a békedekrétum aláírásának megtagadása, majd az ágfalvi csata nyomatéka végül csekély, de számunkra, az itt élők számára fontos eredményt hozott. 1921. Október 13-án a velencei szerződés lehetővé tette a népszavazást, sajnos, csak Nyugat-Magyarországon: Sopronban, Ágfalván, Balfon, Bánfalván, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Nagycenken és Kópházán.
 

    1921. december 14-15-én Sopron, 16-án a környező falvak szavaztak. Az eredmény: 65,08 százalék szavazott az igenre.
    Apponyi Albert gróf tudta, ha máshol is a népszavazás dönthetett volna, akkor nem vesztettük volna el a hazánk kétharmadát. A vesztes Magyarország érdekeit védő, a nemzetiségek önrendelkezését szorgalmazó politikusra keveset gondoltunk, amikor a Magyar Országgyűlés 1922. Évi XXIIX cikkében Sopron városnak a Civitas Fidelissima kitüntető címet adományozta - mondta Payer Erzsébet.
 

Dr. Payer Erzsébet és Kóczán Zoltán leleplezi gróf Apponyi Albert szobrát

Gróf Apponyi Albert mellszobra mellett az alkotó: Kutas László szobrászművész

    Koszorút, virágot helyeztek el Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Nagycenk és Kópháza települések jelen lévő vezetői, illetve képviselői. A megemlékezésen közreműködtek a balfi általános iskola és óvoda tanulói.