CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 24., vasárnap, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Ajándék a téren

    Ők – csaknem tízen – ismerősöknek tűntek: tavalyról és egyébként is. Talán mert ismerős dallamokat énekeltek, és mert a díszlet pedig: a Város maga volt.
    Ezúttal a hóesés elmaradt, mintha olmos eső szemerkélt volna.
    A hallgatóság pedig: az arrajárók, a sietősek és a megtorpanók, ismerősök és ismeretlenek. Ismerős dallamok, ismerős üzenettel: ünnepről, karácsonyról, Megváltóról, fényről, magunkról, lényegében mégis ismeretlen dolgokról.

    Ismerősök voltak akik énekeltek, még ha ismeretlenül is. Azoknak, akik értették – mint ahogyan azoknak is, akik ezúttal még csak hallgatták – ismerős és egyben titkos dolgokról szóltak.
    Remélték azért, hogy mindenki megérti az üzenetet, (hiszen miért is énekelne az, aki magától teszi?); és ezért remélheti mindaz, aki talán most nem értette, hogy majd  valamikor, később...
    Mert az nem nem lehet, hogy a dallam, a muzsika csak úgy elszáll.
    A dallamok elhangzanak – aztán meg, hová lesznek?
    Az emlékezetbe – annyi mindennel együtt – a dalamok is biztosan egyszer majd visszacsengnek.
    A Széchenyi téren, vagy a Fő téren a Szentháromság szobor tövében, talán majd egyszer, amikor már a karácsonyfa sem áll ott. Az is lehet, hogy – ugyanúgy mint egy évvel ezelőtt –, akárcsak most, és (reméljük), hogy egy év múlva ugyanazok a dalok újra felcsendülnek. Mert ugyanarról szólnak és mégis mások, azért mert másoknak szólnak majd.
    Nekünk, neked, akik most is hallottuk, és akik mások leszünk már akkor; itt, vagy máshol – szinte mindegy, hogy hol – mert minden dallam igazán arról szól, hogy a Szeretet által vagyunk, és leszünk

***

"Kik ők?" - kérdezte egy ismeretlen a Fő téren. "Kórus Spontánusz: barátok, ismerősök, kedvtelésből adventi és karácsonyi dalokkal éneklik be Sopron utcáit" - kapta a feleletet.
"Hivatásosok?" - kérdezett tovább az ismeretlen.
"Abban, amit ezúttal tesznek, minden bizonnyal" - kapta az újabb választ.
A Fő tér a karácsonyt visszhangozta, és, a párbeszédet igazán hallók láthatatlanul elmosolyodtak: legalább is azok, akik a kérdezőnek "ajándékba" remélték, hogy a a választ megértette.

Kapcsolódó cikk: Varázslatos éj
 



2002. december 26., csütörtök 12:55


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület