Charlie-val szólt a blues
Charlie-val szólt a
blues
A közönség még igényli az
élő
zenét
A Black Box Baráti Klub múlt heti
rendezvényén
a soproni zenekedvelőknek alkalma nyílt arra, hogy élőben hallhassák a
magyar bluestörténelem egyik kiválóságát: Charlie-t. Az immár ötvenes
éveit taposó énekes a klubesten, slágerei mellett, nem csak saját
albumairól
ismert számokkal lépett a közönség elé.
- Bár nem vagyok nosztalgikus alkat, de az ilyen
hangulatos, klub jellegű fellépésekkel a régi időket szeretném egy
kicsit
visszahozni. Az ilyen alkalmakkor közvetlen kontaktust, bensőségesebb
viszonyt
tudunk kialakítani a közönséggel, mint a nagy koncerteken. Olyan
repertoárral
jöttünk Sopronba, ami már régóta bejáratott, ismert. Játsszuk az
általunk
szeretett dalokat, a koncert alakulásába azonban a közönségnek is
hagyunk
beleszólási lehetőséget. Tavaly óta szervezünk kisebb nézőszám előtti
fellépéseket,
melyen mindig jó hangulat uralkodik, a közönség a sok gépzene mellett
szerencsére
továbbra is igényli az élőzenét.
- Milyen eséllyel indulnak a fiatalok a zenei
pályán?
- Az én fiatalkoromban volt egy TV és egy
rádió,
melyekbe reménytelen volt bekerülni még akkor is, ha az embert már
országszerte
ismerték, elismerték. Évekig hiába próbálkoztam a médiáknál, pedig
tömegek
jöttek a koncertjeimre. Ma, amikor rengeteg Tv, rádió működik,
látszólag
sok bemutatkozási lehetősége van a fiataloknak. Nekem mégis úgy tűnik,
hogy rengeteg jó énekes van, csak éppen ők, az igazán tehetségesek nem
tudnak “labdába rúgni”. Olyan korszakot élünk, hogy csak idézőjelben
értelmezhető
együttesek vannak, akik zenekar nélküli fellépéseiken ugrálva
plébekelnek.
Régen az együtteseket egyértelműen zenészek alkották, akik értettek is
a zenéhez. Abból a szempontból viszont sokkal könnyebb nekik, hogy
most
már számtalan iskola van, ahol remek szakemberek tanítanak. Kaphatók
kották,
CD-k, kazetták, ezek segítségével autodidakta módon el lehet
sajátítani
a zenei ismereteket.
- A fiad szintén egy zenekarban játszik.
Mennyire
támogattad abban a tervében, hogy ő is a zenei pályát válassza?
- Elég későn, tizenhat éves korában kezdett
gitározni.
Az eltelt négy évben mindvégig támogattam, mert úgy érzem, hogy igazán
tehetséges. Ő azonban elég önálló és ritkán kéri a segítségemet.
Mindenkinek
az életében, sorsában rendkívül meghatározó az, milyen barátokkal,
illetve
zenésztársakkal kerül kapcsoltba. Az ember csak akkor tud igazán
önmaga
lenni és bármit is elérni, ha olyan társak veszik körül, akik képesek
a
csapatmunkára, és inspirálják egymást A fiam eddig nem találta meg ezt
a
társaságot, de van még rá ideje.
- Milyen tervekkel indultatok neki az idei
esztendőnek?
- Egyszerűen csak zenélni szeretnénk.
Legújabb
albumom Charlie Greatest Hits címmel december végén került a boltokba.
Jelenleg nem készülünk új lemezzel, mindenesetre most sem lazítunk.
Igaz,
hogy a bőrömből nem tudok kibújni, de megpróbálok egy teljesen újszerű
dolgot megvalósítnai. A zenekarral 2001. végére tervezzük, hogy egy
érdekes,
tőlünk nem megszokott repertoárral lépünk a lemezpiacra. Addig is
dolgozunk,
járjuk az országot és amíg érezzük a közönség szeretetét, szólni fog a
blues.
megjelent: Nyugati Kapu
2000.
március 10.
Takács
Judit
2000. március 09., csütörtök 00:00
|