CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. június 17., csütörtök, Laura, Alida, Adolf, Alina, Alinda napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Iskola - bukás nélkül?
2003. január 8., szerda - 18:00
www.dunatv.hu

 Szakmailag megalapozatlannak tartják a tanárok a közoktatási törvény módosítására vonatkozó elképzelést, amely szerint alsó tagozatban nem lehetne megbuktatni a diákokat. F A pedagógusok szerint a lemorzsolódást a tananyag mennyiségének csökkentésével lehetne mérsékelni.

Évente 5-6 ezer gyermek ismétel évet, ami az oktatási miniszter szerint nem szükségszerű. A kisdiákok alapkészségei egyenlőtlen ütemben fejlődnek: matematikából kiváló lehet az, akinek az olvasással gondjai vannak. - A gyermekek teljesítménye akkor javul igazán, ha sikerélmények érik őket. Ilyen kis korban az ilyen típusú negatív élmények, azok nem hiszem, hogy igazán növelnék a teljesítményüket. Magyar Bálint szerint érdemes lenne megnézni, hogyan alakul azoknak a gyerekeknek az iskolai pályafutása, akiket alsó tagozatosként megbuktatnak. A szakma ezzel szemben úgy véli: az elképzelés nem fogja megszüntetni az iskolák és a diákok közötti egészségtelen különbségeket a kontraszelekciót. A pedagógusok nem azért ragaszkodnak a buktatáshoz, mert az jó. Az évismétlés: eszköz. - Talán az utolsó eszköz, amellyel igazán minősíteni tudja a gyermek továbbhaladását. Kertész Ágnes elmondta: a tapasztalatok szerint, ha egy diák teljesítménye 8-9 éves korában nem értékelhető legalább elégségesre, nem fogja behozni a lemaradást.



Imák SMS-en, angyalok online
 www.magyarhirlap.hu

Olaszországban immár SMS formájában is hozzáférhetünk a nap imájához, szentjéhez vagy evangéliumához. Az internetezők az angyalokkal kapcsolatos ismereteiket bővíthetik. S bár a pápának se e-mail címe, se számítógépe, három arkangyal védi a Vatikán weboldalait.

 Vatikán Online
Az olasz TIM mobilszolgáltató cég új szolgáltatással próbál még nagyobb SMS-forgalmat bonyolítani a jövőben. A vállalat előfizetőinek újabban "a nap imája", "a nap szentje", és "a nap evangéliuma" szolgáltatást kínálja. A hívőknek üzenetenként kb. 35 forintnak megfelelő eurót kell fizetniük, ha igénybe akarják venni a "szent SMS"-t.
Az internetező hívőkre is gondolnak Itáliában: az Angyalok Online nevű szolgáltatás a 72 angyalról és arkangyalról ad felvilágosítást az érdeklődőnek, de lehetőség van arra is, hogy saját elektronikus védőangyalunkkal lépjünk kapcsolatba. A Bibliát online is olvashatják a korral haladó hívők. Ha valakit egy szent után neveztek el, az olasz internetoldalon mindent megtudhat névadója életéről.

Arkangyalok őrködnek a Vatikán Online felett
Más intézményekkel összehasonlítva a Vatikán viszonylag későn, csupán 1997-ben kapcsolódott rá a világhálóra. A vatikáni internetes oldalakat három számítógép felügyeli, akiket Raffael, Mihály és Gábriel arkangyal után neveztek el.
Raffael a grafikáért felel, Mihály a hackerektől védi az oldalt, Gábriel pedig a két előbbi közti kapcsolatra ügyel.
Mindenesetre valószínű, hogy II. János Pál pápa az egyetlen vezető a világon, akinek nincs saját e-mailcíme. És ugyancsak nem rendelkezik személyi számítógéppel sem, beszédeit pedig a mai napig kézzel írja vagy diktálja.
 
MHO/Reuters
 



Anyaországi valóság
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

A Való Világ című kereskedelmi célzatú kukkolós tévéműsor legutolsó kiszavazásán a játékos kedvű magyar nézők 850 ezer szavazatot adtak le emelt díjas telefonszámra vagy sms-ben. Ezzel legkevesebb százmillió forintot költöttek el! A magyar gyermekegészségügy megsegítésére rendezett Aranyág című közszolgálati televíziós műsorban legutóbb csupán tizenegy és fél millió forint adomány gyűlt össze. Ez a való világ a mai Magyarországon...

T. P.



Kirúgták, mert bírálta Király Lindát
2003. január 7. 15:45
www.mno.hu

Nemes Károly
Az nb1.hu internetes sportújság értesülése szerint elbocsátották állásából azt az újságírót, aki bírálta Király Lindát, mert „belesült” a Himnusz eléneklésébe. Az ominózus "éneklést" most meghallgathatja oldalunkon.
A „tettes” Berta István, a korridor.hu sportrovatának vezetője volt, az ok pedig nyilvánvalóan az lehet – amint az az nb1.hu sejteti –, hogy a Korridor éppen ahhoz az érdekkörhöz tartozik, amelynek terméke a Big Brother valóságshow, vagyis a tv2-éhez.
Az internetes sportlap szerint a bíráló cikket rövidesen levették az oldalról…
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az ominózus írás:

„Sokan voltak olyanok, akik arra gondoltak, Vikidál Gyula katasztrofális Himnuszát nem lehet alulmúlni...

Tévedtek!

A vasárnapi Kelet-Nyugat Kosárlabda Gála szervezői Király Lindát kérték fel arra, hogy a gálamérkőzés nyitányaként elénekelje a magyar Himnuszt.

Linda bele is kezdett, ám a második sor után csúfosan belesült, ugyanis nem tudta a szöveget. A több mint háromezres tömeg csak döbbenten állt, ám az „év felfedezettje” tetézte a bajt, hiszen „beszólt” a közönségnek. „Így nem lehet énekelni, aki magyar, az énekel” mondatával csak olajat öntött a tűzre, s a gálára érkezett publikum egy emberként kezdett hatalmas füttykoncertbe.

Király Lindát édesapja segítette ki, hiszen gyorsan a megszeppent lány mellé szaladt, és elénekelte helyette hazánk legfontosabb zeneművét.

Szomorú, hogy ezzel a „közjátékkal” az egész gála háttérbe szorult, s az első két negyedben szinte csak erről beszélt a közönség. Szerencsére a gálamérkőzés játékosai kitettek magukért, és szép lassan újra csak a kosár vette át a főszerepet.
Egy biztos. Ezen az estén senki sem ment oda gratulálni a leányzóhoz, hogy: „Ez király volt, Linda...”

A szintén ominózus hangfelvétel a www.mno.hu oldalon meghallgatható:  http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=122159&rvt=90



 Olcsóbbak lettek a Nemzeti Színház jegyei
NSZ • 2003. január 8. • Szerző: Munkatársainktól
www.nol.hu

Látványszínházzal felérő produkció a sajtó munkatársai számára (kép: Népszabadság – Kovács Bence)
A Nemzeti Színház főigazgatói címmel felruházott vezérigazgatója, Jordán Tamás kedden találkozott először a sajtóval. A többórás tájékoztatót a Pesti Szín című előadás díszletével berendezett stúdióban kezdték meg, ahol a főigazgató elmondta, hogy a meglévő színészgárda lesz a jövőbeli társulat alapja, a következő évadban három-három nagyszínházi, illetve stúdióbemutatót tartanak magyar szerzők műveiből.
 
A műsorterv elkészülte után állapodnak meg tavasszal a rendezőkkel, akiket arra kérnek, az egyeztetési nehézségek miatt, a csapatszellem érdekében lehetőség szerint ne vendégművészekkel dolgozzanak. A főigazgató úgy ítéli meg, hogy mintegy három év múlva, amikorra a környező – a becslések szerint napi 30-40 ezer látogatót vonzó – városrész is kiépül, a Nemzeti Színház már sikereket tudhat maga mögött. A tervek közül kiemelte az EU-csatlakozás szellemében októberben megrendezendő olasz napokat.

A tájékoztató résztvevőinek ezután demonstrációt mutattak be, amely Vangelis zenéjére a nagyszínpad technikai lehetőségeit vonultatta fel. A látványszínházzal felérő produkció végeztével Jordán Tamás felhívta a figyelmet arra a fehérrel letakart 44 székre, amelyekről nem lehet megfelelően látni a színpadot, ezekre nem is adnak el jegyeket. A jegyárakat mérsékelték, a földszinti zsöllyék az eddigi 3500 forint helyett 2000 forintba kerülnek.

A média képviselőit érkezéskor arra kérték, jelöljenek meg egy-egy itt bemutatandó színművet. Az ajánlott szerzők közül Molnár Ferenc végzett az első helyen, Shakespeare a másodikon, a harmadikon hatan osztoztak. A szavazatok zömét klasszikus drámákra adták. A Nemzeti Színház 2003. szeptember 15-i beadási határidővel jeligés drámapályázatot hirdetett bármilyen témájú, terjedelmű, illetve műfajú színműre. A nyertes művet bemutatják, angolra lefordíttatják, pályadíja kétmillió forint lesz.

Elhangzott még, hogy a Nemzeti Színház Rt. háromtagú felügyelőbizottsága öttagúra fog módosulni.

A főigazgató az új munkatársak között bemutatta Pap Krisztinát is, akiről elmondta, hogy nemcsak a munkájában – a Merlinben eddig művészeti főtitkárként, itt pedig művészeti titkárként – társa, hanem az életében is. Lapunk feltette a kérdést, miért változott meg az elmúlt napokban a korábbi megbízott igazgató, Bosnyák Miklós új tisztsége üzemeltetési igazgatóról ügyvezető igazgatóra. Jordán Tamás cáfolta, hogy Görgey Gábornak, a nemzeti kulturális örökség miniszterének hétfői kérésére történt volna a változtatás. Elmondása szerint ő maga azt hitte, hogy részvénytársasági formában az ügyvezetői igazgató cím nem szokásos, a kulturális miniszter csupán ennek lehetőségére hívta fel a figyelmét. Jordán Tamás szerint a cím nem változtat Bosnyák Miklós jövendő feladatain.

Lapunk megkereste Görgey Gábort is, aki elmondta, semmilyen pressziót nem gyakorolt a főigazgatóra, de örült Bosnyák Miklós új tisztségének, korábban Huszti Péter mellett is ezt szánták neki. A miniszter szerint színházban nincs is lehetőség üzemeltetési igazgató kinevezésére.



Harc a marosvécsi várkastélyért
Romániai Magyar Szó
http://www.hhrf.org/rmsz/
A Kemény család visszaköveteli jussát!

Országunkban immár törvény szavatolja azt, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyonokat: ingatlanokat, szántóföldeket, erdôket és más javakat vissza kell szolgáltatni a volt tulajdonosoknak, vagy ha erre nincs mód, akkor a jogszabályok bizonyos cikkelyei alapján kártérítést kell fizetnie az államnak. Az ingatlanokkal kapcsolatos törvény életbe ültetése folyamatban van. Az esetek többségében az eljárás olyan vitákat szül, amire sem a volt tulajdonosoknak, sem a jelenlegi bérlôknek, haszonélvezôknek nincs szüksége, s olykor tragédiákba torkol a történelmi jóvátétel.
****
Maros megyében több volt fôúri, nemesi család visszakapta kastélyát, udvarházát, s egyes esetekben - mivel az ingatlanok rendkívül rossz állapotban kerültek vissza a tulajdonoshoz - a családok mai leszármazottai az épületeket máris felajánlották, átadták az egyházaknak, alapítványoknak, hiszen nincs anyagi fedezetük arra, hogy használható állapotba hozzák az épületeket. Nem ez a helyzet viszont a Kemény család marosvécsi várkastélya esetében, ahol jelenleg fogyatékos gyerekeket és felnôtteket gondoznak - igen jó körülmények között.
****
A Kemény család leszármazottai a határon túl élnek. Megbízottjuk, Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselô lapunknak elmondta:

„Az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 10-es törvénynek ugyan van egy olyan kitétele, mely szerint azok az ingatlanok nem adhatók vissza a volt tulajdonosoknak, amelyekben például szociális intézmények m?ködnek. De a törvény egyik cikkelye azt is kimondja, hogy ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok az épületek, amelyeket érvénytelen jogcím alapján vett el a kommunista rendszer. És ilyen törvénytelen jogcím az a rendelkezés is, amely alapján 1949 márciusában elvették a Kemény családtól a marosvécsi kastélyt és a hozzá tartozó épületeket.Mit jelent az, hogy érvénytelen jogcím? Azt, hogy az akkori alkotmánnyal nem volt összhangban az a törvény. Hiszen az 1948-as alkotmány azt mondta ki, hogy a bankokat, a gyárakat, a biztosító társaságokat lehet államosítani. Így próbálom jogilag megközelíteni a dolgot, létezik már az erre vonatkozó jogirodalom, bár a 10- es törvény alkalmazásával kapcsolatosan ezek az elsô perek. Véleményemmel nem állok egyedül, ezzel a jogirodalommal már többen is foglalkoznak. Hangsúlyozni szeretném: itt nem arról van szó, hogy valakiket ki akarunk dobni az utcára, kiteszik állásukból azokat, akik a jelenlegi intézetben dolgoznak. Itt a tulajdonjogot kell visszaszerezni. Ez az utolsó lehetôség arra, hogy az erdélyi történelmi örökség e nagyon fontos objektumát visszaszerezzük. A Kemény család örökösei magyarországi közjegyzô elôtt írásban adták azt, hogy ha visszaszerezték a tulajdonjogot, akkor az erdélyi írótársadalomnak és m?vészeknek alkotótábort kívánnak ott létesíteni. A kastélyban kezelt szellemi fogyatékos gyerek és felnôttek sorsát a román államnak kell rendeznie. Ezzel kapcsolatban történtek intézkedések. Marosszentkirályon családi házak épültek, épülnek, ott fogják elhelyezni a gyerekeket. Különben európai tendencia az, hogy ne zárt intézetekben, hanem családi környezetben neveljék ôket erre szakosodott felnôttek. A Marosvécsen lakó felnôtt bentlakók helyzetét is meg kell oldani. Az is megtörténhet, hogy a kastély hét hektáros parkjában épülne számukra otthon. De ne a kastélyban lakjanak."

Közismert tény, hogy báró Kemény János „1926 nyarán hívta meg elsô alkalommal marosvécsi otthonába azokat a romániai magyar írókat, akikbôl késôbb a helikoni munkaközösség szabad parlamentje kialakult." (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, 2. kötet.) Ezután 1944-ig évente egyszer marosvécsi találkozóra gyűltek egybe az erdélyi irodalmi élet kimagasló egyéniségei.

A per tehát folyamatban van, elsô fokon egy halasztás volt, mert a Kemény családdal szemben álló fél nem tette le a védekezését. A következô tárgyalás idôpontja: 2003. január 22.
****
Természetesen a Kemény család és az ô igazát védô ügyvéd részérôl a dolog egyértelmű: ha valamit egy diktatórikus rezsim elvett tulajdonosától, és az a rendszer megbukott, akkor a jogsérelmet orvosolni kell, az eredeti jogviszonyt vissza kell állítani. Csakhogy létezik a „másik fél": a Marosvécsi Neuropszichikai Rekuperációs és Rehabilitációs Központ, melynek igazgatója Pokorny László gyógyszerész. 1991-tôl vezeti az intézményt, amikor versenyvizsgára jelentkezett, s hat hónapig ideiglenesen töltötte be a tisztséget. Annakidején a hazai hasonló szociális intézetekre jellemzô, embertelen körülményeket találta Marosvécsen. Aztán - mondják a szakértôk, és nemcsak a hazaiak, hanem a külföldiek is - valóságos csodát m?velt. Nyugat-európai: norvég, angol, francia, német, svájci alapítványok támogatásával rendbetették a kastélyt, új pavilonokat építettek, felújították a vízvezeték-hálózatot, modern felszereléssel látták el a mosodát, konyhát. Jelenleg többek között mozgás- és fizikoterápiás kabinet, masszázs-terem, zeneterápia, aromaterápia alkalmazására való terem, asztalosm?hely, ergoterápiás kabinet, hat, óvodásoknak való osztály, két iskolai terem és egy mezôgazdasági mikrofarm az, amivel büszkélkedhet az intézet. Pokrony Lászlónak nemcsak az fáj, hogy most az egész központ sorsa, jövôje veszélybe került, hanem például az is, hogy a már említett marosszentkirályi komplexumot is elvitatják tôle. „Az az egész projekt a kettônké: Toducz Endre doktorral dolgoztuk ki, aki a másik Maros megyei szociális intézetet vezeti. A megyei gyermekjogvédô felügyelôség egyszer?en magának sajátította ki az egészet. „Falból" egyházi felügyelet alatt egyetlen egy nevelô szülôpárt beköltöztettek néhány nem fogyatékos gyerekkel, de utána minden leállt és nem is lesz abból semmi. Az alapgondolatot teljesen megmásították. Öt éve az egész komplexumnak el kellett volna készülnie. Különben hogy legyen világos: a szellemi fogyatékos gyerekeket nem lehet családi típusú gondozó hálózatban ellátni. Nyugat-Európában is visszatérnek az olyan intézmények rendszerére, ahol az ilyen egyének megfelelô gondozásban, kezelésben részesülnek."

Pokorny László lapunknak azt is elmondta: a marosvécsi kastélyban most 260 alkalmazott dolgozik, hetven százalékuk magyar nemzetiségű, és közülük mindössze ötön ingáznak Marosvásárhelyrôl, a többi gondozó, munkás helyi lakos, akiknek nem lesz munkalehetôsége, ha megsz?nik az otthon. A gondozottak száma 340, közülük 200 felnôtt, a többi kiskorú. „Jelenleg én magam két tűz között vagyok - állítja az igazgató. - Ugyanis felelôsséggel tartozom azoknak, akik nagyon sok országból kemény pénzeket adtak arra, hogy környezetbarát pavilonok épüljenek, hogy az egész komplexum arra a szintre fejlôdjön, ahol most található. Egyébként a tavaly, amikor az erdélyi nemesi családok leszármazottait tömörítô Castellum Alapítvány tagjai felkeresték a marosvécsi kastélyt, elismerték, hogy az erdélyi ôsi építmények közül ez található a legnagyobb épségben. Intézményünk immár nemzetközi hírnévnek örvend, külföldi szakemberek jönnek hozzánk tapasztalatcserére. A központ jelenlegi alkalmazottjai kétségbe vannak esve, és nem különben kezeltjeink, akik felfogják, hogy milyen veszély leselkedik rájuk. Én igazgatóként nagy mértékben felelôsnek érzem magamat kezeltjeink sorsa miatt, és kisebb mértékben beosztottjaim sorsáért. Ha a környéken megfelelô színvonalú és befogadó képesség? más központot bocsátanának a rendelkezésünkre, akkor szó nélkül, egy hét alatt elköltöznénk, csakhogy egyelôre ilyesmi nem létezik. Normális dolog, hogy a Kemény család visszapereli a kastélyt. Ezen nincs mit kommentálni. Viszont nagyon meglepô számomra az, hogy pontosan az a Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselô vállalta fel a Kemény család képviseletét, aki 12 éve a román parlamentben az elesettek, a szegények, a kisnyugdíjasok érdekeit védi" - mondja Pokorny László.
****
A napokban a marosvásárhelyi Cuvintul Liber napilapban, mely köztudottan idülten magyarellenes, egész oldalas riport jelent meg a marosvécsi rehabilitációs központról. Ez beszédtéma Marosvásárhelyen, és többen úgy vélik: nem kellett volna éppenséggel e napilapban kiteregetni a kastély helyzetét. Erre a felvetésre az igazgató így válaszolt: „Abban a riportban egy szó sem esik magáról a kastélyról, a Kemény családról, a perrôl. Csupán az intézetrôl, ami abban m?ködik, annak megvalósításairól, nemzetközi hírnevérôl. A kettônek semmi köze egymáshoz, csupán a gyermekjogvédô hivatal felé fogalmazódik meg a vécsi intézet álláspontja. Máskülönben a kastélyban dolgozók felnôtt emberek, bárkivel szóba állhatnak, nincs szükségük az én engedélyemre. Az intézet kapuja bárki elôtt nyitva áll. Titkaink nincsenek. Bárki bejöhet, szétnézhet és saját maga állapíthatja meg, hogy milyen körülményeket teremtettünk. Ezt teszi a szóban forgó riport is."
****
Meggyôzôdésünk, hogy nem a marosvécsi kastély sorsa lesz az egyetlen, amely majd felkavarja a kedélyeket, és esetleg két vagy több táborra osztja a közvéleményt. Nagy körültekintéssel, az érdekek, érzékenységek figyelembe vételével kell megoldást találni minden esetben, amikor az ingatlanok visszaszolgáltatásáról, további sorsukról van szó. Egy dolog azonban vitathatatlan: valakiket a múlt században súlyos jogsérelem ért. Azt jóvá kell tenni...

MÁTHÉ ÉVA



 Graz, Európa idei kulturális fővárosa
 2003. jan. 08., 18:57
www.hirtv.hu
 
 Január 9-étől egy éven át a Stájerország székhelye, Ausztria második legnépesebb városa, Graz lesz Európa kulturális fővárosa.
A "kulturális" főváros intézményét az 1994-ben elhunyt Melina Mercouri görög színésznő és kulturális miniszter kezdeményezésére hozták létre, ezért elsőként Athén volt 1985-ben Európa kulturális fővárosa. Ugyancsak tőle származik az az ötlet, hogy a programba kelet-európai városokat is bevonjanak. Ezzel elindult egy folyamat az Európa különböző részei közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Az 1990-es évektől kezdve mind több kelet-európai, köztük magyar művészt, kiállítót is meghívtak a rendezvényekre. A cím birtokosa művészeti és kulturális rendezvények sorozatával mutatja be saját városa és országa kulturális életét a nagyvilágnak.
Magyarország szempontjából különösen fontos volt az 1994-es év, amikor Lisszabon mellett Budapest adott otthont az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozatának.
Athén után a következő városok viselték eddig a megtisztelő címet:
Firenze (1986), Amszterdam (1987), Berlin (1988), Párizs (1989), Glasgow (1990), Dublin (1991), Madrid (1992), Antwerpen (1993), Lisszabon (1994), Luxembourg (1995), Koppenhága (1996), Thesszaloniki (1997), Stockholm (1998), Weimar (1999), 2000. évben az Európai Unió döntésére kilenc város: Bologna, Prága, Santiago de Compostela, Bergen, Brüsszel, Avignon, Helsinki, Reykjavík és Krakkó, Portó és Rotterdam (2001), Brugge és Salamanca (2002).
A 2003. év kulturális fővárosa, Graz után 2004-ben Genova és Lille, 2005-ben pedig az írországi Cork viszi tovább a hagyományt Európában.

(MTI)




2003. január 08., szerda 19:35


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület