- Régóta lelkén viseli a zsinagóga sorsát - mondta köszöntő szavaival Walter Dezső, Sopron város polgármestere. Akkoriban az akarata megvolt, a lehetősége és a tehetősége nem. Ma, mint a város polgármestere a lehetősége és az akarata továbbra is van . Ezért is vállalta el a védnökséget a rendezvény a „A soproni zsinagógák múltja, a papréti zsinagóga jövője” felett. A zsinagógaépület jelenleg a győri TIT Pannon Egyesület tulajdonát képezi. A vételi ár a 60 millió forint. A városnak külön pénze erre nincs, de máris komoly összegekkel  támogatók névsora van a polgármester birtokában.  A Magyarországon megmaradt és felújított zsinagógák vagy kulturális centrumként, vagy hangverseny- és kiállítóteremként, illetve könyvtárként működnek.

Walter Dezső polgármester: Régóta lelkén viseli a zsinagóga sorsát

    Dávid Ferenc művészettörténész az ortodox zsinagógák, neológ zsinagógák történetéről mesélt. Előadását az európai, illetve magyarországi zsinagógákról készített diákkal színesítette
    A zsinagóga a gyülekezeti istentisztelet céljait szolgáló terem vagy épület.
    Építészetileg előcsarnokból és imatérből áll. A bejárati ajtó mellett helyezkedik el a rituális kézmosó, hiszen a rituális megtisztulásnak fontos szerepe van a vallási előírásokban. Itt van továbbá az alamizsnagyűjtő szekrény. Az irgalom, a jótékonyság gyakorlása ugyanis tórai parancs. Az alaprajzi elrendezésben is fontos volt a nekem elkülönítése. A nők számára elkülönített imateret alakítottak ki, külön megközelítéssel.

Dávid Ferenc a zsinagógák történetéről tart előadást

    Az ima, vagy zsinagógai tér a közös imádkozás, a Tóra tanulmányozásának, a gyermekek, ifjak oktatásának színtere. Csak a tóratekercsek elhelyezésével
nyeri el a hely „szentségét”. Liturgiailag nagyon fontos egyrészt az a hely, ahol őrzik (tórafülke), másrészt ahol felolvasáskor elhelyezik (tóraolvasó emelvény). A tér legjelentősebb része a belső keleti fal (mizrah), és az előtte álló lépcsőkkel magasított terület. A Törvények felolvasása az az erkölcsi tanítás, amely a zsidó vallás alapja.

Dr. Winkler Gábor építész egyetemi tanár (jobbra)  a soproni historizmusról beszélt

    Kornfeind János és Dr. Winkler Gábor építész, egyetemi tanár, aki a soproni historizmus jelentőségét tárgyalta. Számbavette Sopron kiemelkedő alkotásait az építészeti historizmus idejéből. Diák villantak:  a soproni evangélikus templomtérről, mely a középkori, gótikus térszerkesztés és a klasszikus kifejezésforma együttes felhasználásával túlnő a város építészetén, épületek Handler Jakabtól és Nándortól, a Színház utca házai, az Orsolya téri templom, zárda, iskola együttese. Az 1869-ben felépült Kaszinó
mérföldkő  a város építészetében. Az olasz reneszánszt idézi a Széchenyi-palota homlokzatában is. A neoreneszánsz első soproni képviselője az a Schármár János, akinek nevéhez fűződik a Templom utcai neológ zsinagóga. A késői historizmus emlékét Schiller János neobarokk lakóházai, villái képviselik.

    Grasl Bernadett külön előadást tartott Schiller Jánosról, akinek terveiből, rajzaiból a BW Pannonia Med Hotelben kamarakiállítás is látható ezen alkalomból. 1890 körül költözhetett Sopronba, alig tizenöt év alatt rengeteget épített a késő historizmus stílusában. Saját lakóházán (Erzsébet u. 1. ) kívül kiemelkedő szépségű, festői házsor jött létre a Városin, a Villa soron. Ennek gyönyörű példája a Flóra-villa. Különlegességét a középtengelybe elhelyezett, többszintes, igen nagy árnyékhatású verandaépítmények adják. Mai napig is gazdag kialakítású, izgalmas épület a volt Fehér Hattyú vendégfogadó gazdagon díszített saroktornyával (Pócsi u. 1.). Festői megoldásokat keres munkáiban: barokk és rokokó formaelemeket használ.

Lautner Anikó, és Léderer Gertrúd a zsinagóga ügyénel elkötelezettjei

    Első figyelemre méltó munkája az ortodox zsinagóga (1891). A zsinagógával közös telken, a keleti kerítéshez kapcsolódóan, az udvaron különálló épületben a sohát szobája és a vágoda is helyet kapott. Az elhelyezést nehezítette, hogy az utca iránya és a belső telekhatár egymással hegyesszöget zár be. Több, alacsonyabb-magasabb tömbből komponálta épületét. A bejárat két oldalán kapuszerű alacsony oldalszárnyak lépnek elő, a főtömeg valamivel magasabb. Mindez festői hatást eredményez. A keleti építészet és a román stílus keveredése adja a részletek változatosságát. A lizéniákkal határolt falfelületet ívsoros párkány koronázza, az ablakok félkörívesen záródnak.
    A zsinagógai tér 13,10-15,20 m. A belső teret három oldalán fogja körül az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott női karzat. A földszinti előcsarnok fölötti első emeleten a fűthető termet félgömb alakú kupola fedi.

    Végezetül Wirth Péter, Európa Nostra-díjas építész korrefetárumát. A kitüntetést az apostagi zsinagóga helyreállításával érdemelte ki. A zsinagóga-szakértő" 17 év alatt 8 zsinagóga restaurálásában vett részt. Köztük volt Tarcal, Mátészalka, Jánoshalma, Makó, Vác, Mád. "Tapasztalataim szerint a pénzügyi, műszaki állapot több esetben hasonló volt, így van remény az Önök esetében is"- fejezte be hozzászólását.

Csiszár Ágnes