CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Önbecsülésünk szimbóluma

A papréti zsinagógának talán nemcsak múltja van, de jövője is lesz

- Régóta lelkén viseli a zsinagóga sorsát - mondta köszöntő szavaival Walter Dezső, Sopron város polgármestere. Akkoriban az akarata megvolt, a lehetősége és a tehetősége nem. Ma, mint a város polgármestere a lehetősége és az akarata továbbra is van . Ezért is vállalta el a védnökséget a rendezvény a „A soproni zsinagógák múltja, a papréti zsinagóga jövője” felett. A zsinagógaépület jelenleg a győri TIT Pannon Egyesület tulajdonát képezi. A vételi ár a 60 millió forint. A városnak külön pénze erre nincs, de máris komoly összegekkel  támogatók névsora van a polgármester birtokában.  A Magyarországon megmaradt és felújított zsinagógák vagy kulturális centrumként, vagy hangverseny- és kiállítóteremként, illetve könyvtárként működnek.

Walter Dezső polgármester: Régóta lelkén viseli a zsinagóga sorsát 

    Dávid Ferenc művészettörténész az ortodox zsinagógák, neológ zsinagógák történetéről mesélt. Előadását az európai, illetve magyarországi zsinagógákról készített diákkal színesítette
    A zsinagóga a gyülekezeti istentisztelet céljait szolgáló terem vagy épület.
    Építészetileg előcsarnokból és imatérből áll. A bejárati ajtó mellett helyezkedik el a rituális kézmosó, hiszen a rituális megtisztulásnak fontos szerepe van a vallási előírásokban. Itt van továbbá az alamizsnagyűjtő szekrény. Az irgalom, a jótékonyság gyakorlása ugyanis tórai parancs. Az alaprajzi elrendezésben is fontos volt a nekem elkülönítése. A nők számára elkülönített imateret alakítottak ki, külön megközelítéssel.

Dávid Ferenc a zsinagógák történetéről tart előadást

    Az ima, vagy zsinagógai tér a közös imádkozás, a Tóra tanulmányozásának, a gyermekek, ifjak oktatásának színtere. Csak a tóratekercsek elhelyezésével
nyeri el a hely „szentségét”. Liturgiailag nagyon fontos egyrészt az a hely, ahol őrzik (tórafülke), másrészt ahol felolvasáskor elhelyezik (tóraolvasó emelvény). A tér legjelentősebb része a belső keleti fal (mizrah), és az előtte álló lépcsőkkel magasított terület. A Törvények felolvasása az az erkölcsi tanítás, amely a zsidó vallás alapja.

    A XIX. századi bécsi vallási reformtörekvések a magyarországi zsidóság körében is éreztették hatásukat, és ez rituális és nyelvi változásokat sürgetett. 1868-ban összehívták a zsidó kongresszust. Állásfoglalása felekezeti szakadáshoz vezetett.
    Ortodox (konzervatív) irányzat: a vallás dolgaiban a hagyományokhoz ragaszkodtak. A neológok (kongresszusi, liberális) irányzat elfogadta a változásokat.     Építészeti következményeként a tóraolvasó asztal a frigyszekrény előtti emelvényre került. Istentisztelet idején megengedett volt a kórus és az orgona használata. Az esketéshez pedig további két, elkülönített várakozási szobát hoztak létre.
    A status quo (ante) képviselői megmaradtak a kongresszus előtti joghelyzetükben. Zsinagógáik a hagyományos elrendezést követik. Az európai zsidókat hagyományaikban, vallási szertartásaikban, héber nyelv olvasási módjukban két nagy csoportra osztják: a dél-európai szefárdokra és az észak-európai askenázokra.
Szefárd: a középkorban Spanyolországgal azonosították. A XIV-.XV. században az Ibériai-félsziget elhagyása után Nyugat-Európában, nagyobbrészt a Földközi-tenger menti európai országokban, Közel-Keleten és az afrikai országokban telepedtek meg. Az askenáziak Németországból származtak, ill. Itt felvett vallási szokásokat, rítusokat követik. Idetartozik Németország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország, az észak-európai zsidóság.
Dr. Winkler Gábor építész egyetemi tanár (jobbra)  a soproni historizmusról beszélt

    Kornfeind János és Dr. Winkler Gábor építész, egyetemi tanár, aki a soproni historizmus jelentőségét tárgyalta. Számbavette Sopron kiemelkedő alkotásait az építészeti historizmus idejéből. Diák villantak:  a soproni evangélikus templomtérről, mely a középkori, gótikus térszerkesztés és a klasszikus kifejezésforma együttes felhasználásával túlnő a város építészetén, épületek Handler Jakabtól és Nándortól, a Színház utca házai, az Orsolya téri templom, zárda, iskola együttese. Az 1869-ben felépült Kaszinó
mérföldkő  a város építészetében. Az olasz reneszánszt idézi a Széchenyi-palota homlokzatában is. A neoreneszánsz első soproni képviselője az a Schármár János, akinek nevéhez fűződik a Templom utcai neológ zsinagóga. A késői historizmus emlékét Schiller János neobarokk lakóházai, villái képviselik.

    Grasl Bernadett külön előadást tartott Schiller Jánosról, akinek terveiből, rajzaiból a BW Pannonia Med Hotelben kamarakiállítás is látható ezen alkalomból. 1890 körül költözhetett Sopronba, alig tizenöt év alatt rengeteget épített a késő historizmus stílusában. Saját lakóházán (Erzsébet u. 1. ) kívül kiemelkedő szépségű, festői házsor jött létre a Városin, a Villa soron. Ennek gyönyörű példája a Flóra-villa. Különlegességét a középtengelybe elhelyezett, többszintes, igen nagy árnyékhatású verandaépítmények adják. Mai napig is gazdag kialakítású, izgalmas épület a volt Fehér Hattyú vendégfogadó gazdagon díszített saroktornyával (Pócsi u. 1.). Festői megoldásokat keres munkáiban: barokk és rokokó formaelemeket használ.

Lautner Anikó, és Léderer Gertrúd a zsinagóga ügyénel elkötelezettjei 

    Első figyelemre méltó munkája az ortodox zsinagóga (1891). A zsinagógával közös telken, a keleti kerítéshez kapcsolódóan, az udvaron különálló épületben a sohát szobája és a vágoda is helyet kapott. Az elhelyezést nehezítette, hogy az utca iránya és a belső telekhatár egymással hegyesszöget zár be. Több, alacsonyabb-magasabb tömbből komponálta épületét. A bejárat két oldalán kapuszerű alacsony oldalszárnyak lépnek elő, a főtömeg valamivel magasabb. Mindez festői hatást eredményez. A keleti építészet és a román stílus keveredése adja a részletek változatosságát. A lizéniákkal határolt falfelületet ívsoros párkány koronázza, az ablakok félkörívesen záródnak.
    A zsinagógai tér 13,10-15,20 m. A belső teret három oldalán fogja körül az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott női karzat. A földszinti előcsarnok fölötti első emeleten a fűthető termet félgömb alakú kupola fedi.

    Végezetül Wirth Péter, Európa Nostra-díjas építész korrefetárumát. A kitüntetést az apostagi zsinagóga helyreállításával érdemelte ki. A zsinagóga-szakértő" 17 év alatt 8 zsinagóga restaurálásában vett részt. Köztük volt Tarcal, Mátészalka, Jánoshalma, Makó, Vác, Mád. "Tapasztalataim szerint a pénzügyi, műszaki állapot több esetben hasonló volt, így van remény az Önök esetében is"- fejezte be hozzászólását.

    Régóta adósok vagyunk a papréti zsinagógával. Szégyellhetjük magunkat állapotáért, a bűnért, amely hagyta mellé építeni az utóbbi időben a lakóházat. Tartozunk saját önbecsülésünknek Az újjáéledő Soproni Zsidó Hitközség képviselői -Bakiné Léderer Gertrúd, Kornfeind János, Lautner Anikó – szervezték a tudományos ülést.
    Reméljük elszántságukkal, a város akaratával, a támogatók adományaival  nemcsak múltja, de jövője is lesz a papréti zsinagógának.

Csiszár Ágnes



2003. január 11., szombat 12:12


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület