Hidegrekord
NOL • 2003. január 12.
www.nol.hu

Az ország északkeleti részén több helyen is megdőlt vasárnap hajnalban a napi mínusz 24,8 fokos hidegrekord. Vasárnap hajnalban észak-keleten számos mérési ponton alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint amit eddigi rekordként 1987-ben, Pilisszentkereszten mértek ugyanezen a napon – jelenti az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az országos összesítés még nem készült el, de a Nógrád megyei Zabar településen például mínusz 30,9 fokot mértek hajnalban. A szombat éjszakai és vasárnap hajnali jelentős lehűlés nem rontotta az országos közlekedési helyzetet, minden település megközelíthető, bár az utak több helyen is jégbordásak, esetleg csak egy nyomon járhatók.

Bőtös Botond
A legnagyobb nemzetközi növekedést a világ internetes hálóján a keresőjelszavak alapján a Spiderman alakja jegyezhette fel. A legnagyobb érdektelenség továbbra is a híres jós személyével, Nostardamusszal áll összefügésben – jelentette be az egyik legnagyobb internetes keresőszolgálat, a Google.

A leggyakrabban keresett nő tavaly Jennier Lopez színész- és énekesnő volt, míg a férfiak közül legtöbben Eminemre kattintottak rá. A legkeresettebb márkajelzés a Ferrari volt. A technológiai kérdések között az mp3 vezetett, a sportolók kategóriájában a legnagyobb érdeklődés a brit futballistát, David Beckhamet övezte.

A „legkedveltebb végzet” a kereső szerint Párizs volt, míg a legkeresettebb eseménynek a futball-világbajnokság számított a The Simpsons című amerikai rajzfilmsorozattal együtt.

A filmek között egyeduralkodó volt a Spiderman, a számítástechnikai játékok körében a legkeresettebb a The Sims volt. A kereskedelmi áruházak sorában a legtöbb kérdést az IKEA jegyezhette fel. Nostardamuson kívül, a tavalyi évhez képest, a legnagyobb érdeklődési veszteséget a World Trade Center jelszó, az antrax, és Osama bin Laden neve szenvedte el – jelentette a ctk cseh hírügynökség.

    A baloldali IA párt pénteken tiltakozásul felmondta a koalíciót Hans Enoksen kormányfő Siumut nevű szociáldemokrata pártjával, mert a miniszterelnöki hivatal vezetője, Jens Lyberth szelleműzőt szerződtetett a főváros, Nuuk központjában levő kormányhivatalok ártó szellemektől, "negatív energiáktól" való megtisztítására. A kormányfő a koalíciós partner követelése ellenére sem volt hajlandó leváltani babonás hivatalvezetőjét.
    Pedig Lyberth csak jót akart a szelleműző felfogadásával: saját szavai szerint javítani akarta az együttműködés nem mindig zavartalan légkörét a helybeli és a dán állami hivatalnokok között.
    A Dániához tartozó, 50 ezer lakosú sarkvidéki sziget, Grönland autonóm kormánya messzemenőkig önállóan intézi ügyeit, még kül- és biztonságpolitikájában is nagyrészt szabadon dönthet. Grönland védelmi és pénzügyeit viszont Dániából intézik, s a sziget erősen rá van utalva a Koppenhágából érkező tetemes pénzügyi segélyekre.
    Az IA most két jobboldali párthoz közeledik, velük próbál inkább koalícióra lépni "a szelleműzők pártja" helyett - jelentette a dpa hírügynökség.
 

Velenceiek jelképes pere Napóleon ellen
A városi kikötőt adómentessé tévő diktátort a polgárok egy része műkincsrablással vádolja
www.korridor.hu

Több mint kétszáz évvel azután, hogy csapatai elfoglalták Velencét, a lagúnák városában jelképes pert indítanak műkincsrablás vádjával Bonaparte Napóleon ellen. A márciusra tervezett látszatperrel velenceiek egy csoportja meg akarja akadályozni, hogy Napóleon szobrát elhelyezzék a városi múzeumban.

Napóleon az 1797-es hadjárat során foglalta el Velencét, majd később átengedte Ausztriának a várost. A hadjárat során az első konzul számos templomot és egyéb épületet leromboltatott. Sok velencei ezért zsarnoknak tekinti őt, aki megfosztotta függetlenségétől és kifosztotta a várost.

A két és fél méter magas márványszobor földgömbbel kezében ábrázolja Napóleont. A Domenico Banti alkotta szoborral akarták annak idején velencei kereskedők kifejezni hálájukat, amiért Napóleon adómentes kikötővé nyilvánította Velencét. A szobor 1811 és 1814 között a Szent Márk téren állott, majd onnan a közeli San Giorgio Maggiore szigetre szállították.

Művészettörténészek ezután szem elől tévesztették a szobrot, egészen addig, amíg azt tavaly egy New York-i árverésen egy velencei kereskedőkből álló közösség meg nem vásárolta. A városvezetés engedélyével el akarják helyezni a szobrot a Szent Márk téren lévő Correr múzeumban.

Jerome Zieseniss francia történész szerint, aki a kereskedők közösségét képviselte, "a szobor visszatérését Velencébe indokolttá teszi, hogy velencei művész alkotása, és hogy Napóleon hozzátartozik Velence történetéhez".

 Hazánkban lett a legdrágább az üzemanyag egész Közép-Európában
 2003. jan. 10., 16:17 -
www.hirtv.net

 Taxisblokád valószínűleg nem lesz, de a benzinturizmus soha nem látott méreteket öltött az üzemanyogok folyamatos drágulása miatt. A januári 3 forintos motorbenzin áremeléssével ugyanis, hazánkban lett a legdrágább az üzemanyag egész Közép - Európában.

Tavaly január 1-éhez képest 34 forint 50 fillérrel drágult a motorbenzin hazai ára. A jelenlegi áremelést az üzemanyagszolgáltató a venezuelai válsággal magyarázta, de a MOL szerint közrejátszott a kormány csaknem 17 százalékos adó növelése is. Jelenleg az 1 liter 233 forint 50 filléres üzemanyagárból, 154 forintot az állam tesz el. Ennek azonban az az erdménye, hogy Magyarországon csaknem 234 forintba kerül egy liter üzemanyag, addig nyugati sógorainknak már csak 195 forintot, a szlovákoknak 160 -at, a románoknak pedig 142 forintot kell fizetni a töltőállomásokon. Egy 50 literes tank teletöltésekor így Szlovákiában 3650 forintot, Romániában pedig 4550 forintot spórolhatunk meg.

 Negyedmillió látogató kereste fel január elejéig a tragikus sorsú Amadeo Modigliani befejezetlen életművének 20 év óta első átfogó retrospektív tárlatát Párizsban.

 A francia szenátus kiállítótermében, a Musée de Luxembourg-ban október 23-án nyílt meg és idén március 2-áig tart nyitva az 1920-ban 36 évesen elhunyt zseniális montmartre-i művész alkotásainak több mint egynegyedét - mintegy száz festményt, néhány szobrát és grafikáit - felölelő kiállítás, "A szomorú arcú angyal".

A Luxembourg-kertben álló épület előtt több mint tíz hete mindennap több száz méteres sor kígyózik, hogy bejuthasson a különleges eseményre. A hétfőn és pénteken esti 1/2 11-ig nyitva tartó kiállítótermet a két nyújtott üzemelésű napon 3-4 ezren ostromolják. A hét többi napjain reggel 10-től este 8-ig fogadják a látogatókat.

A szenátus művészeti csarnokának termeiben kifüggesztett expresszionista vásznak több mint egyharmada első ízben kerül a párizsi közönség elé. Erotikus kisugárzású, szenzációs aktjait, amelyek annak idején rendőri fellépést kiváltó botrányt okoztak még sosem mutatták be egyazon tárlat keretében egységes sorozatként Párizsban.

A kiállításon szereplő portrék a század első két évtizedének meghatározó művészeit, Modigliani barátait, Chaim Soutine-t, Kisling-t, Chéront, Max Jacobot, Picassót, Apollinaire-t ábrázolják, felfedezőit és mecénásait, a művészetrajongó Paul Alexandre doktort, későbbi támogatóját, a képkereskedő Paul Guillaume-ot és leghűségesebb megrendelőjét, Léopold Zborowski lengyel költőt és műgyűjtőt örökítik meg. Festményein számtalan formában jelennek meg élete nagy szerelmei, Béatrice Hastings angol újságírónő, akivel két évig élt együtt viharos kapcsolatban, és az angyalarcú Jeanne Hébuterne, közös kislányuk anyja. Az elragadó fiatal lány 19 éves volt, amikor megismerkedett Modigliagnival, és a festő halálának másnapján, alig 22 évesen, második gyermekükkel várandósan kivette magát hatodik emeleti lakásuk ablakából.

Amadeo Modigliani, egy livornói szefárd zsidó kereskedőcsalád negyedik gyermeke 1920-ban, tüdőbajban és alkoholizmusban hunyt el a francia fővárosban. 1906-tól élt Párizsban. Eredetileg a szobrászattal jegyzete el magát, kariatida-vázlatai és a klasszikus görög szobrok ihlette, időtlenséget sugárzó zárt női arcmásait Constantin Brancusival közösen bérelt montmartre-i műtermükben készítette. Törékeny egészsége miatt kellett felhagynia a nagy fizikai erőnlétet igénylő szobrászkodással.

Kivételesen egyedi, sötét alaptónusú portréfestészetére a "vámos " Rousseau, Picasso és Cézanne, az impresszionisták és a fauvizmus, az afrikai primitív művészet egyaránt hatással voltak. Fokozatosan munkálta ki saját művészi kifejezésmódját, a személyiség szobrászi megközelítésű festői látásmódját, amely elszakad a valóság realista ábrázolásától. A párizsi kiállításon kivételnek számító négy tájképéből kettő látható.

(Reprodukció: Léopold Zborowski)

Kéz kezet formáz
Schéner Mihály köszöntése nyolcvanadik születésnapján
NSZ • 2003. január 9. • Szerző: P. Szűcs Julianna

Van egy élő klasszikusunk, és nem tudjuk hová tenni. Pontosabban a művészeti élet pillanatnyilag használatos fiókjaiba egyszerűen nem fér bele. Avantgárd a pártállami rendszerben? Ma csak akkor téma, ha nagyon üldözték. Hivatalos elismerés a Kádár-korban? Csak akkor ügy, ha nagyon vacak volt. Népi kötődés a három T idején? Csak akkor megfogható, ha a talajgyökeret könnyek áztatták. Imponáló műveltség a létező szocializmusban? Legföljebb akkor említhető, ha az illető professzorként, igazi pictor doctusként élt. A kényelmes szakdolgozók legnagyobb örömére manapság így telnek, teldegélnek szellemi raktereink.

Ezzel szemben Schéner Mihály olyan, mint egy minden meséből kilógó deviáns ördög. Mai szakdolgozóknak alig lehet ajánlani. Mert nem olyan, mint egy végítéletnél asszisztáló pokollakó, de nem is olyan, mint a szentbeszédekben szereplő, kísértésre csábító rossz angyal. Ő egy saját maga által formázott ördög. (Ezer egyéb mellett specialistája ennek is: ördögügyben kötetek, cikkek sorát publikálta, ha valakinek, hát neki el kell hinni, hogy diabolikonját – a szabály szülte gondolkodástól igen távol – a megfigyelés és a kreatív lendület szülte.)

Egy dúsan bodorított, gusztusos szörnyrajzot elnevezett például Útszéli ördög szotykának, és ilyet írt mellé. (Egyébként írni is nagyon tud, de hogy még mi mindenhez ért, azt köszöntő cikkbe amúgy se lehetne begyömöszölni.) „Hol volt farkam, tököm és / szoty-kom, hol nem volt, / Bika tököm is volt, / majd kecske bakot / békakannal pároztattam, / Így a kicsiből zseniálist, / a nagyból / hitványt csinálok, / aminek csudájára járnék.” Ám legfontosabb a tanulság, Schéner ördögi szekvenciája, azaz művészetének rejtett és rejtélyes titka: „Minden aberráció / csoda, minden normális / unalmas.”

Normális lett volna tehát, ha a Medgyesházán megszülető, Békéscsabán eszmélkedő és 1947-ben, Rudnay Gyulánál a főiskolán „budapesti művésszé” diplomázott Schéner sodortatja magát az árral, eleinte finoman naturázik, majd ízléssel szocreálkodik, később meg fontolva „innovál”, mikor merről fúj a szél. Kényelmesnek ígérkező élet. Ehelyett tanítással fönntartott egzisztenciája mellett-mögött nagy magányban kitanulja az expresszív tananyagot, összeötvözi békési színemlékeit, mesterének komor utóromantikáját és a világban rezgő aktuális hatásokat, hogy éppen akkor vigye bőrét a vásárra – úgy 1962 környékén –, amikor absztraktnak, expresszionistának, pláne absztrakt expreszionistának lenni a lehető legkevésbé karrierképző döntés. Aberráció. Meg is kapja a magáét. (Ez idő tájt keletkezett művei szétszóródtak, elkallódtak, lappanganak. Mostanában jönnek csak divatba újra.)

Aztán normális lett volna az is, ha már megkapja az első gyomorszájütéseket, a továbbiakban az üldöztetésére épít. Megsértődik. Elvadul. Száműzetésbe megy. Schéner ebből sem kér, ő tudja, miért. Inkább vált, változik, de leginkább játszik. Ez az ő létezéstechnikai trükkje. Aberrációja. És sosem tagadja. „Elmondhatom: nekem a játékra mindig szükségem volt, ahhoz hogy élhessek – fogalmazta a Magyar játékfundamentumról írt kötetében. – Már öt rendszert abszolváltam, ezek túléléséhez is játékra volt szükségem. Bizonyos mértékig minden rendszerben alkalmazkodnia kell a művésznek, de a túléléshez meg kell őriznie a szellem szabadságát. Ezért bizonyos kényszerűségek alól gyakran szöknöm kellett.”

Játéklovacskák felvonulása, 1971-72
Manapság pedig, mondjuk tegnap, az is normális lett volna, ha ezt a játékból szökést levédeti, körülkeríti, mintegy az aktuális imázsfelelősök figyelmébe ajánlja. Könnyedén tehetné. Fedezet erre életművének zöme. Festékből és fából, műanyagból és textilből, mézeskalácsból és fémből elkészített huszárok és pásztorok, lovak és talicskák, Miska-kancsók és dorottyás kocsik érdekeit érvényesíthetné az ügyeletes nemzetfelelősöknél. Esélylyel hihetné, hogy ezek a művek a magyar folklór ihlette formarendjük révén sokkalta erősebb hatást válthatnának ki, mint a megyékszerte elpotyogtatott, félezernél is több morc királyszobor. Nem teszi: a magyar millennium nagyjából és egészében „Schénertelenül” zajlik le. Meg aztán – talán ez is az „aberráció” számlájára írható – nyilván kevéssé érdekli a percpolitika szülte és rendelésre kimért országos pátosz. Álmosíthatja. Végtére is – mint írta volt – „minden normális unalmas”.

Szökött, játszott, alkalmazkodott, mert így tudta, és ma is csak így tudja védeni a benne szaltózó szabad ördögöt. Ezért nem adta oda magát egészen a jövő-menő rendszereknek, de „falból” mégis ezért adta magát nekik oda kicsit. Merthogy számára a behódolás is, a lázadás is csak hamis alternatíva lehetett. Az ő művészetének lényege másban van: meg nem értheti ezt az, aki kizárólag ideológiákban, stílusokban, koncepciókban gondolkodik.

Schéner ugyanis „kézben” gondolkodik. Ez nem csak abból látszik, hogy műveinek nagy csoportja foglalkozik magával a kézzel. Legtöbbször azt variálja, azt hímezi, azt faragja, azt festi. És nem csak abból, hogy szóban is szerelmes vallomásokat intéz e fontos testrészhez, legutoljára Kézvirágzások című kötetének mottójában. („Minden, ami van, a kéz által született, és ami nincs, elpusztult, az is a kéz által szűnt meg.”)

Megfigyelhettem egyszer beszélgetés közben. Térdére mappát rakott, zsebéből vastag filcet húzott elő. Nem volt ebben semmi rendkívüli vagy feszélyező. Én mondtam a magamét, ő is elmondta az övét. Én közben gemkapcsokkal babráltam. Ő közben telerajzolt négy lapot. Mondatai és vonalai szinte egyszerre hagyták el szervezetét, csuklója egy pillanatra sem állt le.

Mindig ilyennek képzeltem a képzőművészet nagy törzsének tagjait Altamirától Picassóig, de azt hittem, hogy a mai világban ez már lehetetlen. És hát mégse... Isten tartsa meg őt és fajtáját az emberi kor végső határáig.

Kis kárókatonák telelnek a Kis-Balatonnál
www.mti.hu
 
Keszthely-Fenékpuszta, 2003. január 10. (MTI) - A Duna-deltából felhúzódó kis kárókatonák népes csapata telel a nemzetközi védelmet élvező Kis-Balatonnál.
    - Míg az országban elszaporodott nagy kárókatonák a hideg miatt a Földközi-tenger mellékére húzódtak, a Duna Fekete-tengeri torkolatvidékéből egy évtizede hazánkig felhúzódó, de felénk igen ritka kis kárókatonákból negyven telel a Kis-Balatonnál - mondta el Futó Elemér, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai természetvédelmi őre az MTI-nek.
    Magyarországon elsőként a Hortobágyon jelentek meg egy évtizede a kis kárókatonák. A Kis-Balatonnál a mostani a negyedik tél, amelyet ott töltenek e ritka vándormadarak.
    - A nálunk telelő kis kárókatonák jól érzik magukat. E madárfajt a kipusztulás fenyegeti, ezért védettségének "vörös könyves" a minősítése - közölte Futó Elemér.
    A gyakoribb nagy kárókatonát elsősorban a halastavak környékén lehet megtalálni, ott vadászatuk is megengedett. E madárból 7-800 a Kis-Balatonnál szokott fészkelni.
    A Kis-Balaton jegét jelenleg 25 centiméter vastag hó borítja, a madarak nehezen jutnak hozzá az eleséghez.
    Az őszi és tavaszi vonulások idején gyakori 250, illetve a rendszeresen ott fészkelő 100-110 faj helyett jelenleg csak pár tucatnyi madárfajnak ad otthont a Kis-Balaton környéke.
    A tórendszernél fészkelő, néhány párból álló réti sas állomány megnövekedett, ugyanis a vadliba-vadászattal foglalkozó, és a hideg miatt most otthont kereső kóbor sasokkal 8-10-re szaporodott a számuk.
    - A friss hóban sok vidranyomot lehet látni, ami azt jelenti, hogy a Kis-Balatonnál biztonságban érzi magát ez a fokozottan védett, egymillió forint eszmei értékű állat - mondta a szakember.
    A mintegy 15 ezer hektáros Kis-Balaton nádrengetegeiben sok a cinege is.