CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. január 22., pĂ©ntek, Vince, Artúr, Anasztáz napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Áprilistól személyivel utazhatunk az EU-ba?
NOL • 2003. január 15. 14:19
www.nol.hu

Két lengyel napilap úgy tudja, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó tagjelölt országok állampolgárai már idén április közepétől útlevél nélkül, pusztán személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak be az unió országaiba.

Meg nem nevezett berlini forrásokra hivatkozva szerdai számában a Rzeczpospolita és a Gazeta Wyborcza is azt írja, hogy az EU-tagjelöltek állampolgárai – a hamisítás ellen jól biztosított plasztik személyiigazolvány-kártyákkal – már a csatlakozási szerződések április 16-án esedékes athéni aláírását követően beléphetnének az EU jelenlegi országaiba.

A lengyel sajtó szerint a német kormányforrások nem erősítették meg ezeket az értesüléseket, bár elismerték, hogy Németország már egy ideje javasolta Brüsszelben, hogy az EU tegyen egy ilyen gesztust legalább a lengyel állampolgárokkal szemben. Az Európai Bizottságnál megkérdezett illetékesek sem erősítették meg a hírt, de a lengyel külügyminisztérium kapott ilyen jelzéseket. Brüsszelben dolgozó lengyel diplomaták megjegyezték, hogy a kezdeményezés feltehetőleg még nagyon korai stádiumban van, de a közeli napokban napirendre kerülhet az EU miniszteri tanács titkársága valamelyik munkacsoportjának ülésén – adta hírül az MTI.


Wass Albert mellszobrainak eltávolítását követelik
A román hatóságok háborús bűnösként tartják számon Wass Albertet
DNP - Kolozsvár
www.dnp.hu

A román hősök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követeli- adta hírül szerdai számának címoldalán a legnagyobb példányszámú, Adevarul című román lap.

"Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt és népem magyar."
Wass Albert

 Az újság beszámol arról, hogy jelenleg a romániai Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot Wass Albertnek. Az Adevarul a második világháború idejéről olyan eseteket elevenít fel, amikor román és zsidó származású embereket végeztek ki, kínoztak meg. Az írás szerint ezekhez köze volt Wass Albertnek is.

Vasile T. Suciu a román hősök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség maros megyei elnöke Wass Albert háborús bűnösségét abban is megalapozottnak látja, hogy 1989 után, amikor Wass vissza akart térni Magyarországra, a magyar hatóságok ezt nem tették lehetővé számára. Pedig akkor jobboldali kormány volt hatalmon-teszi hozzá Suciu.

Az erdélyi származású írót 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélte. Az ítélet megalapozatlanságát mutatja, hogy amikor a hetvenes évek végén Románia a bírósági ítéletre hivatkozva az Egyesült Államokban emigrációban élő író kiadatását kérte, az amerikai hatóságok bizonyítékok hiányában elutasították a kérést.

Miután nemzetközi szinten is nehezményezték, hogy Romániában több háborús bűnösről is utcákat neveztek el, illetve szobrot állítottak fel, a múlt évben a román kormány sürgősségi rendeletet adott ki a háborús bűnök miatt jogerősen elítélt személyek kultuszának tilalmáról. A rendelet megjelenése után eltávolították több román városban az egykori román diktátor, a 150000 zsidó deportálásáért felelős Ion Antonescu marsall köztéri szobrát, illetve átkereszteltek több, a marsall nevét viselő utcát. Ennek ellenére ma is több romániai városban vannak Antonescu szobrok és utcanevek.

Miután a román hatóságok nem helyezték hatályon kívül a kolozsvári népbíróság ítéletét, Romániában Wass Albert formailag ma is háborús bűnösnek számít. Magyar nyelvű regényei ugyanakkor szabadon vásárolhatók, sőt az eladási statisztikák alapján ő tekinthető az egyik legnépszerűbb írónak az erdélyi magyarság körében.



Pokoli energiák tudója
Ma 95 éves Teller, a hidrogénbomba atyja
2003. január 15. 7:29
www.mno.hu

Gazsó Rita
Teller Ede, a magyar tudomány talán legnagyobb él? alakja ma ünnepli 95. születésnapját. A hidrogénbomba - a világ első termonukleáris fegyverének - felfedezésével írta be magát a tudomány és a történelem nagykönyvébe, 1952-ben.

A tudós itthon elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak 2001 óta.

Teller Ede 1908-ban született Budapesten egy jómódú ügyvéd gyermekeként. Gyerekként olyan világ vette körül, amelyben a tudományt szinte minden anyagi haladás forrásának tekintették. A későbbi fizikus, aki hároméves koráig jóformán szinte meg sem szólalt, néhány év múlva - afféle csodagyerekként - már messze kitűnt matematikai tudásával kortársai közül. A Trefort utcai mintagimnáziumban érettségizett, elsőként a budapesti egyetemen, ezután a Rajna menti Karlsruhéban, később pedig Münchenben és Lipcsében folytatta tanulmányait. 1930-ban, 22 évesen megszerezte tudományos fokozatát elméleti fizikából: a kvantummechanikára alapozva kiszámította a gerjesztett hidrogénmolekula-ion energiaszintjét.

Teller 1931-33 között a németországi Göttingenben dolgozott, ám a terjedő antiszemitizmustól tartva 1934-ben először Koppenhágában, majd egy ideig Londonban élt, ahol hamarosan két amerikai állásajánlatot is kapott. Előadónak hívták Princetonba s professzornak Gamow mellé a George Washington Egyetemre. Gamow orosz tudós volt az, aki korábban rátalált a radioaktivitás egy típusának kulcsára és megalkotta az alphabomlás elméletét. Közös munkájuk során ráakadtak a radioaktivitás másik fajtájára, amelyet Gamow-Teller-féle kiválasztási szabályként ismert meg a világ.

Éppen Gamow volt, aki arra biztatta Tellert: gondolkodjon a rejtélyen, hogy honnan ered a Nap és a csillagok energiája. Éppen ez a töprengés vezette el végül Tellert a hidrogénbomba feltalálásához. Gamow egyébként 1935-től évente szervezett konferenciákat, ahol az aktuális fizikai kérdéseket vitathatták meg a tudósok. Az 1939-es találkozó szenzációja az a felismerés volt, miszerint atomhasadáskor energia szabadul fel. Az atomhasadást továbbvizsgálva az ekkor már a Columbia Egyetem professzoraként dolgozó Teller és társai egyre közelebb jutottak az atombomba megvalósításához.

Félő volt azonban, hogy Németország rövidesen próbálkozik majd az atomenergia katonai felhasználásával. Ezért Szilárd Leó és Wigner Jenő 1939. július 16-án meggyőzték Albert Einsteint arról: forduljon levélben Roosevelt elnökhöz, felhíva figyelmét az atombomba lehetőségére és a német kísérletek veszélyeire. Az elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, tagjai Szilárd, Teller és Wigner voltak. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos kísérleti laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét.

Teller az elméleti implóziós csoport vezetőjeként a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetősége is. Az ezt felhasználó szuperbomba - a H-bomba - is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban háttérbe szorította ennek kutatását. 1945 júliusában több fizikus is levélben kérte Truman elnököt, hogy ne vesse be a japánok ellen a bombát. Oppenheimer lebeszélte Tellert a dokumentum aláírásáról: amit a magyar tudós később megbánt.

Teller a háború után visszatért a hidrogénbomba ügyéhez, amelyet számtalan kudarcba fulladt kísérlet után 1952 novemberében végre siker koronázott: egy csendes-óceáni kísérleti nukleáris telepen - Elugelab szigetén - felrobbantották a világ első hidrogénbombáját. A detonáció elsöprő volt: a sziget egyszerűen eltűnt a térképről. A bomba hétszázszor olyan erős volt, mint amelyet Hiroshimára dobtak. Tellert a kísérlet egy csapásra világhírűvé tette, a világ szemében egyfajta varázslóvá vált, aki puszta gondolkodással és akarattal a természet fölé kerekedett, több millió tonnányi követ elmozdítva és felemelve az égig.

1952-től 1970-ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, majd fizikaprofesszora, s 1975-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgató-helyettese, 1975-től pedig a Hoover Intézet főmunkatársa volt. Ellenezte az 1963-as szovjet-amerikai szerződést, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. Ő javasolta az "Ekevas" nevű kormányprogramot, melynek célja az atomenergia békés hasznosítása volt. A 70-es években a kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett, 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a stratégiai védelmi kezdeményezést, egy védekező rendszer kialakítását esetleges szovjet atomtámadás ellen.

Hiroshima hagyatéka, Légiposta, A biztonság bizonytalansága és A fizika nagyszerű, mert egyszerű című könyvei magyarul is megjelentek. Teller Ede mindvégig hű maradt nemzetéhez, magyarként él ma is San Franciscó-i otthonában. Naprakészen ismeri a világ, s?t Magyarország történéseit is, sőt jelenleg is aktívan dolgozik, különféle kutatásokban vesz részt. 1991-ben látogatott először haza, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért-díjjal tüntették ki, 2001-ben pedig elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a tudományos-kulturális élet terén legkiemelkedőbbet alkotók kapnak elismerésül. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki posztját.



Csúcson a Gyűrűk Ura
NSZ • 2003. január 15. • Szerző: Csákvári Géza
www.nol.hu

A fővárosban is kasszát robbantott a Gyűrűk Ura – A Két Torony című film. A J. R. R. Tolkien regényéből készült három óra hosszú mozit a nyitó hét végén (csütörtöktől vasárnapig) 120961 néző látta. Ez minden idők második legjobb indulása, a rekordot jelenleg a Star Wars 2. – A klónok támadása tarja 103827 nézővel.

Ez sokkal jobb startot jelent, mint amit a második Potter-mozi, a Harry Potter és a titkok kamrája ért el, utóbbit csak 91446-an látták a nyitóhéten.

A kérdés, hogy a Peter Jackson rendezte mű, az első hét adatait figyelembe véve, vajon túlszárnyalja-e a jelenlegi rekorder, George Lucas sci-fi eposzának a látogatottsági adatait (153487 néző). A Két Toronyra hétfő estig 108808 jegyet adtak el, így a szerda éjféli zárásig még sok minden megtörténhet.



Anyanyelvünk
Pálinkás viszályokról
Népújság, Marosvásárhely

Bartha János
Az elmúlt esztendô utolsó hónapjaiban a hazai román meg a magyarországi napisajtót gyakran foglalkoztatta a szeszes italok egyikének, a pálinkának a neve. Valóságos "nemzetközi viszály" támadt az ügybôl, abból, hogy melyik állam tekintse sajátjának a pálinkát, különösképpen a pálinka nevet. Magyarországi kereskedelmi vállalkozók a magyar pálinka védjegy mellett szálltak síkra. A román illetékesek ezúttal is hivatkozva a név "ôsi román" eredetére, keményen hirdették és hirdetik ma is vélt igazukat. Csakhogy ezúttal megfeledkeztek a román szaktudomány eddigi megállapításairól, nevezetesen a legtekintélyesebb román értelmezô és magyarázó szótárról (Dictionarul explicativ al limbii române, editia 1975). A szótár 645. lapján világosan közli, hogy "cuvîntul palinca în sensul tuica, rachiu deriva din maghiarul »pálinka«." A románság egy része Erdély bizonyos tájain szívesen használja a magyar pálinka nevet a maga sajátos kiejtésében (palinca), ennek azonban semmilyen kapcsolata nincs a román nyelvvel, egyszer? tájnyelvi kölcsönzésrôl van szó.

Mindkét fél megnyugtatására hadd jelezzük, hogy a magyar pálinka szó az 1630-as esztendôk táján jelenik meg a magyarban, mégpedig a szlovák nyelvbôl palenka alakban. Ez a szó a pálit (éget) ige származéka. Azonos képzés? a cseh pálinka jelentéssel. A magyar pálinka meghonosodásában része lehetett annak, hogy a szó eleinte feltehetôleg más alapanyagból készült szeszes italt jelentett, tehát nem mindig az égetett bort. Erre utalnak az 1660-as években közölt adatok is. Szótáraink értelmezése szerint "a cukrot, illetôleg keményítôt tartalmazó anyagból (pl. gabonából, burgonyából, gyümölcsbôl) erjesztett, majd lepárolt erôs szeszes ital a pálinka: szilvapálinka (szilvórium), barackpálinka, meggypálinka, cseresznyepálinka, seprôpálinka, körtepálinka, rozspálinka stb. Az kétségtelen, hogy ezek a pálinkafajták és rokon társaik a magyar italkereskedelmi életben sajátos tekintélyt szereztek maguknak, sôt nemzetközi elismerést is, akár a magyar borok. Ez vonatkozik a pálinka jelenlegi magyar nevére is, függetlenül a néhány századdal ezelôtti kölcsönzésétôl. Mind az említett nemzetközi tekintélye révén, mind sajátos hangzása miatt a pálinka sajátosan magyar italnak tekinthetô. Így él az egész magyar nyelvterületen, s ezért szívesen élnek vele a vegyes vidékeken román polgártársaink is. Ami pedig az ebbôl származó viszályokat illeti, hadd írjuk a komolytalanság rovására.



Elhalasztják a kozmikus biliárdot
www.magyarhirlap.hu
Ariane–5 a decemberi fellövés elôtt
Fotó: MH-archív Ariane–5 a decemberi fellövés elôtt

Jelentős késedelmet szenved a széles körű európai összefogással indított űrkutatási program. Az üstökösök kutatását célzó expedíciót az Ariane hordozórakéták biztonságos működése kapcsán felmerült kétségek miatt halasztották el. Az Európai Űrügynökség vezetői most azt nyilatkozták, hogy ezzel párhuzamosan más programokat is felülvizsgálnak.
 
  
 
Két és fél évvel elhalasztják az üstökösök kutatására kifejlesztett Rosetta űrszonda fellövését. A szonda feladata az lett volna, hogy egy lehetőleg még "aktív”, azaz maga után törmelék- és gázcsóvát húzó üstököst megközelítsen, és azt tanulmányozza. Az is kitűzött cél volt, hogy a szonda egy kis leszállóegységet is kibocsásson, amely közvetlenül az égitest felszínéről gyűjtene mintákat. Decemberben azonban, indítás után néhány perccel, az Atlanti-óceán fölött felrobbant az Ariane–5 hordozórakéta. Ennek lett volna a feladata célhoz juttatni a szondát.
Az akkori kudarc miatt az Európai Űrügynökség (ESA) illetékesei még csak egy-két hónapos halasztást emlegettek. Tegnap azonban David Southwood, az ESA tudományos igazgatója egy párizsi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy körülbelül két és fél év lesz a csúszás.
"A decemberi baleset az első vizsgálatok szerint a motor hibájából következett be, később azonban kiderült, hogy az űrhajó irányító rendszere sem működik teljesen megbízhatóan” – mondta az igazgató. Ezt a hibát pedig biztosan nem lehet kiküszöbölni január 31-éig, az úgynevezett indítási ablak bezáródásáig.
Ez azt jelenti, hogy a megcélozni kívánt Wirtanen üstökös eddig az időpontig tartózkodik olyan közel a Földhöz, hogy el lehessen érni. A szonda még így is csak 2012-re érte volna el a Wirtanent, a késlekedés miatt pedig teljesen új célpontokat kell találni.
Az ESA szerint már van is négy-öt "jelentkező”, ezek a Nap vagy a Jupiter körül keringenek – a Földről ezeket az égitesteket a legkönnyebb elérni. Igaz, a siker még így sem teljesen biztos, Gerhard Schwehm, az ESA egyik vezető tudományos munkatársa "kozmikus biliárdhoz” hasonlította a vállalkozást.
A késedelemmel azonban érzékeny veszteség érte a nagyszabású európai együttműködéssel kidolgozott programot, melyben jelentős magyar részvétel is van. A misszió egymilliárd eurós költségvetésű ugyanis, és csak a halasztás miatti módosítások körülbelül százmilliós közvetlen veszteséggel járnak – a pénzt természetesen a programfinanszírozó államoknak kell állnia.
A kutatók szerint egy sikeres expedícióval többet tudhatunk meg arról, hogy hogyan is alakult ki a naprendszerünk, és hogyan került bolygónkra a víz – és talán maga az élet is.
 
MH-összeállítás



Végre sikerült Einstein elméletét bebizonyítani
www.magyarhirlap.hu

A Jupiter segítségével először nyílt alkalom arra, hogy mérhető legyen a gravitáció sebessége. Amerikai kutatók kísérlete bebizonyította, hogy a tömegvonzás valóban a fény sebességével történik, ezzel beigazolódott, hogy az einsteini relativitáselméletben foglaltak tényleg helyesek.
 
Két amerikai kutató, Ed Formalon, a Charlottesville-i Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa és Sergei Kopeikin, a Missouri Egyetem professzora tavaly szeptemberben kísérleti mérést végzett, amellyel megállapították, hogy a gravitáció valóban Einstein elméletének megfelelően, a fénysebességgel megegyező sebességgel történik.
Formalon és Kopeikin kísérlete számított az idei Amerikai Csillagász Szövetség (AAS) rendezte seattle-i konferencia fő attrakciójának. A két tudós itt ismertette tavaly szeptemberi megfigyeléseit és számításait, amelyekkel képesek voltak bebizonyítani, hogy Einstein 1915-ben felállított elmélete helyes. Azért telt el csaknem egy évszázad az elmélet és a tényleges bizonyítás között, mivel a tudósoknak csak most sikerült megmérniük a gravitáció sebességét.
A mérésre akkor nyílt lehetőség, amikor 2002 szeptemberében a Jupiter óriásbolygó elhaladt egy rádióhullámokat kibocsátó kvazár előtt. Ekkor a két tudós a Föld számos pontján dolgozó rádióteleszkópok mérési adatait kikérte, és ezek segítségével sikerült megmérni a kvazár látszólagos helyzetváltozását a Jupiterhez képest. Ezt úgy sikerült bemérni, hogy a bolygó gravitációs mezeje eltérítette a közelében elhaladó rádióhullámokat, így a kvazár látszólagos és tényleges pozíciója közti eltérésből már kiszámíthatóvá vált, hogy a gravitáció a fény sebességével egyenlő.
 
BBC



2003. január 16., csütörtök 01:08


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület