Drágább a zöldség, mint az osztrák piacokon
www.kisalfold.hu
A magyarok vásárlóereje elmarad nyugati szomszédainkétól, a hazai
zöldség-gyümölcs árak némelyike mégis magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban.
„ A soproni piacokon egyre kevesebb a vásárló, hónapok óta az
egykori osztrák törzsvevők is csak köszönni járnak ide" – mondták az árusok,
akik szerint a tavalyi január-februári forgalomhoz viszonyítva mintegy
ötven százalékkal csökkent a napi bevétel.
Ezen nincs mit csodálkozni: a magyar árak – mint az statisztikailag
beigazolódott a német nagybani árakkal történt összehasonlítás során is
– elérték, sőt számos esetben meghaladták a német és osztrák árakat.
Január harmadik hetében például a nagybani piaci átlagárak tanúsága
szerint a németeknél a fejes káposzta 72 forint, az osztrákoknál 70 forint
volt, a hazai káposzta 83 forintjával szemben. A németek nagybani piacán
a narancs 174,50 forintba, az osztrákoknál 166 forintba, nálunk 207 forintba
került. Szembetűnő a különbség a német kígyóuborka 144 forintja és a hazai
ár 374 forintja, a német paradicsom 210 forintos ára és a magyar nagybani
piac 343 forintos ára között.
Burgonya, sárgarépa, banán: a kivételek
Ami „nagyban" igaz, az természetesen érvényesül „kicsiben" is:
Kismarton (Eisenstadt) belvárosának egyik üzletében a paradicsom kilója
479 forintnak megfelelő euróba kerül; a hagymát 166, a káposztát 120, az
uborkát 490, az almát 252, a narancsot meg éppenséggel 120 forintos szuperáron
kínálják. A soproni belváros egyik boltjában viszont a paradicsom ára 599,
a hagymáé 169, a káposztáé 129, az uborkáé 699, a narancsé 199 forintra
kúszott fel. Ugyanebben az üzletben kapható volt alma 140-ért, de 470 forintért
is. Ugyanakkor a burgonya, a sárgarépa és a banán esetében még mindig a
soproni üzlet volt némileg olcsóbb.
A soproni piacon mindössze néhány elszánt árus várja a vásárlókat,
de vevő alig mutatkozik. A paradicsomot 700 forintért kínálják – magyar,
teszik hozzá –, a ropogós paprika darabjáért 150 forintot kérnek, kilója
lehet tehát ezer-néhányszáz forint. A sárgarépa és az alma 200 forintot
kóstál, a gyökér 400-at. Az egyik osztrák nagykereskedelmi láncnál például
a paradicsomot 470 forintért, a sárgarépát 118 forintért, a kaliforniai
paprikát 450 forintért kínálják. Nem véletlen tehát, hogy a sógorok inkább
otthon vásárolnak.
Ilyen rossz még nem volt
– Három éve folyamatosan csökken a forgalmam – mondja az egyik árus.
– Több mint húsz éve ismerem az itteni viszonyokat, de ilyen rossz helyzet
még sosem volt a vásárcsarnokban. Idén az eddigi árbevételem nem volt több,
mint a tavalyi január-februárinak a fele...
József Attila olaszul
www.mti.hu
Róma, 2003. február 12. MTI) - József Attila verseiből jelent meg válogatás
a milánói Mondadori Kiadó népszerű Paperback sorozatában, Bruck Edith Rómában
élő írónő fordításában.
A kötetet nagy sikerrel mutatták be a Római Magyar
Akadémián. Giorgio Pressburger író, rendező, a budapesti Olasz Kultúrintzézet
volt igazgatója elemezte a nagyszerű fordításokat, amelyekből néhányat
Gianluca Foresi előadóművész szavalt el a közönségnek. Bruck Edith felevenítette
a József Attiláról, Juditról és Flóráról őrzött személyes emlékeit, Nelo
Risi költő, filmrendező pedig a kiadó és a fordító merész vállalkozását
méltatta.
A bemutatón elhangzott: Márai Sándor regényeinek
olaszországi sikere és Kertész Imre Nobel-díja egyaránt a magyar irodalom
felé irányította az olasz olvasóközönség figyelmét.
Hétmilliárd a kulturális járulékból
A pornó és erőszak után 25 százalékot kell fizetni
www.nol.hu
2003-ban 6,1 milliárd forintra lehet pályázni a nemzeti kulturális alapprogramhoz,
amelynek pályázati rendszere három új területtel bővül az idén. Az NKA
bevételének nagy részét a kulturális járulék jelenti, amit a kulturális
termékeken kívül ma már egyes építkezések után is be kell fizetni.
A tavalyi ötmilliárd helyett az idén várhatóan 6,1 milliárd forintot
oszt szét az NKA, de az összeg még emelkedhet – jelentette be nemrég Görgey
Gábor kulturális miniszter. A korábbiakhoz képest három új területre lehet
támogatást kapni: multimédiás alkotások létrehozására, a Millenáris Parkban
megvalósítandó kulturális programokra, illetve pályázatot nyújthatnak be
az internetes kulturális tartalomszolgáltatók is.
Az idén mintegy hétmilliárd forint bevételre számít a nemzeti kulturális
alapprogram a kulturális járulékból – tudatta lapunkkal Perlik Pál, az
NKA igazgatója. A befolyt összeg évente 15-20 százalékkal emelkedik, tavaly
csaknem 5,7 milliárd forint gyűlt össze. Emellett eltörpülnek az alapprogram
egyéb bevételei (szerzői jogi bírság, kötbér), amelyek összességében nem
érik el a 150 millió forintot. A reklámok után fizetendő járulék adja a
legnagyobb bevételi tételt: az idén másfél milliárd forintot fizettek be
az alapprogramba ezen a címen.
A befolyt összeg hat (tavaly az új székház vásárlása miatt hét-nyolc)
százalékából tartják fenn az intézményt, (vagyis működtetik a bizottságot,
az állandó és ideiglenes szakmai kollégiumokat, valamint az adminisztrációt),
25 százaléka a miniszteri keret, a többit pedig az NKA szakmai kollégiumai
pályázatok útján osztják szét.
Az NKA bizottsága osztja el a pályázati pénzeket az egyes kollégiumok
között, és kijelöli az adott év prioritásait (például a millennium, az
ifjúsági programok vagy a határon túli tevékenység támogatása). Az NKA-n
belül tizenöt állandó és három-négy ideiglenes szakmai kollégium működik,
a tagok az egyes kulturális területek neves szakértői. Ezek a kollégiumok
bírálják el a pályázatokat.
Az alapprogramhoz több mint tízezer pályázat érkezik évente, eddig összesen
mintegy ötvenezer kérelmet támogattak több mint 27,5 milliárd forinttal.
Tavaly például 11614 pályázat érkezett, amelyekben 14 milliárd forintot
igényeltek, ebből 7204-et segítettek ötmilliárd forint értékben. Az esetenként
odaítélt összeg 40 ezer forinttól százmillió forintig terjed, jellemzően
pár százezer forint.
A Nemzeti Kulturális Alapprogramot 1993-ban hozták létre Nemzeti Kulturális
Alap néven. A kulturális terület már a hetvenes évektől anyagi gondokkal
küzdött, ezért szükség volt egy olyan intézményre, amely a költségvetéstől
független pénz fölött rendelkezik. Az 1993 áprilisától működő állami pénzalap
saját bevétele eleinte csak a kulturális termékek és szolgáltatások után
befizetett 0,5-2 százalékos járulék volt, amelyből az első teljes évben,
1994-ben 660 millió forint folyt be. A járulékköteles termékek és szolgáltatások
körét folyamatosan bővítették az elmúlt években, a járulék felső határa
pedig 25 százalékra emelkedett: ennyit a pornó- és erőszaktartalmú könyvek,
filmek, játékok, telefonszolgáltatások után kell fizetni. Háromszázalékos
a járulék például a képeslapokon, naptárakon, műsoros videoszalagokon,
egyes dísztárgyakon, ékszereken, de ugyanennyit kell fizetni kazetták,
lemezek, CD-k kölcsönzésekor is. Kétszázalékos járulék terheli a hangfelvételeket,
a film- és videovetítést, illetve -terjesztést, a vidámparki szórakoztatást,
az országos rádió- és televízióműsor-szolgáltatást. A legszélesebb körbe
azok a termékek és szolgáltatások tartoznak, amelyek után egyszázalékos
a kulturális járulék: faanyagú dísztárgyak, könyvek, újságok, térképek,
katalógusok, szórólapok, nyomdaipari és híradástechnikai gépek, termékek.
2001 óta 0,2 százalékos járulékot kell fizetni egyes épületek (szállodák,
kereskedelmi, ipari épületek, raktárak) kivitelezése után.
Perlik Pál szerint az európai uniós csatlakozással néhány elem valószínűleg
változni fog, de egyelőre csak vizsgálják, hogyan hozhatók összhangba az
unió elvárásai és a hazánkban kialakult gyakorlat.
Százezer önkormányzati rendeletet kell módosítani
www.magyarhirlap.hu
Egy kormányhatározat után "átvilágították" az önkormányzatokat, s megállapították,
hogy közel százezer rendeletet kell módosítani az EU-csatlakozásig. A csaknem
3200 helyhatóságnál, ha nem is gyorstalpaló megoldással, de szisztematikus
munkával kell hozzálátni a munkához, amelyhez a Belügyminisztérium szakértői
segítséget ad.
A második félévtől 600 önkormányzati tisztviselő ülhet be az "iskolapadba",
hogy megbirkózzon a paragrafusokkal.
Különösen a következő területekre kell figyelni, hogy meglegyen a jogi
harmónia az unióval: a munkaerő szabad áramlása, a szociálpolitika, a versenyjog,
az állami támogatások, az adózás, a környezetvédelem és a területfejlesztés.
A cikk folytatását a február 13-ai nyomtatott Magyar Hírlapban olvashatják...
Csomagolnak az amerikai diplomaták Izraelben
www.hirtv.net
Még a héten hazautaznak Tel-Avivból az amerikai nagykövetség nélkülözhető
munkatársai. Az intézkedés a tervezett Irak elleni katonai csapás miatt
vált szükségesé.
Elhagyja Izraelt a tel-avivi amerikai nagykövetség személyzetének nélkülözhető
része. Az intézkedésre az Irak ellen tervezett katonai akció miatt van
szükség - közölte a képviselet szóvivője. A döntés nem jelenti azt, hogy
az Irak elleni támadás küszöbön volna - tette hozzá a szóvivő, és azt is
cáfolta, hogy komolyan megfenyegették volna az amerikai képviseletet.
Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas
http://www.hhrf.org/szabadsag/
Ezzel a címmel jelent meg tanulmánygyűjtemény az Akadémiai Kiadónál.
A 770 oldalas kötetet a szerkesztô, Gazda István mutatta be tegnap Budapesten,
a Litea irodalmi teázóban.
A fotókkal és ábrákkal illusztrált kötet egyaránt szól a drámaíró és
műfordító, a művész és bölcselô, az akadémikus és kollégiumi tanár, a vegyész
és műszaki alkotó, a közgazdász és erdész, a zeneelméleti tudós és az orvosló
Bolyairól.
Bolyai Farkas különös gonddal nevelte és irányította a matematika felé
1802. december 15-én született János nevű fiát, akibôl minden idôk egyik
legeredetibb gondolkodású matematikusa vált. Nemcsak a tudományra, de vívásra,
hegedűjátékra, zenei ismeretekre is maga oktatta. János már négyéves korában
felismerte a geometriai alakzatokat. 12 éves korában került a marosvásárhelyi
kollégiumba, azonnal a negyedik osztályba. Bolyai János sokszor helyettesítette
apját a matematikaórákon, s Farkas büszkén állapította meg, hogy ô már
semmi újra nem tudja megtanítani fiát.A zseniális ifjút a bécsi Császári
és Királyi Hadmérnöki Akadémián folytatott tanulmányai után 1823-ban a
Temesvári Erôdítési Igazgatóságra nevezték ki, ahonnan ugyanabban az évben
írta meg apjának világhír? levelét a nem euklideszi geometria felfedezésérôl.
Az új geometriát 1826-ban németül összefoglalta, de mivel az elveszett,
1831-ben Appendix címmel latin nyelven jelentette meg, apja Tentamen című,
monumentális összefoglaló munkájának függelékeként.
Leleplezték az első lengyel euróhamisító üzemet
www.gondola.hu
A lengyel rendőrség a német rendőrséggel együttműködve felszámolta az
első lengyelországi euróhamisító bandát. A titkos pénzhamisító nyomda egy
Varsó környéki településen működött. Az üggyel összefüggésben egyelőre
12 személyt - 10 lengyelt és 2 ukránt - vettek őrizetbe. A banda felgöngyölítése
több hónapot vett igénybe. A rendőrség indítványozta az ügyészségnek hat
őrizetes letartóztatását; újabb őrizetbe vételek is várhatók. A titkos
nyomdában becslések szerint 1,5 millió hamis eurót állítottak elő a bűnözők,
akik között tapasztalt, börtönviselt pénzhamisítók is voltak. A rendkívül
szakszerűen hamisított bankjegyeket Lengyelországban és Nyugat-Európában
hozták forgalomba.
2005-re megduplázódhat a netezők száma
www.gondola.hu
Az Axelero Internet úgy véli, a miniszterelnök keddi bejelentése az
internetezés árának csökkenéséről elősegíti előrejelzésük megvalósulását.
Ezek szerint megfelelő piaci összefogással és kormányzati támogatással
a netezők száma Magyarországon 2005-re megduplázódhat, s elérheti a 3 milliót.
Medgyessy Péter miniszterelnök a Parlamentben országértékelő beszédében
bejelentette: a tervek szerint márciustól 25 százalékkal csökkennek az
internetezés költségei. Ezen túlmenően kilátásba helyzete a szélessávú
internetelérési végpontok növelését is.
Az Axelero közleménye szerint a szélessávú internetezés elterjedése
az információs társadalom építésének alapköve.
A szélessávú internetpenetráció Magyarországon 2002. végén 2 százalékos
volt, ami megfelel a nyugat-európai trendeknek. Ugyanez az arány az Axelero
előfizetői körében tavaly év végén 14 százalék volt, így ha 2003 decemberére
100 ezerre nő a szélessávú internetelérési végpontok száma, akkor mind
a növekedés dinamikája, mind a szélessávú internetpenetráció tekintetében
felzárkózik Magyarország az európai élvonalhoz.
A Magyarországon használt széles sávú hálózat legnagyobb részét a hagyományos
analóg vagy ISDN telefonvonalat gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességűvé
tevő ADSL technológiával felépített (Asymmetric Digital Suscriber Line
- aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) vonal teszi ki.
Az Axelero becslése szerint Magyarországon jelenleg 1,5 millióan interneteznek,
míg az otthoni és az üzleti előfizetők száma eléri a 300 ezret.
(MTI nyomán)
Háromszáz román katona megy Irakba
Négymillió dollárba kerül az egy hónapos román részvétel
http://www.kronika.dntcj.ro/
A parlament védelmi bizottságai tegnap elfogadták Ion Iliescu jelentését,
amely esetleges Irak elleni háborúban történő román részvételt teszi lehetővé.
Háború esetén Románia kész 278 katonát küldeni a Perzsa-öbölbe.
Négy katonai alegységgel, öszszesen 278 katonával – közöttük négy törzstiszttel
– kész részt venni a román hadsereg egy esetleges Irak elleni háborúban.
Bukarest katonai részvételéről, valamint a román légtér átengedéséről Ion
Iliescu államfő nyújtott be jelentést a parlament két házának védelmi bizottsága
elé. A szakbizottságok tagjai tegnap hat ellenszavazat mellett elfogadták
a beszámolót, amely részletesen leírja, hogy a román hadseregnek milyen
nagyságú és összetételű egysége vethető be a Perzsa-öbölben adott esetben
sorra kerülő Irak-ellenes fegyveres akcióban.
Ioan Mircea Paşcu védelmi miniszter a bizottságok ülése után elmondta,
a szaktárca által felajánlott 278 fős katonai személyzet négy törzskari
tisztből, a vegyi, biológiai és atomfegyverek következményeinek elhárítására
kiképzett 70 fős besztercei alakulatból, 25 fős katonai rendőrségi szakaszból,
egy harminctagú orvosi-egészségügyi alakulatból és egy 149 fős műszaki
egységből áll. A miniszter tájékoztatása szerint a román alakulatok egy
hónapos részvétele négymillió dollárba kerülne a szaktárcának. A parlamenti
bizottságok azután foglaltak állást Románia esetleges háborús szerepvállalásáról,
hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács hétfői ülésén – amerikai kérésre – eldöntötte:
az ország légtere átengedésével és a szükséges katonai infrastruktúrával
járul hozzá az Egyesült Államok esetleges iraki offenzívájához. Ion Iliescu
államfő levelében leszögezte: a parlament kedvező válasza esetén Románia
ismét bebizonyítaná, hogy elkötelezett híve a demokrácia értékei megóvásának
és kiteljesítésének, ugyanakkor a katonai alakulatok számára „jelentős
tapasztalatszerzési lehetőségként” szolgálna a nemzetközi katonai struktúrákba
történő integráció során. A bizottságok együttes ülésén részt vevő Mircea
Geoană külügyminiszter elismerését fejezte ki a politikai pártok képviselőinek
„pozitív, felelősségteljes hozzáállásáért”, akik szerinte belátták, hogy
a legfelsőbb védelmi tanács „korrekt és egyértelmű” álláspontot fejtett
ki katonai szövetségesei felkérésére. Mircea Geoană elmondta, Románia külügyi
politikája az iraki válság miatt kialakult nemzetközi helyzetben jelenleg
hármas elvre épül. Eszerint Bukarest az Európai Unió és a NATO határozott
fellépését, összetartó erejét, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelentőségét
tekinti prioritásnak. „Nagyon fontos, hogy Európa egységes maradjon eme
alapelvek mentén, valamint hogy az Észak-atlanti Szövetségen belüli nézetkülönbségeket
a lehető leghamarabb orvosolni lehessen. Egyértelmű, hogy valamennyi ország
azt szeretné, ha Irak esetében az ENSZ-fegyverzetellenőreinek New Yorkba
való visszatérése után születne végső döntés” – hangoztatta a román külügyminiszter,
majd kifejezte reményét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatot
fogad el az iraki kérdésben. Törökország hétfői kérésének – amelyben Ankara
a washingtoni szerződés 4. cikkelye alapján NATO-készenléti katonai terv
kidolgozását kérte egy esetleges iraki háború esetére – megvétózására utalva
Mircea Geoană jogosnak és megalapozottnak nevezte a török fél kérését.
A külügyminiszter szerint ha a NATO valamelyik szövetségesének biztonságát
veszély fenyegeti, a szövetségnek kötelessége reagálni és biztosítani az
illető állam azonnali védelmét.
Szabó Károly, a szenátus védelmi bizottságának tagja az esetleges iraki
háború miatt a NATO tagállamai között kialakult nézeteltérésről a Krónikának
kifejtette, az eltérő véleményeknek végül mindenképpen konszenzushoz kell
vezetniük. „A disputák, a franciák és a németek, illetve az amerikaiak
közötti egyet nem értés amúgy nem veszélyezteti a NATO jövőjét. Az RMDSZ
ugyanakkor elvben támogatja az Egyesült Államok terrorizmusellenes törekvéseit,
az esetleges Irak elleni háború mikéntjéhez, a támadás időpontjához ellenben
nem kíván hozzászólni. Ebbe ugyanis még a román államnak sem sok beleszólása
van” – nyilatkozta lapunknak Szabó Károly szenátor.
Rostás Szabolcs
Ahol bombával harangoznak
http://www.hhrf.org/nepujsag/
Keszeli Ferenc
Negyven év óta egy jókora bombával harangozik a szlovákiai Privigyéhez
csatolt falu kápolnájának sekrestyése.
A hetvenöt esztendôs harangozó harcias hangkeltô eszköze annak köszönhetô,
hogy amikor a második világháború vége felé a falu fölött elhúzó három
német repülô bombákat dobott le a közeli hegy lábánál elnyúló szántóföldre,
a felázott, puha talajban egyik sem robbant fel. A helyi fiatalság azután
rôzsét hordott a földbe fúródott bombákra, tüzet gyújtott fölöttük és messzirôl
lesve várta a robbanásokat. A legnagyobb bomba bô két méter hosszú, fél
méternyi átmérôj? volt, és amikor felrobbant, a légnyomástól még a hegyoldali
fenyôk is derékba törtek. Kúpalakú csúcsa azonban épen maradt.
- Éppen a katlanunkba illene - merült fel az egyik suhancban a bomba
ötlet, és társaival hazacipelte a súlyos acélkúpot. A "bombabimbó" tényleg
jól passzolt az udvari t?zhelybe, amelyet általában disznóvágáskor használtak.
Ebben a bombaüstben rotyogott aztán a hurkának való, meg a disznótoros
kása, ebben melegítették nagymosáshoz a vizet és ôszi lekvárfôzések alkalmával
is a bombamaradványban rotyogott a szilva.
Történt aztán egyszer, hogy eltörött a kápolna harangja. Leszerelték,
de nem tellett új harangra, ám szerencsére valakinek eszébe jutott az üst.
A tettet körültekintô hangpróba elôzte meg. Rákólintottak egy nagyot a
kormos vasra, mely - kit?nô német hadiacél lévén - egészen elfogadható
haranghangot adott. A zs?ri igent bólintott, mire fület és nyelvet hegesztettek
a "bombabimbóra" és alkonyatkor már azzal kongatták össze a híveket a májusi
litániára.
A bomba azóta is harangként szolgál és egyetlen arra járó idegen sem
sejti, hogy harangszó helyett valójában bombaszót hall. Miért is hinné
bárki, hiszen a történelem során harang és fegyver viszonya mindig fordítva
volt: harang sosem készült fegyverbôl, viszont gyakran öntöttek harangból
ágyút. Itt fordítva alakult, és önteni sem kellett: égi adományként érkezett
a harang.
Ázsia-központ Budapesten
www.dunatv.hu
Az európai és az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok erősítése a legfontosabb
célja a Budapesten márciusban megnyíló Asia Centernek. F Az intézmény azonban
kulturális hidat is kíván teremteni a két térség között.
A centrum március hetedikétől, nyitásának napjától nem csak nagykereskedelmi,
hanem szórakoztató központ is lesz. Elsődleges célpontja a magyar- és szomszédos
országbeli kiskereskedők lesznek, ám a magánembert is kiszolgálják majd.
-Nemzetközi kereskedelmi centrum révén természetesen semmilyen korlátozást
nem léptetünk életbe. Egyetlen feltételünk, hogy a kereskedők nagykereskedők
legyenek. Az intézmény Magyarországon keresztül az Európai Unió felé is
kaput kíván nyitni az ide települő kereskedőknek. -A vasfüggöny lehullása
után is megmaradt sok olyan kereskedelmi szál, ami Kínához és Vietnámhoz
kötődik. Sok diák és üzletember maradt azóta is Budapesten. A 46 milliárdos
befektetéssel megépült centrum 1500 üzlettel várja majd a vásárlókat. 5000
új munkahelyet teremtett Budapesten. Megálmodói azonban nem egyszerűen
üzletközpontot akakrtak létrehozni. Ezt bizonyítja az is, hogy az épületet
a tér pszichológiájának nevezett, feng-shui elvekalapján építették, azaz
harmóniát és nyugalmat sugároz minden betérőnek.
2003. február 13., csütörtök 02:02