Újra Operabál Bécsben
www.mno.hu

Bécs, 2003. február 25. (MTI-Panoráma) - Sárga rózsák tengere és hatalmas rendőri készültség - ez a két fő jellemzője az idei, 47. Bécsi Operabálnak, amelyet csütörtökön tartanak.
    Kolumbiából érkezik a 45 ezer szál rózsa, amely a patinás bécsi operát egy estére a világ egyik legszebb báltermévé változtatja.
    Már szorgalmasan gyakorolnak a nyitótáncosok, akik valóban hosszú, tömött sorokban elsőként foglalják el a parkettet. Aztán jön majd a jelszó - "Mindenki keringőzik! - amelyet idén először Thomas Elmayer Schäfer ad ki, a bécsi Elmayer tánciskola vezetője, akihez inden jobb bécsi család gyermeke jár. Előde, Rober Hysek 21 éven át volt az Operabál táncmestere, de tavaly "nyugdíjba vonult" e tisztségéből.
    Az est egyik fénypontja bizonyára Pamela Anderson amerikai filmsztár lesz, aki a minden évben különleges vendégekkel tüntető Richard Lugner építőmester meghívására jelenik meg. A hölgy eredetileg élettársa, Kid Rock nélkül akart jönni, de a keddi hírek szerint a muzsikus mégiscsak hajlandó megjelenni. Pamelát azonban elkíséri Dan Mathews, a PETA elnevezésű agresszív állatvédő egyesület vezetője, akinek a szőrmebundák elleni akciói miatt már a rendőrséggel is meggyűlt a baja, s ráadásul jelezte, hogy csakis férfiakkal hajlandó táncolni.
    Ám ettől aligha zavartatja majd magát a báli közönség, amint attól sem, hogy az utcákon idén újra az utóbbi éveknél nagyobb megmozdulás várható. Hétfőig ugyan csupán egy tüntetést jelentettek be "Állítsátok meg az imperialista háborús uszítókat! Verjétek szét a kapitalizmust!" jelszóval, de a hatóságok attól tartanak, az eredetileg várt mintegy 3000 résztvevő számát jócskán megnövelheti a tény, hogy újra a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt részvételével alakul a napokban kormány.
    Első ízben 1987-ben tüntettek Bécsben az Operabál ellen, s ezt az egyik rendszeres vendég, Franz-Josef Strauss akkori bajor kormányfő váltotta ki azzal, hogy országában nukleáris berendezés építése kezdődött. Ez volt az egyik legerőszakosabb tüntetés, de a szervezkedés csak a következő évben fordult közvetlenül a bál ellen, s azóta váltakozó hevességgel zajlanak a tüntetések.
    Az Operabál a résztvevőknek nem olcsó mulatság. Először is ilyenkor illik a belváros valamely előkelő éttermében vacsorázni. Mintegy 700 bálozó például a Sacherban étkezik, amely éppen az Opera mögött van, s ilyenkor zsúfolásig megtelik. Kiváló szakácsai idén vegetáriánus menüt is kínálnak. De a húsos menük is a "jó, ami drága" jelszóval készülnek: több helyen ajánlanak például rákot előételként, orosz kaviárral, sőt, helyenként ezen kívül szarvasgombával.
    Nem két fillér a ruha sem, akár vásárolják, akár az erre szakosodott kölcsönzőkben alakíttatják testre szabottá, azután a sima belépő 215 euró, egy hely egy asztalkánál további 150 euró, egy páholy pedig 16 ezer euró, s akkor még a jócskán megemelt áron kapható ínyencségekről és italokról szó sem esett.
    Mindenesetre a bál igen jövedelmező: az Opera ebből eredő bevétele tavaly 1,94 millió eurót tett ki.
    Az Operabál ugyan a leghíresebb, de mégiscsak egy a bécsi bálok közül: idén december 31-től március végéig 474 bált tartanak az osztrák fővárosban, s ezeken mintegy 230 ezer ember táncol. Csak a néhány nagy és híres hagyományos bál mintegy 37 millió euró forgalmat hoz a fővárosban, s ezen belül például csak a ruhakölcsönzők és a belvárosi fodrászok a bálok kapcsán mintegy 70 ezer euró többletbevételre számítanak. Mindez olyan jól megy, hogy 1969 óta exportálják is a bécsi bálokat: Budapesten évek óta van ilyen, de idén már Brüsszeltől Athénon és Bangkokon át New Yorkig összesen 26 nagyvárosban volt bécsi bál.

    A világ vezető zeneadója, az MTV élő vitára hívja Tony Blair angol miniszterelnököt, hogy választ adjon a kérdésre: „Is war an Answer?” (valóban megoldás a háború?). Egy órára megáll a csillogás-villogás, elhallgat a dobgép és a basszus. A megszokott ricsaj helyett negyven fiatal faggatja a politikust.
     Az Ananova internetes hírszolgáltató jelentése szerint az adás fogható lesz Európában (így nálunk is), Ázsiában, Ausztriában, illetve az Egyesült Államokban és a Közel-Keleten. A vitára kiválogatott fiatalok összetétele is az MTV globális szerepét hivatott hangsúlyozni. Az angol kormányfővel szemben ülnek majd huszonéves britek, franciák, spanyolok, hollandok, lengyelek, svédek, amerikaiak, irakiak és palesztinok.
    „A vitafórum nem lesz politikai eszköz. Nyitott és forgatókönyv nélküli beszélgetést szeretnénk” – nyilatkozta az ügynökségnek Brent Hansen, az MTV-Europe elnöke. A tévéadó meglepő döntése mögött nem hirtelen megszületett politikai érdeklődés áll, hanem gondos piackutatás.
    Az MTV által megrendelt felmérés szerint a 14 és 24 közötti fiatalok körében napjainkban egyszerűen az iraki háború a vezető téma. Ekkor döntöttek a szerkesztők, az elnök állítása szerint, hogy Blairt vitára hívják.

Amint hallgatom a román szenátusban a röpködő számadatokat, mind az jut eszembe, hogy a hazugság egyik fajtája a statisztika. Azt mondja az egyik kormánypárti honatya a felsőház szószékéről, hogy mintegy harmaddal csökkentették az ingatlanok négyzetméterre számított adóját. Azt azonban nem tette hozzá, hogy ezzel párhuzamosan az idéntől az erkélyek, folyosók is beleszámítódnak az adózás alá eső területbe, de ha netán valahol van a bágyadt polgárnak ingatlanrésze, amelyben mondjuk az öregapja elhalálozása után az özvegy édesanyja tengeti az életéből hátralevő részt, akkor fizetheti a 15 százalékos adótöbbletet. Aztán ne adja isten, hogy falun örököljön egy félig romos épületet, mert biztos rámegy a gatyája is a nagy szerencsére.

Azt mondja egy másik szocdem szószóló, hogy nyugaton is szépen fizetnek az állami kasszába a polgárok, s felsorolja, hogy Lengyelországban 17 ezer, Portugáliában 46 ezer, Bulgáriában pedig 8 ezer dollár évi jövedelem a 40 százalékos adózási szint, minálunk ez 3200 dollár. Egek! Az egyszerű halandók számára ezek álomszámok. A romániai közember ha éppen dolgozik, havi 70–80 dolláros átlagjövedelemből kell valamiképpen megéljen, a nyugdíjas még annyiból sem, ráadásul ebből az állam itt is, ott is lenyúl valamennyit. Vagy mert vizet iszik az istenadta "adóalany", vagy mert nem akar télen megfagyni. Az olyan "szórakozásban", mint jóllakás, öltözködés, nyaralás, utazás, művelődés, vagyis az alkotmány előírta tisztes lét, manapság csak keveseknek van részük. A gépkocsi még mindig luxus, és ha maradt is ilyen a múltból, félretéve rozsdásodik, mert nincs pénz benzinre, gumikra, szerelőre. Új járműről s hozzá fűtött garázsról már nem is beszélve. Az ország lakosságának több mint fele szegénységben, s ezen belül milliók kimondottan nyomorban élnek.

Egyszerűen nincs miből előteremteni a jövedelmet, a javakat. Nincs miből részesedni, a tisztes munkának – ha van munka – nincs is becsülete. Általános a nélkülözés, a panasz. Annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter szerint 2–3 százalékkal csökkent az utóbbi évben az adóindex. Persze azt az egyszerű számítást senki sem akarja elvégezni, hogy ha 70 dollárnak csak 30 százalékát nyúlja le az állam, akkor marad 40 a megélhetésre, ez pedig nem annyi, mintha a lengyelországi átlagbérnek – ami úgy 400 dollárnyi – viszik el a 30 százalékát, hiszen a polyákoknak még így is marad fejenként 280 dollárjuk. Ha meg a nyugati fizetésekhez viszonyítjuk az egészet...

Volna egy ajánlatom a pénzügyminiszterünk számára. Éljen meg egy átlagnyugdíjból – havi 1,5 millió lejből, azaz úgy 45 dollárból – legalább egy fél évig, de úgy, hogy közben hiánytalanul törlessze a lakótelepi közköltséget, rendezze a villany- és telefonszámlát, fizesse a rádió- és tévéadót, no meg a gyógyszereket, de jusson élelemre is. És közben ne lopjon, ne kérjen kölcsön, ne kéregessen az utcán, a városházán, a parókián, ne kukázzon és ne gyűjtsön adományt képzeletbeli kolostorok és árvízkárosultak számára... Ha fél év múlva még életben van, akkor felemelheti az adókat.

Sok idős polgártársunk ezekbe a "túlélési gyakorlatokba" és a folyamatos megaláztatásba belepusztul. Nagyon is ismert adat, hogy kies hazánkban a várható élettartam Európában a legrövidebbek közé tartozik és szinte évről évre csökken. Arról nem beszélve, hogy minden kormányfői sóhajtás ellenére a népegészség katasztrofális. A tömbházból, ahol lakom, több olyan idős vagy épp középkorú szomszédot "hagytunk" elköltözni a túlvilágra az utóbbi években, akiket egyszerűen a nélkülözés vitt a sírba. Nem akarom azt mondani, hogy éhen haltak, mert hivatalosan nem ezt konstatálta a halottkém. Azt azonban tudom, hogy sokszor száraz kenyérnél és teánál több nemigen jutott nekik. Az adókat azonban fizették, mert féltek, hogy még a tető is lekerül a fejük fölül. Mert amiként az egyik magyar törvényhozónk javasolta: megszorult helyzetében a polgár adjon túl a hajlékán is. Le is út, fel is út...

Az adófizető polgárok pénzéből nagyot markoló állami tisztségviselők gőgje és a választókkal szembeni nemtörődömsége egyébként tényleg határtalan. És folyamatosan átvernek minket. A statisztikával, de a hallgatással is. Mert arról teljes a hatalmi csönd, hogy míg a szürke polgártól behajtanak minden adógarast (akár jogtalanul is, lásd a rádió- és tévéadót, hisz ha van készüléked, ha nincs, fizetsz), addig a politikai klientúrához tartozók cégeinek ezermilliárd lejes adóhátralékait egyszerűen elengedik, lett légyen szó szeszgyárosról, kőolajbáróról vagy médiamágnásról.

S mintha az erdélyi magyarságot a szegénység elkerülné s nem szorítaná az adóprés, az RMDSZ honatyái rábólintottak a kormányzat minden ténykedésére. Fülig érő szájjal írták alá a múlt héten az újabb támogatási protokollumot azzal az SZDP-vel, amely a nyomorunkért nagyban felelős. A végén még azt halljuk majd tőlük, hogy mindezt az érdekünkben tették. Kitelik tőlük.

Román Győző

"Meg akartam mutatni, hogy a magyar ember is tud..."
Bodor Péter egyike volt a 19. századi Erdély műszaki tehetségeinek. A székely ezermester alakja köré legendák szövődtek. Bodorról, a hús-vér emberről ellentmondásos adatok maradtak az utókorra. Származása eléggé zavaros, 1788-ban született Erdőszentgyörgyön, anyja Koronka Lídia, apja – legalábbis a hivatalos iratok szerint – a lécfalvi Bodor József, de a korabeliek szerint a Zeyk család sarja volt, akik taníttatását is vállalták. A legenda szerint mérnöknek tanult Bécsben, a valóságban asztalos, majd puskaműves inas különböző marosvásárhelyi mestereknél. Tehetséges, jókezű mesternek tartották már fiatalkorában, valóságos műszaki zseninek. A Jósika család magyarfenesi birtokán egy domb ormára gloriettet, Bethlen Lajos kerlési udvarháza köré pedig díszkertet épített szélhárfákkal, barlanggal.

Már fiatalon meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. Pénzhamisítás miatt két alkalommal is elítélték, első ízben 1819-ben. A legenda szerint egy Bécs elleni összeesküvés anyagi fedezetét próbálta így megteremteni. A pénznyomó szerkezetet állítólag a küszöb alá rejtette el, s ahányszor ráléptek, annyiszor nyomott egy-egy hamis bankót. Elítéltként végzett közhasznú munkájáért a halálos ítéletet hét év fogságra változtatták. Ekkor építette a Maros-hidat, amely egyetlen fémszegecs nélkül készült el, a Vártemplom feljáróját, valamint 1820– 22 között a híres zenélő kutat. Ez volt a leghíresebb munkája, egy nagy vízmedencéből és a föléje húzott faépítményből állt. A vizet a vár területén lévő forrásból facsöveken vezette le, a medencéből pedig három csapon folyt az ivóvíz. A kút vize működtette a zenélő szerkezetet is, amely hatóránként szólalt meg. Egy idő után elromlott a szerkentyű, s 1836-ban, Bodor második elítéltetésekor a fölötte álló kupola is ledőlt egy hóviharban. Ekkor tíz év börtönbüntetésre ítélték, így a zenélő szerkezet megjavítása elmaradt. A kutat 1911-ben bontották le, Bernády György polgármester a helyére tervezte felépíteni a Nemzeti Színházat. Az első világháború után ortodox templomot húztak fel a helyére. A zenélő kút hasonmását a budapesti Margit-szigeten építették fel, Páll Andor és Jankó Gyula mérnökök tervei alapján.

Második börtönbüntetésekor összes javát elkobozták, a jegyzőkönyv tanúsága szerint egy "magától menő szekeret" is leltárba vettek. Minden valószínűség szerint egy gőzzel működtetett masináról volt szó, amely egyidős lehetett az angol Stephenson gőzgépével. A korabeli erdélyi viszonyokra jellemző, hogy többszöri árverezés ellenére sem talált gazdára. A börtönbüntetés letöltését követően Bodor főleg orgonakészítéssel foglalkozott. Az általa készített orgonák közül talán a kibédi a legsikerültebb, de a vámosgálfalvi is az ő keze munkája.

Kibéden az orgonakészítés terve 1844-ben született meg. "Indítványba hozták, hogy szentegyházunk díszére és a vallásos érzés felbuzdítására egy szentegyházunk nagyságához irányozott szép orgona készíttessék." Az első lépés az anyagi alap megteremtése. "Az indítvány közlelkesedéssel fogadtatván, határoztatott, hogy a megyebíró a Simonfi Andrástól a megyének ajánlott Lapuhos orrán levő erdőt merőben vágassa le és az után a Pap erdeje melletti falusi ciheressel cseréltesse ki. Ezen kívül megvizsgáltatván az őzpáván lévő erdőt, a veszendő fákból is ölfák vágattassanak, melyek a faluba behordatván ölönként helyből eladatván orgonakészítésre pénz eszközöltessék."

Amint az orgonacsináltatás anyagi fedezete biztosítottnak látszott, azonnal tárgyalni kezdtek a munka kiadása felől. Végül Bodor Péterrel, a "híres mechanikussal", ezermesterrel kötöttek szerződést 1846 tavaszán, melynek lényege a következő: "az orgona két darabból álló lészen (...) feljül egy nagy rádiusokkal egybekötvén (...) s a klaviatura középen a két orgona oszlop közé helyeztetvén. A változatok száma 10, ezek beállítása úgy kézzel, mint lábbal dirigálható". Az orgonakészítés díját 2400 forintban szabták meg. A szükséges deszkát Sófalváról Vásárhelyre négy szekérrel szállították.

"A fentírt fizetésért tartozik írt orgonaművész tekintetes Bodor Péter úr oly finom és tökéletes orgonát készíteni..., vagy az írt minőségű cinsípok helyett fekete ónsípokat tenne, vagy pedig az írt pontok szerint a nemes megyének megcsalódása történne, azon kárt megfordítani köteles lejend az orgonaművész úr, vagy pedig ha az orgona bé nem vehetőnek ítéltetnék, azon egészben felvett pénzeket visszafizetni köteleztetik lekötvén... minden ingó és ingatlan javait. Garancia 8 év."

A Bodor megfogalmazása szerint "kolosszális pompájú" orgona 1847 húsvétjára készült el. A szakértői véleményt Nagy János marosvásárhelyi orgonista, Szentmiklósi Károly és Nagy Imre hites ügyvédek így fogalmazták meg: "Hogy erő- és orgonaművész tekintetes Bodor Péter úr ezen kötlevélben fölvázolt kötelezettségének mindenekben eleget tett bizonyítjuk, megjegyezvén azt, hogy egyikünk Nagy János által az orgona is megpróbáltatván egy tökéletes mesterműnek találtatott, melyről mint evégre megkért műértők igaz lélekkel bizonyítunk. Kibéd, 1847 augusztus 2." Az egyházközség a szerződésben kikötött összegen felül még 50 forint jutalmat is adott a jól sikerült munkáért.

Az átadási jegyzőkönyvben ezt írta Bodor Péter: "Én nem haszonkeresésből építettem meg a kibédi orgonát, hanem meg akartam mutatni, hogy a magyar ember is tud s más nemzet is tanulhat tőle."

Az orgona, bár néhányat már kicseréltek, ma is többnyire az eredeti fasípokkal működik, méghozzá kiválóan. Ennek ellenére az elöregedés jelei már megmutatkoztak. Néhány évvel ezelőtt egy strasbourgi orgonakészítő és -javító megvizsgálta és úgy vélte, sürgős javításra szorulna. Csak hát az anyagiak előteremtése már-már megoldhatatlan feladatnak látszik. Az akkori becslés szerint úgy 100 ezer márkába kerülne. Négy-öt esztendeje történt, hogy a szuvasodást meggátolandó Fülöp G. András impregnáló szerrel lekezelte. Sajnos az egyházközség anyagi helyzete nem olyan, hogy elő tudná teremteni a javításhoz szükséges összeget. Hacsak pályázatok révén nem sikerül pénzhez jutniuk.

Szentgyörgyi László

Norah Jones Come Away With Me című lemezével nyolc Grammy-díjat nyert, köztük az év felvétele, az év dala és az év albuma díjakat. Négy díj jutott a Dixie Chicksnek, három Bruce Springsteennek. Grammy-díjas lett Beethoven-felvételével a Takács kvartett A magyar-angol Takács kvartett Beethoven C-dúr, Razumovszkij vonósnégyesének felvételéért kapta a rangos nemzetközi zenei díjat. A vonósnégyest 1975-ben alakította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fôiskola négy hallgatója: Takács-Nagy Gábor, Schranz Károly, Ormai Gábor és Fejér András.
A Dixie Chicks lánycsapat a legjobb countryprodukcióért és legjobb albumért, valamint a Home című korong instrumentális felvételéért kapott Grammyt, és díjazták a lemezborító készítôjét is.
Bruce Springsteen öt jelölésbôl három díjat kapott: a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra emlékezô The Rising című korongja a legjobb rockalbum, a címadó dal a legjobb rockdalért járó szerzôi és elôadói díját érdemelte ki.
John Mayer lett a legjobb férfi popénekes, a legjobb popteljesítményért a No Doubt együttes kapott díjat. Sheryl Crow a rockénekesnôk legjobbja, a rockegyüttesek között a Coldplay végzett az élen, és elnyerte a legjobb alternatív lemezért járó díjat is.
A veterán B. B. King a hagyományos blues kategória mellett elnyerte a legjobb instrumentális popteljesítményért járó díjat is.
A raperek között Missy Elliott, Nelly és Eminem nyerték a Grammyket. A The Eminem Show az albumok versenyében és rövid videofelvételként is a legjobb lett. Eminem harmadik egymást követô évben nyert lemezével.
A Gyűrűk ura - A Gyűrű szövetsége című film Howard Shore komponálta zenéje a legjobb eredeti filmzene albumának járó elismerést kapta.
A Grammy-díjakat 104 kategóriában, több mint félezer jelölt közül választotta ki a Hangrögzítô Művészetek és Tudományok Nemzeti Akadémiája a 2001. október 1. és 2002. szeptember 30. között megjelent lemezek közül.
(MTI)