Frischmann Gábor elnök és Honyák Árpád irodavezető a sajtótájékoztatón

     Frischmann Gábor elnök a szervezet idei tennivalóiról szólva hangsúlyozta: az Európai Uniós csatlakozás a hazai távközlési piac szereplőit is új kihívások elé állítja. A HÍF kiemelt feladata 2003-ban az új szabályozás alkalmazására való felkészülés.
    Elhangzott: az információs társadalom egyik kulcskérdése az olcsó Intemet hozzáférés biztosítása. E témát az Európa terv is kiemelten kezeli. Amíg az Internet árak csökkentése tisztán piaci eszközökkel nem érhető el, fontosak lehetnek a kormányzat és a szolgáltatók közötti megállapodások. A piac kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fontos, hogy e megállapodások is járuljanak hozzá az esélyegyenlőség erősödéséhez. Mindezek miatt a Hírközlési Felügyelet üdvözli az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az internetszolgáltatók széleskörű megállapodását az internetes tarifák csökkentéséről.
    Az EU távközlési szabályozást érintő változásokkal kapcsolatosan Frischmann Gábor elmondta:
 -  Az Európai Uniós csatlakozást követően megújult jogszabályi környezet vár a hazai távközlési piac szereplőire is. Az új európai szabályrendszer áttekinthető, rugalmas és támogatja a versenypiac mielőbbi kialakítását. Az uniós csatlakozással Magyarország is részévé válik az egységes távközlési piacnak. A fogyasztók számára ennek a változásnak a jövőben számos közvetlen és közvetett jele mutatkozik. Az új szabályozás lényege: a monopol piaci szegmensek egyedi kezelése a harmonikus távközlési piac mielőbbi létrehozása érdekében, a távközlés területének hatékony versenyszabályozása, elsősorban annak érdekében, hogy a fogyasztók élvezhessék a piaci működés előnyeit. Az Európai Uniós alapszerződésben szerepel a szolgáltatások szabad áramlásának követelménye, amely természetesen a távközlési szolgáltatásokra is érvényes. Továbbá a tagországok közötti kereskedelem akadályainak megszüntetése, a versenyt torzító hatások kiküszöbölése. Az EU új távközlési szabályozásának rendszerét 6 új irányelv, egy rendelet, egy döntés, továbbá útmutatók és ajánlások adják.
    Az elnök kifejtette, hogy az EU csatlakozást követően a HÍF szerepe is megváltozik: a Hírközlési Felügyelet számára az uniós jogharmonizáció - többek között - a piac folyamatos figyelését, a harmonizált jogszabályi rendszer és a közvetlen joghatározatok alkalmazását, a nemzeti és a határokon átnyúló szolgáltatások felügyeletét jelenti.
Ezek közül néhány olyan területet említett, amelyeken változások várhatóak:
- Piacra lépés szabályozása: A szolgáltatók számára egyszerűbb, gyorsabb, adminisztrációtól mentes lesz a piacra lépés.

- Az egyetemes szolgáltatás szabályozása is eltérő az EU-s új rendszerben - a jelenlegihez képest. Az EU direktíváiban kiemelt fontosságot kap a fogyatékosok ellátása. Fontos elv, hogy a fogyatékkal élők korlátozásmentesen használhassák az egyetemes szolgáltatásokat. Ugyanakkor az egyetemes szolgáltatás anyagi terheit egy - a jelenleginél lényegesebb szigorúbb feltételrendszer keretében háríthatja tovább a szolgáltató a többi szereplőre vagy az államra.

- A fogyasztóvédelem is hangsúlyosabb szerepet kap az EU-ban, a szolgáltatások összehasonlíthatósága, a fogyasztói panaszok hatékonyabb kezelése érdekében.

- A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra kiróható kötelezettségek eszköztára is megújul, gazdagabbá válik. Ennek eredményeként az egyes távközlési részpiacok (az EU-ban most 18 ilyen részpiac került azonosításra, közöttük pl. Internet, műsorelosztás, mobil végződtetés stb.) tényleges versenyhelyzete alapján lehet az egyes jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat többlet kötelezettségekkel terhelni - piaci erejük ellensúlyozása, az esélyegyenlőség javítása, a piac fejlődése érdekében.

A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a hírközlési hatóságnak felkészültnek kell lennie ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazására. Ennek a felkészítését is szolgálta az elnök soproni irodában tett látogatása.

    Honyák Árpád irodavezető a 2001. évi jogszabályváltozást követő,  2002-ben létrejött Hírközlési Területi Hivatal tevékenységét ismertette.
A Hírközlési Területí Hivatal hat területi irodája útján látja el az elsőfokú hatósági, valamint a hatósági munkához szükséges mérésüigyi feladatokat. A HTH hatáskörébe tartozik a nyomvonalas távközlési építményekkel, a frekvenciahasználattal, az azonosító-engedélyezéssel kapcsolatos eljárás. Az új hírközlési törvényben foglaltaknak megfelelően a szolgáltatás-engedélyezését a bejelentési kötelezettség, a berendezés engedélyezést pedig a forgalmazók megfelelőségi nyilatkozata váltotta fel. A HTH látja el a jogszabályban rögzített piacfelügyeleti feladatokat is. A Területi Hivatal országos illetékességű, azonban a hat területi iroda felállításáyal a területi jelenlét is fennmaradt.
Az iroda Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyék területein tevékenykedik. A 2002. év tevékenységét néhány számadattal is érzékeltette az irodavezető:  a távközlési építmények engedélyezése területén 480 jogerős határozat, 1810 szakhatósági állásfoglalás született; kábeltelevíziós szolgáltatások nyilvántartásbavételével kapcsolatban 500 kábeltévé rendszeren közel 100 szolgáltató fémjelzi – többek között – munkájukat. . Ez utóbbi adat például az országos összesítés egyharmadát teszi ki. 233 panasz érkezett 2002-ben, amelyek között a leghangsúlyosabbak a távbeszélő szolgáltatást érintő panaszok - ismertette a továbbiakban az irodavezető, aki arról is szólt, hogy 129 műsorvételi panaszt orvosoltak 2002-ben.
    Honyák Árpád a hatékony verseny kialakításának fontosságát hagsúlyozta: egyszerűsíteni – esetenként, akár  megszüntetni – is kívánják az engedélyezési eljárásokat, a piacvédelem és a fogyasztóvédelem erősődése mellett, amely folyamat a társhatóságokkal – és nem utolsó sorban a médiával – való szoros együttműködést feltételez.

T.É.