Göncz Árpád: Nobel-békedíjat érdemel az EU
www.magyarhirlap.hu

Nobel-békedíjra javasolta az Európai Uniót Göncz Árpád. A Norvég Akadémiának január végén küldött levél tegnap került nyilvánosságra. Erről és hazánk uniós esélyeiről az EU KK csütörtöki rendezvényén beszélgettünk a volt köztársasági elnökkel.
/Göncz Árpád volt államfô és Somody Imre EU KK-kurátor örömmel várja a csatlakozást  Fotó: Dezsô Tamás /
Bármennyire is európainak érezzük magunkat, aggódunk a csatlakozás előtt. Göncz Árpád természetesnek és múlónak tartja ezt a félelmet: "Ha az albérletből nagyobb lakásba költözünk, akkor is aggódunk előtte. A csatlakozás egyéni döntésünk, a népszavazáson leadott szavazatunkkal a döntés tízmilliomod része a miénk, és csak magunkat okolhatjuk azért, ami utána történik.”
A tagság kezdeti nehézségeit az alsó tagozathoz hasonlítja Göncz: nem jó dolog alsóban buktatni, hiszen itt a teljesítményt még elsősorban az határozza meg, hogy mit hoz a gyerek a családból.
Az EU a volt elnök szerint meglepően józanul viszonyul az új tagállamok hátrányaihoz. "A társadalmi és szociális különbségeket ki kell egyenlíteni. A tagság csak egy lehetőség arra, hogy orvosoljuk azoknak a helyzetét, akik rosszabb helyzetből jöttek, és kevesebb van a szellemi tarsolyukban, mint másoknak. Ezért bukást sózni a nyakukba és alacsonyabb rendűként kezelni őket nem lehet.”
Az első évek nehézségei az autópálya-építéshez is hasonlíthatók: senki sem ad rá szívesen pénzt, de mindenki biztos abban, hogy amikor elkészül, jó lesz. Azt azonban lehetetlen megjósolni, miben jelentkezik a haszna. "A legfontosabb dolog, hogy Magyarország nem lesz többé az Európa határán fekvő, senki által nem biztosított árterület a keleti és nyugati kulturális tömb között. A Kárpát-medencében húzott természetellenes, sem néprajzi, sem földrajzi, sem gazdasági határvonalakhoz nem igazodó határok megszűnését és a magától értetődő együttműködést fogja jelenteni a csatlakozás.”
Arra, hogy a határvonal arrébb csúszása mennyire változtatja meg Nyugat-Európát, a volt államfő a korábban csatlakozott országok példáját idézte fel: "Írországba ma már visszatérnek azok, akik korábban elvándoroltak Amerikába. Eltartott vagy tíz évig, mire felgyorsult a változás, de végül egy majdnem halálra ítélt ország felvirágzott. A gyarmatbirodalmát vesztett és szegény Portugália pedig az uniónak a demokratikus fejlődésben élre álló tagjává vált.”
Hogy Magyarország fejlődése mikor gyorsul fel? "Felzárkózásunk és csatlakozásunk részben túl gyors, részben túlságosan lassú folyamat, amelynek tempóját kis részben diktáljuk mi” – mondta Göncz. – Az élet is változik: a rendszerváltáskor még a közép-európai együttműködés fontosságáról beszéltek azok a visegrádi országok, melyek most a bővítés súlypontját jelentik. Az biztos, hogy újra fel kell fedezzük saját kultúránkat, mely kissé háttérbe szorult a nyugati, amerikai rovására. Fel kell fedeznünk mélyebb énünket, melyet kissé elfeledtünk az európai csatlakozás iránt érzett lelkesedésünkben. Hogy erre mikor kerül sor, azt szerinte nehéz megjósolni.
Az EU működésének kulcsa a béke és a demokrácia, ezért javasolta Göncz Árpád Nobel-békedíjra az Európai Uniót. "Az uniónak békés eszközökkel sikerült történelmi ellentéteket elsimítani és biztonságot teremteni Európán belül – indokolta javaslatát a volt államfő.
 
Gyükeri Mercédesz

Hatvanmilliós kamattámogatással, 852 millió forint hitelhez jut az idén 33 könyvkiadó és kereskedő cég a kulturális tárca és a Kereskedelmi és Hitelbank könyvszakmai hitelprogramja révén – jelentették be tegnap a pesti Helikon Könyvesházban rendezett tájékoztatón, miután a tárca és a bank képviselői aláírták az erről szóló megállapodást.

A kamattámogatással segített hitelre hét éve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) tett javaslatot, amelyet támogatott az akkori kulturális miniszter, Magyar Bálint. Első alkalommal 22 milliós tárcatámogatást kaptak a hitelt kérő könyvszakmai vállalatok, tavaly már 32 milliót, amely 385 millió forint forgóeszközhitel felvételét, és ennek révén mintegy egymilliárd forint értékű könyv piaci megjelenését segítette. Az idén mindez a duplájára nő – mondta Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közigazgatási államtitkára.

Diósi László, a K & H Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a könyvszakmai hitelprogram keretében a hét év alatt összesen 3,2 milliárd forintot folyósítottak. Bart István, az MKKE elnöke a konstrukciót és a felvett hitelek bővülését a hazai könyvszakma konszolidációjaként értékelte. – Hét éve még nem volt bank, amelyik hitelt adott volna egy hazai könyves cégnek. A könyvszakma súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, a visszafizetésre aligha volt remény – jegyezte meg, hozzátéve: a könyveseknek manapság áthidaló forgóeszközhitelre van szükségük.

A hitelt – cégtől függően – 11-14 százalékos kamatra folyósítja a K & H, amelynek ötven százalékára ad a NKÖM támogatást. Erre az idén 33 cég nyújtott be pályázatot, amelyet szakmai zsűri bírált el. A tájékoztatón elhangzottak szerint a kulturális szempontból értékes és egyben jól eladható könyvek kiadására vonatkozó hitelfelvételt támogatták, és valamennyi pályázó nyert. Ezután nyolc napon belül sor kerül a banki hitelbírálatokra is. Az egyik könyves cég vezetője megjegyezte: a könyvszakmában a 14 százalékos hitel – még a minisztériumi kamattérítés mellett is – igen magasnak számít, ezért reméli, valamennyi pályázónak az alsó határhoz közeli kamatot kell majd fizetnie. Megtudtuk, a kamattámogatásos hitelek az idén több mint kétmilliárdos könyvforgalmat segítenek elő, ez az éves könyvforgalom mintegy 5 százaléka.

A bizottság koalíciós többsége a Miniszterelnöki Hivatal ismételt kérelmére ugyancsak megszavazta azt is, hogy március 13-16. között a Hősök terén ingyenes fotókiállítás lehessen 20 installációval. Marsi Péter Pál (MIÉP) és Horváth Sándor, a főpolgármesteri hivatal alosztályvezetője jelezte, hogy a március 15-én a Hősök terére MIÉP politikai rendezvényt jelentett be, amelyet a rendőrség tudomásul vett.

A többség azonban Tisza Zoltán városházi PR-irodavezető tájékoztatására a fotókiállításnak zöld utat adott. Az irodavezető szerint a fotókiállítás kezdeményezői jelentkeztek előbb a terület használatáért.

Marsi Péter Pál közölte, hogy a párt már hónapokkal ezelőtt értesítette a rendőrséget a március 15-i hagyományos rendezvényükről, amelyhez - politikai eseményről lévén szó - nem kell engedélyt kérniük senkitől.

Egyelőre nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel az a cég, amely a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából szervezi annak a dunai pontonhídnak a létesítését, amely március 13-17. között lesz a Parlament előtt a vízen. A cég képviselője közölte, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van. Az illetékes a projekt költségeiről nem adhatott felvilágosítást.

Németh Zoltán (Fidesz) alelnök megjegyzésére, miszerint szerződés nélkül zajlik a közpénzekből megvalósuló projekt, a cég megbízottja nem kívánt válaszolni.
(MTI)

Magyar nyelven is kapható péntektől a National Geographic magazin, amelynek előfizetői példányai a napokban már megérkeztek az olvasókhoz - hangzott el a lapot bemutató csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón.

A National Geographic Society (NGS) hivatalos lapjának magyar változatát opcionális licencszerződés alapján készíti a Sanoma Budapest Kiadói Rt.; a felek öt évre szóló megállapodása - amennyiben egyikük sem emel kifogást ez ellen - lejáratkor újabb fél évtizeddel automatikusan meghosszabbodik.

Az Egyesült Államokban 1885 óta megjelenő lap első idegen nyelvű változata nyolc évvel ezelőtt, japánul készült. Azóta - beleértve a magyart is - 22 nyelven, összesen havi tízmillió példányban jut el az olvasókhoz a magazin, amely az NGS tervei szerint az idén már oroszul és románul is olvasható lesz.
A Sanomával közösen készül a cseh és a magyar, valamint az előkészületben lévő orosz kiadás.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is: az induláskor 18.300 előfizetője van a National Geographic magazinnak, s ezzel első a magyarországi havilap-piacon.
A kiadói várakozásai szerint ez a szám akár a duplájára is emelkedhet a jövőben; a magyar nyelvű kiadás össz-példányszámát 120 ezerre tervezik.
A hirdetésektől függően 140-160 oldalas lap bolti ára az első két hónapban 490, ezt követően 650 forint lesz.

Az előfizetők az első évben bevezető áron kapják a lapot, amelynek tartalma 10-25 százalékban Magyarországon készül.

A majdani ojtozi világháborús emlékmű kicsinyített mását Kelemen Dénes ny. tanító lapunk találkozóján nyújtotta át Sylvester Lajosnak. A talapzattal együtt közel öt méter magas, fából faragott emlékművet Kelemen Dénes fiaival együtt fogja elkészíteni. Egy hármas halomra helyezik a magyar szimbólumokkal feldíszített, kettétört székely kaput. Az egykori ojtozi kaszárnya előtt álló székely kapuból is beleépítenek a restaurálás során megmaradt darabokat. A térplasztikai alkotás elé kerülő nyolc sziklatömbre vésik majd fel tájegységek szerint az ojtozi áttörésben elesett katonahősök nevét. Eredetileg augusztusban szerették volna felavatni, de rajtuk kívül álló okok miatt szeptember 15-e körül fogják felállítani az ojtozi temetőben. Kelemen Dénes már régebb megkezdte gyűjteni az ojtozi hősök nevét, de mivel úgy érzi, a kétszázharminc hősi halott nevét tartalmazó lajstrom nem teljes, arra kéri mindazokat, akiknek családjában volt az ojtozi áttörésben elesett katona, írják vagy telefonálják meg adatait címére: Kelemen Dénes ny. tanító, 4081 Ghelinta — Gelence, Kicsi utca 588. szám, telefonos fax: 345 028. (Iochom)

Az internetezők több mint felével előfordult már, hogy online kereséssel próbált meg plusz információkhoz jutni azok után, hogy valamilyen, tévében, rádióban, újságban megjelent hír felkeltette érdeklődését – állítja az NRC Piackutató Kft. és a TNS frissen megjelent tanulmánya, amely a magyar internetezési szokások változását kutatta.
"A kutatási adatok alapján nem beszélhetünk egyértelműen arról, hogy az internetezésre fordított idő miatt nagymértékben csökkent volna a hagyományos médiafogyasztás. Természetesen az idő véges, így az internetezésre fordított idő is javarészt más tevékenységek (leginkább a tévézés és újságolvasás) rovására növekedhet, ám az átlagos internetezők körében az online időtöltés többnyire nem csökkentette jelentős mértékben a más médiumokra fordított időt” – jelentette ki Klenovszki János internetkutató az NRC és a Taylor Nelson Sofres (TNS) Hungary Kft. által frissen kibocsátott NetMonitor tanulmány fő megállapításait összegezve.
Egy "átlagos” magyar internetező hetente 15 órát néz televíziót, 10,5 órát hallgat rádiót, és négyet tölt újságolvasással. Az internetezésre fordított heti idő alig marad el a tévénézéstől, hiszen átlagosan 14 óra jut erre a tevékenységre, amiből 8,5 órát kifejezetten böngészéssel, információszerzéssel és weboldalak olvasásával töltenek.
Az iskolai végzettség az internetezők médiafogyasztási szokásait jelentős mértékben nem befolyásolja. Azaz az internetezők táborához való csatlakozás – legyen szó bármilyen végzettségű emberről – már egy olyan minőségi ugrást jelent, ami lényegesen csökkenti az amúgy létező médiafogyasztási különbségeket.
A különbségeket nem annyira az egyes médiumok között kell keresni, hanem az összesített médiafogyasztásra szánt időben. Ezért nem állítható, hogy például a sok tévézés hatására csökken az újságolvasásra vagy internetezésre fordított idő, hanem ezek többnyire együtt változnak. Ezen belül is a legerősebb kapcsolat a tévé és a rádió között található.
Egészen más a helyzet azonban, ha az internetezők szubjektív vélekedéseit elemezzük. A kutatók arra kérdeztek rá, hogy a rendszeres internetezés hatására nőtt vagy csökkent a más médiumok fogyasztására szánt idő. Az internetezők negyven százaléka válaszolt úgy, hogy amióta rendszeresen internetezik, kevesebbet néz tévét, míg 34 százalékuk kevesebbet olvas újságot. Csaknem negyven százalék azonban azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az internetezés hatására nem változott a más médiumokra fordított idejük. A válaszolók 11 százaléka kevesebbet jár szórakozni, míg nyolc százalék kevesebb időt tölt a barátaival, sőt öt százalék azok aránya, akik mindkét választ megjelölték.
Az interneten megjelenő új szolgáltatásokkal, lehetőségekkel, például új weboldalakkal kapcsolatos információk forrása természetesen elsősorban maga az internet.
Kattintson az ábrára

Egyre inkább lehet beszélni az egyes médiumok közötti munkamegosztásról, azaz az információáramlás hagyományos (offline) módozatai is számos módon befolyásolják az internetezési szokásokat. Az internet mellett így a televíziók és a különböző újságokban megjelenő hirdetések és információk a figyelemfelkeltés legfontosabb forrásai. A kapcsolat fordítva is működik, a döntően egyirányú kommunikációt biztosító hagyományos médiumoknál a további információgyűjtéssel kapcsolatban immáron mindennapos jelenséggé vált az interneten keresztüli "folytatás”. Az internetezők 56 százalékával előfordult már, hogy konkrét, megadott weboldalak hiányában online kereséssel próbált meg plusz információkhoz jutni azok után, hogy valamilyen, tévében, rádióban, újságban megjelenő hír felkeltette érdeklődését. A kérdőívet kitöltők 44 százalékával előfordult már, hogy az interneten megjelenő részletes információknak valamilyen hagyományos médiumban megjelenő hirdetéssel, reklámmal kapcsolatban nézett utána.
Az NRC vizsgálata szerint – részben a szegényes tartalom miatt is – az internet még korántsem nevezhető a kultúra információs bázisának. Talán csak a mozi, "lóg ki a sorból”, azaz az online információk a konkrét döntéseket a legnagyobb arányban itt befolyásolják. A válaszadók közel felével előfordult már, hogy a weben található információk alapján nézett meg egy filmet. Csupán 14 százalék azoknak az aránya, akikkel ez még semmilyen kulturális vagy szórakozási lehetőséggel kapcsolatban nem fordult elő.

Meixner Zoltán

Európa-hídat épít a Miniszterelnöki hivatal megbízásából a Honvédség a Kossuth tér és a Batthyány tér közé. A pontonhíd egyrészt a március 15-i nemzeti ünnepélyek színhelye lesz, másrészt pedig a EU-csatlakozási kampány megnyitójaként is szerepel.
Az Európa-híd nem az első, amely összeköti a Kossuth és Batthyány teret, hiszen a háború után a lebombázott hidakat helyettesítő Kossuth-híd 14 éven keresztül állt itt. Az ünnepségek színhelyéül szolgáló pontonhidat 3 napra építi fel a szentesi II. Rákóczi Ferenc dandár egység, egy kiképzési feladat részeként.
Berényi Oszkár dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a híd felépítésében a különleges helyszín és feladat miatt előreláthatólag 14 millió forint többletköltség jelentkezhet.
Megkérdeztük a honvédelmi minisztérium szóvívőjét a pontonhídra biztonsági okokból építendő korlát költségeiről, de Matyuc Péter erről március 11-ig nem kíván nyilatkozni. Annyit azonban elárult, hogy a Miniszterelnöki Hivatal már választott a felé továbbított négy árajánlat közül, de a nyertes neve és az összeg jövő keddig nem nyilvános.