Hűséges falvak jubileumi ünnepsége Szentpéterfán
Nyolcvan éve tért vissza a legutolsó elcsatolt falu
www.mno.hu

Gazsó Rita
Az első világháborút követően Sopron mellett - a hazánk területét megcsonkító trianoni egyezmény következtében elcsatolt tíz győr-mosoni és vasi falu is úgy döntött, hogy nyilvánosan is vállalja: Magyarországhoz kíván tartozni. Éppen nyolcvan éve került vissza az utolsó község, amire vasárnap emlékeznek a leghűségesebb falunak kikiáltott Szentpéterfán a települések lakói.

 
Az első világháborút lezáró békemegállapodások részeként 1920 nyarán a győztes hatalmak megegyezést írtak alá Trianonban, melyben az egyik vesztes, vagyis hazánk területének pontosan kétharmadát kaphatták meg a környező - a háborút nyertesek lezárók oldalán álló - országok. Ám nem csak volt ellenségeink kértek maguknak a magyar nemzettestből: a szintén vesztes Ausztria már korábban bejelentette igényét az észak-nyugati országrész bizonyos darabjára.

Az osztrák delegáció már az 1919-es Saint Germain-i béketárgyalásokon az összes történelmi, társadalmi, etnikai, gazdasági és politikai érvet felvonultatta, amely kérésére feljogosíthatta. Érveket találni pedig igazán nem volt nehéz. A ma Burgenlandnak nevezett terület etnikai összetétele önmagáért beszélt, és azt sem volt nehéz kimutatni, hogy többé-kevésbé az osztrák főváros gazdasági vonzáskörébe tartozik. A delegáció számára fogalmazott instrukció nem csinált titkot belőle, hogy a javaslat legfőbb célja végeredményben az volt, hogy Ausztria ellenszolgáltatáshoz jusson a Dél-Tirolban Olaszország javára elszenvedett veszteségért.

Márpedig erre egyedül ebben az övezetben volt remény - hangsúlyozta az irat - az etnikai feltételeken kívül elsősorban azért, mert Magyarország Ausztriához hasonlóan a vesztes államok közé tartozott. A győztes hatalmak így népszavazás nélkül Ausztriának ítélték azt a mintegy 300 000 fő lakosú területet, amelyet utóbb Burgenlandnak kereszteltek el az érintett megyék német nevében szereplő Burg szónak a felhasználásával (Wieselburg-Moson, Ödenburg-Sopron, Eisenburg-Vas megye).

Már 1920 augusztusában fegyveres felkelések robbantak ki az országrészt birtokba venni szándékozó osztrákok ellen, emellett a terület lakosságának nagy része követelte, hogy kinyilatkoztathassák szándékukat, mely szerint vissza szeretnének térni a magyar fennhatóság alá. A helyzet súlyos és folyamatos diplomáciai problémákat okozott, amelynek megoldása egyre sűrgetőbbé vált.

A Nagykövetek Tanácsának 1921. október 6-i határozata értelmében a magyar és az osztrák kormány képviselői Bethlen miniszterelnök, illetve Schober kancellár vezetésével október 11-én találkoztak Velencében, ahol egy kétnapos maratoni tanácskozáson végül megállapodtak abban: népszavazás dönt a határ korigálásáról.
 
A békeszerződést lezárását elősegítő, eladdig példa nélkül álló népszavazást az érintett terület, Sopron és környékének hovatartozásáról Sopronban rendezték meg 1921. december 14-én. Míg Sopron jövője tikos szavazással dőlt el, a tíz környéki település - Felsé- és Alsócsatár, Olmód, Magyar- és Németkeresztes, Kis- és Nagynárda, Szentpéterfa, Pornóapáti és Horvátlövő - lakóinak nyilvános meghallhatáson kellett vállalniuk hovatartozásukat a velencei konferencia döntésének értelmében.

A szavazás követően a falvak visszakerültek hazánkhoz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyarok Világszövetségének elődje pedig úgy döntött: mivel a legnagyobb küzdelmet Szentpéterfa vívta, ezért neki a leghűségesebb falu címet adományozták. A történet külön érdekessége, hogy a Magyarországhoz tartozásárt küzdő községek lakónak jó része - mintegy nyolcvan százaléka - saját bevallása szerint sem magyar ajkú. Zsiga Tibor történész - aki tíz évvel ezelőtt kötetet jelentetett meg a települések egykori kálváriájáról - egy legendával magyarázza a jelenséget.

Azt állítja: a helyiek ragaszkodásának oka 450 évvel ezelőttre vezethető vissza. A törökökök által a balkánról elűzött horvátokat ugyanis befogadta a korabeli Magyarország - azóta élnek sorsközösségben velünk magyarokkal - amit szerinte ezzel a késői gesztussal honoráltak.

Ötven évig, az elmúlt rendszerben gondolni sem lehetett a húszas évek eleji eseményre - mesélte István Lajos professzor, a Vas megyei Honismereti Egyesület elnöke, aki megnyitja majd a vasárnapi emlékünnepséget. Tíz éve tarthatták meg az első megemlékezést a „hűséges falvak”, akik a Vas megyéért Egyesület és a Vasi Honismereti Egyesület szervezésében idén ünneplik visszatérésük nyolcvanadik évfordulóját Szentpéterfán. A tíz órakor kezdődő rendezvény a Szent István kápolnában celebrált szent misével kezdődik, amit egész napos ünnepi műsor követ.
 

MNO
Szigorú takarékossági intézkedések mellett is hitel felvételére kényszerülnek Győr-Moson-Sopron megye nagyvárosai. A megyeszékhely önkormányzata idén mintegy 30 milliárd forintból gazdálkodik, amelynek 80 százalékát az intézményhálózat működtetésére kell, hogy fordítsák.
Az átszervezések révén összesen hat bölcsődét, óvodát, általános- és középiskolát zárnak be. Bár folytatódnak a már korábban elkezdett felújítások, beruházások, ám a költségvetésben betervezett 2,8 milliárd forintos hitelből 600 millió forintot működésre szán a városvezetés.
Nagyon rossz anyagi helyzetben van Sopron. Bár a megszorító intézkedéseknek köszönhetően a csaknem 17 milliárd forintból gazdálkodó településen idén mindössze 500 millió forint hitelt terveztek, ezt azonban fejlesztés mellett működésre is szánja a közgyűlés. Ugyanakkor jelentős összegekkel csökkentették az intézmények költségeit, a beruházásokat pedig, a stadion-rekonstrukció kivételével, szinte teljesen leállították. A megye kisebb települései közül sokan már évek óta hiánnyal küszködnek.
Csorna például már öt éve önhibáján kívül hátrányos helyzetűnek számít. Idén is csaknem 150 millió forint hiánnyal számol a városvezetés. Bár a korábbi évek átszervezései miatt intézménybezárásra nem kerül sor, nem kizárt, hogy óvodai csoportokat vonnak össze – olvasható az uno.hu-n.

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. A nőnap gondolata először a múlt századfordulón merült fel.
Az ókori Görögországban Lüzisztrata a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek; a francia forradalom idején a nôk a "szabadság, egyenlőség, testvériség" kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát követeljék. A nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A nônap gondolata elôször a múlt századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a nemzetközi munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzésérôl szóló határozatot. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első nemzetközi nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nôket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevôi alapították meg a nônapot mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nôk jogaiért küzdô mozgalom elôtt és segítségként az egyetemes nôi választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én elsô alkalommal ünnepelték a nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken részt vevô férfiak és nôk a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. 1914-ben, miután kétmillió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők ismét február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Julianus-naptár szerint február 23-ra esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-nak felel meg.

Félmillióval több a nő
A férfiaknál csaknem félmillióval több nő élt 2001-ben Magyarországon és a születéskor várható élettartam is nyolc évnyi előnyt mutatott a nők javára. A Nők és férfiak Magyarországon címmel harmadik alkalommal megjelent statisztikai zsebkönyv 2002. évi kötetéből ugyanakkor kiderül: a kezdet a férfiakra nézve bíztatóbb, hiszen száz élve szülött lányra legalább száznégy fiú jutott.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelent könyv szerint Magyarországon a házasságkötések száma hatvan esztendő alatt megfeleződött. A frigyre lépők kora ugyanakkor folyamatosan emelkedett: a nőké gyorsabban, mint a férfiaké. 1941-ben a hajadonok fejét 24 éves korban kötötték be, míg 2001-ben az arák átlagéletkora 28 évet tett ki.

28 évesen szülő nők
A házasságra lépő nők az első gyermeküket 2001-ben átlagosan 28 éves korukban szülték meg, míg az 1970-es években a kismamák az első szüléskor még 23 évesnél fiatalabbak voltak.
Az időfelhasználást vizsgáló felmérések szerint a nők két és félszer annyi időt töltöttek gyermekük ellátására, mint a férfiak. A nők az oktatásból és nevelésből is kiveszik a részüket: 2001-ben ők adták az általános iskolai pedagógusok 90 ezres számának 86,6 százalékát.

Minél magasabb oktatási szint, annál kevesebb női oktató
Az oktatási szinteken felfelé haladva arányuk ugyanakkor egyre csökken: a szakiskolákban minden második oktató volt nő, a 36 ezernyi középiskolai tanár között arányuk 66,2 százalék, míg az egyetemek, főiskolák 16 ezres oktatói karán belül képviseletük csupán 37,7 százalék volt. Hasonló - 33 százalékos - részesedés tapasztalható a kutatók, fejlesztők 28 ezres gárdáján belül.

A nők még mindig kevesebbet keresnek
A nemek szerinti elkülönülés hasonlóan kimutatható a foglalkozási szerkezetben, amelynek hatása megmutatkozik a bérarányokban is: 2002-ben a nők bruttó átlagkeresete a férfiak bruttó keresetének 80 százalékát érte csak el. A kiadvány szerint a társadalomban stabil a hagyományos gondolkodásmód a nők szerepéről, de bizonyos területeken kimutathatóak a nemek közötti esélyegyenlőség irányába történő elmozdulások.

Nők az unióban
A könyvből kiderül az is, hogy a nők aránya az össznépességen belül az Európai Unió minden tagállamában meghaladja az ötven százalékot. Az EU statisztikai hivatala 2002-ben készített jelentése szerint a nők egyre később kötöttek házasságot: míg az unió tagállamaiban 1980-ban a nők 23 esztendősen mentek férjhez, addig 1999-ben az átlagos életkor 28 évre emelkedett.
Ezzel párhuzamosan ugyanebben az időszakban a nők átlagos életkora az első szüléskor 25-ről 28 évre emelkedett. A gyermekgondozás az unió tagállamaiban szintén a nők "kiváltsága". A négy mediterrán országban, valamint Írországban és Ausztriában a gyermekek otthoni gondozásában érintett nők száma kétszerese-négyszerese volt a férfiakénak, és átlagosan másfélszer annyi idejüket vette igénybe, mint a férfiaknak.
Az általános iskolai tanításban uniószerte erős a nők jelenléte: hat tagállamban a női pedagógusok aránya meghaladja a nyolcvan százalékot, Olaszországban pedig a kilencvenet. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemek közti bruttó kereseti viszonyainak mutatója Németországban a legkedvezőtlenebb, ott a nők a férfiak keresetének nyolcvan százalékát sem kapják meg. Kilencven százalékos, vagy azt meghaladó arányt csupán Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában és Dániában regisztráltak.

MTI/MHO

Hétfő estére kerülhet át az MTV-n évtizedek óta vasárnap este sugárzott A Hét című hírmagazin, hogy helyet adjon Friderikusz Sándor közéleti talkshow-jának. A műsorvezető régi szándéka szerint „a komoly arcát” megmutató műsorról előrehaladott állapotban vannak az egyeztetések.
 A vasárnapi a legvalószínűbb időpont, a szerződést azonban még nem írtak alá. Az azonban már bizonyos, hogy a showman – akit a köztévé elnöki posztjára kiírt pályázaton az MSZP támogatott – producerként két vetélkedőt is szállít a köztévének. A Vitray Tamás által vezetett játék hetente háromszor, a másik egyszer lesz látható a Híradó előtt.
Szintén külső gyártásban készül az MTV vasárnapi művészeti magazinja, a Galéria is. Mint lapunk megtudta, a produkciót a kulturális miniszter jogi tanácsadója, Szentestóth Györgyi hozzátartozói készítik. A Virtual Media Kft.-nek tulajdonosa a jogásznő édesapja. A műsor körüli tényleges teendőket a jogásznő férje, a miniszterrel jó viszonyt ápoló Herendi János végzi, aki szeptemberig maga is a kft. tagja volt. Ekkor volt napirenden egy kulturális híradó indítása az MTV-n, amelynek producere Herendi lett volna.
A kulturális tárca 50 millió forinttal támogatta volna a műsort, ám a tervtől az elképzelés nyilvánosságra kerülése után elállt a köztévé. A minisztérium nyilatkozata szerint a Herendi személyének szóló ötvenmillió végül nem érkezett meg a tévébe. A Galériára szóló szerződést a kulturális híradó kútba esése után kötötték meg. A műsor adásonként hárommillió forintba kerül, úgy, hogy az MTV még átvállal a járulékos költségekből is.

Életének 81. évében elhunyt Mádi Szabó Gábor színművész; a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művészt hosszan tartó betegség után csütörtökön érte a halál. Mádi Szabó Gábort a Vígszínház saját halottjának tekinti.
Színészi pályáját a Madách Színházban kezdte 1942-ben. 1946-tól a Nemzeti Színházban, 1950-től a debreceni Csokonai, 1952-től az Ifjúsági, majd 1957-től a Petőfi Színházban játszott. 1959-től a Vígszínház, 1963-tól a szolnoki Szigligeti, 1964-től a József Attila Színház tagja volt.
1970-ben Pécsre szerződött, majd 1972-től a Vígszínház, 1986-tól 1989-ig a Katona József Színház tagja volt, a betegség parancsolta le a pályáról.
Színházi alakításai mellett számos filmben is játszott, köztük a Rákóczi hadnagya (1953), a Szent Péter esernyője (1958), a Szegény gazdagok (1959) és a Valahol Magyarországon (1987) című produkcióban.
– Volt módom számtalan szerepet eljátszani, Szophoklésztól Harold Pinterig változatos a szerzők sora. Sok jó szerep megtalált, bár néhány, sajnálatomra elkerült – mondta az MTI Pressnek tavaly adott nyilatkozatában.

Egyik emlékezetes szerepeként említette Shakespeare Lear királyát, Berényi Gábor rendezésében. Legutoljára a József Attila Színház Aluljáró Színpadán, Harold Pinter: Hazatérés című darabjában szerepelt, amely 1997-től két éven át volt műsoron.

A szinkrontól az Öreg halász (Anthony Quinn) magyar hangjaként, a televíziótól Marosi Antal Szórádházában köszönt el. A Kossuth-díjat félévszázados művészi pályája elismeréseként 1998-ban vehette át.
(MTI)

Glavina Zsuzsa fordítás