|
Győr: Megújult a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ
2003. március 11-én a megújult Bartók Béla Megyei Művelődési
Központ bejárására hívták a sajtó képviselőit. A bejáráson
résztvevők részletesen is megtekintették Győr, megújult művelődési központját,
amelyet ezúttal olvasóinknak is bemutatunk. A az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megyei díszünnepséggel egybekötött ünnepélyes átadásra március 14-én kerül sor.
A BBMMK rekonstrukciójának története
Az épületet Lakatos Kálmán és Gallyas Kamilló tervei szerint az 1934
– 35-ben építették városi kultúrház funkcióra. A Czuczor Gergely utcai
fronton elhelyezkedő, Bálint Mihály alapítványából származó, a városra
hagyományozott 1890-es években épült belvárosi kétszintes polgárház képezte,
amelynek átépítésével és hozzáépítéssel, bővítéssel alakult ki az említett
közművelődési funkciót szolgáló létesítmény.
Kultúrtörténeti esemény a ház életében, hogy Bartók Béla 1940-ben itt
adta utolsó hazai hangversenyét
Az épület 1978-ig a megyei tanács fenntartásában működő győri színház játszási
helyéül szolgált; ezt követően kapott benne helyet a megyei közművelődési
funkció ellátása. Az épület legutóbbi átalakítása 1984-86 között történt
meg, amelynek során csupán részleges felújítást valósítottak meg, azonban
a szakmai munka és a kor követelményeinek ez már nem felelt meg a XXI.
század küszöbén.
A BBMMK rekonstrukciójának igénye 1998. évben merült fel.1998. tavaszán
készült el az első megvalósíthatósági tanulmány, melyet címzett támogatási
pályázatra adtunk be. 1998-ban a kormány nem támogatta a megvalósíthatósági
tanulmányt.
A következő évben 1999-ben megismételtük címzett támogatási igényünket.
Ebben az évben a kormány támogatta fejlesztési elképzeléseinket. A címzett
támogatás igénybejelentési dokumentumának részeként az engedélyezési terveket
Czigány Tamás és Sándor János tervezők készítették el. Rekonstrukciós és
fejlesztési elképzeléseinket a parlament 2000 évben 480.000 EFt címzett
támogatással és 30.000 EFt saját erővel hagyta jóvá. Ezt követően a bonyolítói
feladatok ellátásával megbíztuk az ÉPBER Rt-t, majd elkezdődött a beruházás
érdemi munkája. Tekintettel a rekonstrukció volumenére, a közbeszerzési
eljárást két fordulóban kellett lefolytatni, előminősítés alkalmazásával.
A közbeszerzési eljárás közel egy éves, hosszas folyamatának végeredményeként
a Mélyépítő Budapest Kft. nyerte el a kivitelezést. A közbeszerzési eljárás
lefolytatása során kiderült, hogy a beruházásra tervezett összeg nem elegendő
a kivitelezésre, ezért a tárgyalásos eljárás közben műszaki tartalomcsökkentést
kellett végrehajtani. Ennek során az eredeti tervekből kikerültek a színpadtechnika,
a fény- és hangtechnika, valamint a II. és III. emelet egyes szakipari
munkái.
Az építkezés folyamán sok-sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Probléma
volt számos területen, a szomszédokkal, az előre nem látható műszaki problémákkal,
az építésügyi hatósággal és az anyagiakkal. Időközben részben pályázati
úton, de nagyobb részt a megyei önkormányzat saját forrásából sikerült
előteremteni a közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakaszában végrehajtott
műszaki tartalomcsökkentés, a színpadtechnika, a fény- és hangtechnika,
valamint a II. és III. emeleten elhagyott szakipari munkák megvalósításának
pénzügyi fedezetét.
A beruházás összköltsége, amely tartalmazza a tervezési munkák (tanulmányterv,engedélyezési
terv, tender terv, kiviteli terv), a bonyolítás, a kivitelezés, első beszerzések,
valamint a kincstári ügykezelés teljes költségét: 776.600 EFt
Címzett támogatás: 480.000 EFt
TEKI: 14.000 EFt
NKÖM pályázat: 3.700 EFt
Támogatók: 2.000 EFt
Saját erő: 276.900 EFt
(A fentieken kívül természetbeni támogatás berendezésekhez: 1.000 EFt)
A rekonstrukció eredményeképpen egy a jelen kor igényeinek megfelelő
közművelődési célokat szolgáló létesítmény valósult meg.
Az épület IV, a keleti részen V szintes.
A pinceszint kiszolgáló, gépészeti és működtetési funkciók ellátására
szolgál. E szint üzemviteli részén zenekari öltözők és raktárhelyiségek
találhatók.
A földszinten a közönségforgalmi terek ( földszinti társalgó, nézőtér földszinti
bejáratai, ruhatár, mellékhelyiségek, mozgáskorlátozottak számára szolgálóan
is) és a folyamatos közművelődési funkciót kiszolgáló kávéház kaptak helyet.
A földszint üzemviteli terében találhatók az öltözők, kelléktárak, raktárak,
művésztársalgó, oldalszínpad.
Az első emeleten szintén közönségforgalmi terek, (emeleti foyer, nézőtéri
karzat bejáratai, ruhatár, mellékhelyiségek) kiállítóterem, előadótermek,
és kifejezetten a színházi előadások kiszolgálását biztosító büfé, valamint
az üzemviteli térben öltözők, balett terem helyezkednek el.
A második emeleten az intézmény irodahelyiségei, kézműves termek, mellékhelyiségek
találhatók. Az üzemviteli tér vonalában öltözők és táncterem kerültek elhelyezésre.
A keleti részen lévő harmadik emeleten szintén öltözők találhatók.
A padlásrészben épületgépészeti berendezések találhatók.
Az épület központi része a színházterem. Megközelíthető a földszintről
négy bejáraton ( amelyből kettő mozgáskorlátozottak számára is igénybe
vehető) és az első emeleti karzat szintjén két bejáraton keresztül.
A nézőtér az átlátást biztosító egyre meredekebb szögben emelkedik;
454 fő látogató befogadására alkalmas. A nézőtér végén, a két bejárat között
található az ügyelő helyiség, ahonnét a ház világítását és hangosítását
kezelik. A nézőtér oldalfalai angolvörös színezetet kaptak. A nézőteret
körbeölelő emeleti karzat az esztétikai funkcióján túl akusztikai célokat
is szolgál. A karzaton a széksorok a megfelelő látás biztosítása érdekében
csak a nézőtér feléig kerültek elhelyezésre. A karzat mellvéd részének
színezete kékesszürke, arany-angolvörös díszítősorral. A nézőtéri padozatok
parkett borításúak. A székek kék plüss kárpitozású színházi székek.
A nézőtéri világítás központi eleme a 2,5 m átmérőjű kör alakú csillár,
amely 260 db muránói üvegrúdból és 169 égőből áll. Ezen kívül a mennyezeten,
a karzat alatti mennyezeten további égősorok szolgálják a nézőtér jó megvilágítását.
A színpadtér mélysége 11 m, a proscénium nélkül. A proscénium mélysége
kb 3 m. A színpadtér alatt, azzal megegyező területű alsó színpad található.
A proscénium alatt a nézőtérbe nyúlóan helyezkedik el az orchester, amely
közel 40 zenész elhelyezésére alkalmas. A scéné nyílás szélessége 10 m.
A színpadi funkciók ellátását 3 emeletnyi magas zsinórpadlás szolgálja,
gépi és kézi díszlethúzókkal. A színpadi világítást számtalan rögzített
és intelligens reflektor szolgálja. A színpadi scenika funkcióit függönyrendszerek
szolgálják, amelynek központi része a nézőtéri, úgynevezett görög függöny.
Ez utóbbi a nézőtéri székekkel megegyező anyagú és színű, amelyen a karzati
díszítősornak megfelelő arannyal hímzett díszítő elemek jelennek meg.
A régi épület nettó alapterülete 2260 m? volt, ezzel szemben a megvalósult
újjáépített művelődési központ nettó alapterülete 3240 négyzetméter lett.
Szöveg és fotó: P.Z.
2003. március 12., szerda 23:37
|
