CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Szelídséggel és szeretettel a jó megoldás érdekében - béketüntetés a soproni Hűségzászlónál

"Hinni kell, hogy van ereje és jelentősége azoknak a nyílt kiállásoknak, amiben nyilvánosan kifejezik, hogy a nevünkben senki, egyetlen ország se viseljen háborút egy másik ellen."

    Több mint ötvenen gyűltek össze ma délután a soproni Hűségzászlónál azért, hogy a békéért, a  jelenleg  Irakban  dúló  háborúban  értelmetlenül  elhunyt áldozatokért  való csendes,  gyertyás ökumenikus  imádkozáson résztvegyenek. A Bokor Katolikus Bázisközösség soproni csoportjai által szervezett megmozduláson a résztvevők közös imádsággal és énekléssel fejezték ki békevágyukat. A résztvevőknek fehér szalagot osztottak a szervezők, azzal a kéréssel, hogy azok, akik meghirdetett céljaikkal egyetértenek viseljék azt a háború befejeztéig.
    Addig amíg a háború be nem fejeződik, minden  vasárnap  este, 18.30-19.00 óra között hasonló jellegú, békés tiltakozásra kerül majd sor a Széchenyi  téri Hűségzászlónál, amelynél ezúttal az áldozatok előtt fejet hajtva, a rendezvény végén mécseseiket is elhelyezték a Bokor Katolikus kozösség meghívását elfogadók.
     A politikamentes, civil kezdeményezésű békedemonstráció alatt Csizovszky Barnabás szólt az egybegyűltekhez:

"Barátaim! Békeszerető, békét óhajtó Embertársaim!

A gyűlölet, az erőszak, az esztelenség ördöge szállta meg a világot. Bármennyire is óhajtottuk, követeltük, szerettük volna elkerülni a háborút, elmondhatjuk Szentgyörgyivel, hogy

“ a vezetők nem vezetnek el Tehozzád, Nem hallgatnak ők békéért esdeklő néma szavunkra. Rajtuk a hatalom rontása, az embert ember ellen vezetik. Gyötrik és gyilkolják embertársainkat a te nevedben.”

Az erőszakmentességről, békességteremtésről beszélgettem nemrég egy buddhista barátommal, aki a dalai láma gondolatait idézte: “Csak a belső békén keresztül érhetjük el a külső békességet”. Jó, jó, mondtam, ezzel teljesen azonosulni tudok, hiszen a nagy gondolkodók, s Jézus maga is ebből indul ki: “az én békémet adom nektek”, ami nem azonos a világ békéjével. Mégis: úgy gondolom, - mondtam-, hogy az az ember, aki a belső békét, belső harmóniát megteremtette, az tudni fogja, hogy mit kell konkrétan tennie a világban a béke érdekében. Jézus, Assziszi Szent Ferenc, Tolsztoj, Gandi, Torreau, az erőszakmenteség nagy prófétái, mind ebből indultak ki, de számukra a békességteremtés egyben aktív cselekvést is jelent: Vagy “Tedd vissza hüvelyébe kardodat, mert, aki kardot ragad, kard által vész el”. másutt: "Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért!" (Mt 5,44)

Gandhi pedig így fogalmaz: “Aki "erőszaknélküli" akar lenni, annak nem szabad haragot éreznie a megsértője iránt. Nem szabad rosszat kívánnia neki. Nem szabad átkoznia. Nem szabad testi sértést okoznia neki. Az erőszaknélküliség magasan az erőszak felett áll. Megbocsátani férfiasabb dolog, mint büntetni. Úgy gondolom , hogy az er?szaknélküliség tehát alkalmazásában nem egyéb, mint jóakarat minden élettel szemben. Tiszta és aktív szeretet. Fölleltem a hinduk szentírásaiban, a Bibliában és a Koránban.”

Ők mindannyian csak az osztozásban és a szelídségben hittek. És nem hittek a tulajdonban, az önzésben, és nem hittek az erőszak, az erőalkalmazás semmilyen formájában.

Tisztelt Barátaim!

Az esztelenül dúló háború ellenére hiszek abban, hogy van ereje és jelentősége azoknak a nyílt kiállásoknak, amiben nyilvánosan kifejezzük, hogy a nevünkben senki, egyetlen ország se viseljen háborút egy másik ellen.

Talán még időben megállíthatjuk a pusztító háborút, ha hitet teszünk amellett, hogy csak szelídséggel és szeretettel lehet jó megoldást elérni, ha politikai rendszerektől függetlenül, pusztán erkölcsi alapon elvetjük az erőszak minden formáját és a teljes erőszakmentességet képviseljük.

Talán még időben megállíthatjuk a pusztító háborút, ha mi civilek, ha mi, jobbról, balról és középről jövők, ha mi pártpolitikai szándék nélküliek, ha mi , hívők és nem hívők, ha mi, globalisták és antiglobalisták, ha mi vegetáriánusok és húsevők, ha mi, pirosak, zöldek, kékek, fehérek és feketék összefogunk, és erőszakmentes, de határozott fellépéssel megálljt kiálltunk azoknak, akiknek módjuk és hatalmuk van másképp cselekedni.

Talán még megakadályozhatjuk sok ártatlan polgári személy, sok ártatlan gyermek halálát, ha meggyőződésünkké válik, hogy az erőszak minden formája erkölcstelen, ha meggyőződésünkké válik, hogy az erőszak erőszakot szül, és a világban tapasztalható igazságtalanságnak és erőszaknak sohasem lehet megoldása a viszont-erőszak.

Talán tehetünk a világ érdekében, ha meggyőződésünkké válik és kimondjuk, hogy a konfliktusok elsődleges forrása az, hogy az ember a Föld javaiból mindig többre vágyik annál, mint amennyi embertársának juthat. Ha meg akarjuk szüntetni az ellentéteket, túl kell lépnünk az igazságosság istenítésén, s az adásban és az osztozásban megnyilvánuló szeretet-parancsot kell követnünk. Ha mindenki ad, mindenki kap , akkor nincs szükség vevésre, ütésre!

Engedjétek/engedjék meg, hogy a békéért nagyon sokat tevő , s mindannyiunk vágyát kifejező II. János Pál pápa imájával fejezzem be gondolataimat! “Atyáink Istene,
nagy és teljes irgalmú,
mindenek Atyja.
Te a béke útjait tervezed,
és nem a szenvedését,
gyűlölöd a háborút
és elnyomod az erőszakosak büszkeségét.
Azért küldted fiadat,
hogy a közelieknek és a távoliaknak
békét hirdessen
és minden fajú és származású embert
egyetlen családba gyűjtsön össze.
Halld meg fiaid és leányaid egyöntetű kiáltását,
az egész emberiség sürgető kérését:
Ne legyen többé háború,
visszafordíthatatlan kaland;
Ne legyen többé háború,
a szomorúság és erőszak útvesztője;
Szűnjék meg a Perzsa-öböl háborúja!
Újra és újra kérünk Téged:
Szólj a népek sorsáért felelősök szívéhez,
tartóztasd fel a bosszú és a számonkérés logikáját,
Lelked által adj ösztönzést új megoldásokra,
nagylelkű és tisztességes gesztusokra,
a párbeszédre és a türelmes várakozásra,
amelyek gyümölcsözőbbek,
mint a be nem tartott háborús feltételek.
Add meg korunknak a béke napjait.
Soha többé háborút!

Ámen. "
 
 
 
 



2003. március 30., vasárnap 22:11


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület