|
Gorka Pál és Gorka Sebestyén a Soproni Szalon vendégei voltak
A Soproni Szalon április havi rendezvényének két
meghívott vendége volt: v. Gorka Pál okleveles építészmérnök, a
Budapest elárulva című könyv szerzője, valamint v. Gorka Sebestyén
biztonságpolitikai elemző.
Gorka Pál és Gorka Sebestyén a Soproni Szalon rendezvényén
A rendezvény első részében a Pluzsik Tamás
vezette beszélgetés során, a meghívott vendégek magánéletük néhány momentumát elevenítették fel.
Nem csak Magyarországot, hanem Európát is elveszítette
az 56-os események következtében szabadult – előzőleg 10 évi fogházbüntetésre ítélt – Gorka Pál életének Angliában töltött időszakában. Budapest elárulva címmel, immár második kiadásban megjelent könyvében – mint mondta – "akár tetszik, akár nem, megírtam az igazságot".
Életéről, a "felszabadított országról ", az ÁVO-börtönök "igazságáról" szól a könyv, amely annak a "tételének" a bizonyítására is született, amelyet egy, az angol kormány 1979-es nyilatkozata során fogalmazott meg: nem igaz az, hogy Philby, Blunt, Leo Long, MacLain, Burgess és társaik ténykedése nem sértettek angol katonai érdekeket, nem tettek ki veszélynek angol ügynököket;
mi több, Gorka Pál állítása szerint emberi szempontból elősegítették a
bátor, tettrekész, aktív vasfüggöny mögötti ellenzék szó szerinti kiírtását.
Népírtást végeztek a "cambridge-i apostolok" - fogalmaz egyértelműen és határozottan könyvében Gorka Pál, aki hozzáteszi:
" A kémkedés mindig kétes foglalkozás volt. Azonban
egyes vonatkozásai megvetendőbbek, mint más formái. Hazafiakat beszervezni úgynevezett ellenállási mozgalmakba – mint hírszerzés és banális információk külföldre juttatása – csak azért, hogy ezek a jószándékú szerencsétlenek felfedjék a rendszerrel szembeni ellenállásukat, hogy majd ennek kapcsán őket elfogják, kínozzák, bebörtönözzék, és sok esetben kivégezzék; – ez kell, hogy a legmegvetendőbb formája legyen a kémkedésnek és árulásnak.
Philby, Blunt, Burgess, MacLain ezt tették."
Külföldön töltött éveiről, majd Magyarországra való
hazajövetelének, és később, Sopronba való költözésének körülményeiről mesélve Gorka Pál meggyőzte hallgatóságát arról a nagyfokú optimizmusról, amelyet – mint mondta – már a börtönévekben szerzett, azzal a tudattal, hogy az életben a börtönben elviselteknél semmi rosszabb. "A saját bajunkat nem túldimezionálni, minden apróságnak örülni, annak tudatában maradni, hogy a fogvatartóinknál különbek vagyunk, és hinni Istenben" - ezek adtak erőt Gorka Pálnak a börtönévek alatt.
Gorka Pál könyvét dedikálja
A rendezvény második felében Gorka Sebestyén, Gorka
Pál Angliában született fia, az ismert biztonságpolitikai elemző szigetországi gyermekkoráról, tanulóéveiről, pályaválasztásának körülményeiről szólt. Szóba került a 2001. szeptember 11-i terrortámadás idején "vállalt", emlékezetes tévésszereplése is.
Hétköznapjaink az iraki háború tükrében címmel
az átlagemberétől eltérő megközelítésben elemezte az iraki háború teremtette helyzetet. A hidegháború stratégiai egyensúlyának időszakában kiépült külső és belső veszélyek elhárításának racionális "munkamegosztásával" szemben a mai helyzetben – a helyét és személyét illetően konkrét ellenség hiányában – a hidegháborús hírszerzési eszközök tára nem megfelelő.
A "vörös medve" helyét elfoglalta az a "terrorizmus",
amely ráadásul nem testesíthető meg – az ellenük való harc végcélját is megjelölő – racionalista terrorista szereplőkben (ETA, IRA), hanem egy irracionális terrorizmus elleni, politikai megoldás nélküli, teljesen új eszköztárat feltételez.
Az iraki háború klisékben megfogalmazott indokai
– üzleti érdek, olaj-kérdés, elnyomott kisebbségek érdekeinek érvényesítése – mellett Gorka Sebestyén előadásában vázolta azt a pszichés nyomást, amely a terrortámadást elszenvedett Egyesült Államok vezetőire, mint a nép biztonságáért való felelősökre nehezedik, amelyhez hozzájárul azért az a tény is, hogy
a Fehér Ház jelenlegi vezetői között több, ideológiai ellenséghez szokott, hidegháborús "harcos" is tevékenykedik. Ez utóbbiak a kommunizmus helyett most az iszlamista fasizmussal veszik fel a harcot, azzal együtt, hogy Gorka állítja: vannak olyanok, akik valóban hisznek abban, hogy a demokráciát lehet exportálni, akár erőszakkal is. Magyarország 56-os példája is azt mutatja, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a reálpolitika esetében nem az
erkölcs a vezérlő elv.
Az Amerikai Egyesült Államok pszichés állapotának
magyarázatához az is hozzátartozik, hogy Szaddám Huszein a modern világban az egyetlen, saját népe ellen tömegpusztító fegyvert használó diktátor. Ebből adódóan, elméletileg, a felszínen az ügy jó.
A biztonságpolitikai elemző a legaggályosabbnak
a háború következményeit tartja. Az nem kérdés, hogy a szövetségesek nyernek, az már viszont igen, hogy mennyire véres és szennyezett hadszíntérrel, de a legtöbb aggodalomra mégis az annak megválaszolása ad okot, hogy a háborút követően mi történik majd a feszültségekkel telített régióban.
A bonyolult iraki helyzet több vetületére is rámutatva
Gorka Sebestyén kitért Magyarország szerepvállalásának kérdésére is, amelynek kapcsán szólt arról, hogy az utóbbi 12 év alatt kialakult új, nemzetközi erőviszonyok által meghatározott rendszer formája ugyan körvonalazódott, de részleteiben nem teljesen kiszámítható.
Tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok valószínűleg
még évtizedekig az egyetlen szuperhatalom lesz, viszont az mindenképpen az előző időszakokhoz képest teljesen megváltozott körülményekre vall, hogy az, aki ezúttal a szuperhatalomhoz csatlakozik, éppen a "láthatatlan" – arcnélküli, főhadiszállás nélküli – terrorizmus ellenséggel szembeni pozíciójába degradálja biztonsági helyzetét, amelyben az atom-védőernyő sem használ.
Magyarország nem tartozik a legveszélyeztetettebb
országok közé, de azzal a döntésével, hogy a taszári bázist a szövetséges erők rendelkezésre bocsátotta, és azzal, hogy hadviselő ország lett, egy új kategóriába sorolandó.
Gorka Sebestyén hangsúlyozta: a nemzetközi jog szerint,
ha egy ország átengedi az útjait, a vasútjait, a légterét egy olyan országnak, amely háborút indított egy másik ellen, attól a pillanattól hadviselő országnak számít, s hogy ez valóban így van, azzal kapcsolatosan elmondta, hogy tudomása van arról, hogy már négy héttel azelőtt, hogy az előőrs Taszárra érkezett volna, arab hírlapok már őt idézték.
" Felkerültünk a képernyőre." - mondta a
biztonságpolitikai elemző, aki azt is hangsúlyozta, hogy korántsem vagyunk annyira a látószögben, mint az Egyesült Államok, vagy Anglia.
Arra kérdésre, hogy ebben a kényes helyzetben mennyire
vannak biztonságban a magyar állampolgárok, Gorka Sebestyén elmondta, attól tart, hogy nem a legveszélytelenebb a helyzet. A kérdés egyébként nagyon bonyolult, hiszen a rendszerváltás óta Magyarországon a politikai elit nemzetbiztonsági kérdésekhez való viszonyulását a személyiségi jogi törvény tudatos kihasználásának lehetőségei is meghatározzák és befolyásolják, amelyek egymáshoz való viszonyából adódó paradox helyzet jellemzi a magyar nemzetbiztonság ténykedését.
- Nem lehet személyiségi jogokra hivatkozni, amikor biztonsági ügyekről van szó - szögezte le a szakértő, megjegyezve, hogy ez a jelenség kizárólag a poszt-diktatórikus országokra jellemző, a több száz éves demokráciákban a nemzetbiztonsági kérdésekben nem lehet személyiségi jogokra hivatkozni.
Tóth Éva
Kapcsolódó cikk:
Soproni Szalon:
teltházas est Raksányi Gellért színművésszel
2003. április 07., hétfő 13:23
|
