Dr. Kubinszky Mihály professzor: a könyv a városhoz méltó szellemi adalék

    A Műemléki Világnap ünneplésének egyik fénypontjaként került sor április 15-én Dr. Gömöri János Castrum Supron, Sopron vára az Árpád-korban című könyvének ünnepélyes bemutatójára a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Irodájában.
    A kötet 1277-ig, Sopron várossá nyilvánításának évéig tekinti át az ispáni várra vonatkozó régészeti adatokat.

Dr. Gömöri János és Dr. Kubinszky Mihály a könyvbemutatón

" A leletanyag 1995-96-ban megkezdett rendszerezése a párhuzamosan folytatott ásatások, kiállítás-rendezések, konferencia-szervezések miatt 2000-ig elhúzódott. Rövidesen kiderült, hogy a honfoglalás- és Árpád-kori leletek a régi Sopron megye területéről is oly bőségesen állnak már a kutatók rendelkezésére, hogy a feltárt települési maradványokra, várakra, lakóházakra, iparrégészeti műhelyekre és sírleletekre vonatkozó hiteles ásatási dokumentumok – terjedelmi okokból – csak három külön kötetben jelenhetnek meg. A részletesebb ismertetések szolgáltathatják a forrásértékű alapadatokat, amelyek bázisán aztán további megbízható következtetések nyugodhatnak.
    A három tervezett kötetből az elsőt a Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteménye és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottsága 2000-ben tette közzé „Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannoniában" címmel. Ismertettük ebben a Sopron környéki vasércbányászat és vaskohászat emlékeit is, amelyek többek között a soproni ispáni vár gazdasági szervezetébe is betekintést engednek.
    A második kötet a „ Magyarország Árpád-kori és honfoglalás kori sírleletei" c. sorozat részeként a fog megjelenni a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének támogatásával.
    Jelen könyvünk tekinthető a harmadik kötetnek, amelyben a szerző igyekszik teljesíteni az 1986. évi soproni „ Vörös sánc tanácskozás" résztvevőinek és a Soproni Szemle olvasóinak tett ígéretét, miszerint az eddigi régészeti kutatások tanúságai, a történészi következtetések és saját ásatásai alapján újra felvázolja a Szent István kori soproni vár képét, mintegy összegezve az 1986. évi tanácskozás eredményeit is.
    Ez az oka a tudományos publikációkra és a forrásmunkákra való részletesebb hivatkozásoknak. Összefoglalva a soproni Árpád-kori sáncra vonatkozó ismereteket, a szerző saját ásatási tapasztalatain és az itt először közölt ásatási felmérésein kívül főleg a kutatástörténeti áttekintésben idézett dolgozatokra támaszkodik. Könyvünk a nem szakmabeli érdeklődőknek is képet kíván rajzolni arról a Civitas Supron-ról, Castrum Suprun-ról, (Supronvárról), amelyet az ismeretlenség homályába burkolózó P. Mester Anonymus annak ellenére nem említett 1200 körül írt regényes gesztájában, a Gesta Hungarorumban, hogy a vár nevét akkor már több oklevél, sőt útleírások is őrizték.
    Az Árpád-kori Magyarország nyugati határvidékének védelmi sávját, a gyepűt a természetes akadályokon kívül hosszanti sáncok2 és várak sora erősítette. Jó néhány korabeli vár fa-föld szerkezetű sánca - eddig pontosan meg nem határozott időben, módon, és még számunkra ismeretlen körüli között - vörösre égett. Ezért ezeket az erődítményeket vörös sáncoknak, égett sáncoknak (Brandwälle) sőt a korábbi kutatás - nem egészen szabatos kifejezéssel - „salaksáncoknak" vagy „cserépváraknak" is nevezte. Az égett sáncok közé tartozik a soproni is". -  írja Gömöri János régész a könyvhöz írt beveztőjében.

A Sopron környéki magyar honfoglalástól, a királyi szabad várossá válás, Sopron közel 250 évnyi időszakát bemutató könyv gazdag képi anyagot, valamint az ahhoz tartozó  kép- és táblajegyzéket, angol és német nyelvű összefoglaló fejezeteket is tartalmaz.
    A könyv megjelenését Sopron Megyei Jogú Város, a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány, a Tanulmányi Erdőgazdaság Rt, a TP Technoplus Kft. (Budapest), és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatta. A könyv kiadója a Scarbantia Társaság, az igényes nyomdai munkát a Hillebrand Nyomda Kft. soproni nyomdája végezte.
    A könyvet annak bemutatóján Dr. Kubinszky Mihály ajánlotta a soproni szakemberek és a város múltja iránt érdeklődők figyelmébe.

Dr. Kubinszky Mihály:

    Sopron, mint a műemlékekben oly gazdag város számára a műemléki világnap minden évben ünnep. A jubileumi XX. világnaphoz méltó esemény a helyreállított várfal egy új szakaszának átadása, és méltó esemény a középkori várról írott kötet megjelenése is. Tárgyi és szellemi adalék e kettőben a városhoz méltón egészítik ki egymást.

Scarbantia IV. századi városképe A szerző rekonstrukciója alapján rajzolta Kovács-Gombos Gábor

    A kötetet, Sopron Árpád-kori várát bemutatni közelebbről nem tudom, mindenki, akit érdekel, mindenki, aki Sopron történelme iránt nem közömbös, kezébe fogja venni és meglátja értékét.
    A kötet tanússága szerint „A mi soproni várunk" kifejezés-elnevezés több középkori emlék-maradványban is szerepel. Ez a kifejezés tanúsítja, hogy már Szent István korában a magyarság Sopronra, mint rangos és kedves területére, városára tekintett. A kapcsolat elmélyítéséhez úgy hiszem a város polgárai hozzájárultak, mindenkor megtették hazafiúi kötelességüket. Erre fog emlékeztetni az a díszkút is, melyet a Soproni Városszépítő Egyesület kezdeményezésére az ország és a város együttes anyagi áldozatvállalása épít. Amely az egykori Árpádkori vár peremén fog állni, közel annak a régi kapunak a helyéhez, melyen át Gömöri János könyvének és városaikat-rekonstrukciójának tanúsága szerint a város falai közé bejöhettek a jószándékú emberek, kereskedők, utazók, egyházi és világi előkelőségek. A kontinuitás ebben a vonatkozásban is megmarad, a díszkút fogja szegélyezni ma is a belvárosba érkezők útját.

A XI. századi soproni vár A szerző rekonstrukciója alapján rajzolta Ughy István

    Köszönjük meg Gömöri János Úrnak, hogy ezzel a könyvvel, évtizedes munkájának dokumentálásával tudatosítja bennünk, soproniakban és a hozzánk látogatókban egyaránt, milyen történelmi szellemet árasztó falak között élünk, tudatosítja azt is, hogy miként a múltban, ma is a mienk ez a Sopron. A várat egykoron a Nyugat elleni védelemre építették erősítették Árpádházi királyaink. Mára a város szerepe megváltozott: a nyugathoz való kapcsolatot képezi. De ma is int mindenkit, aki jön, hogy számunkra szent helyre érkezett.