|
Soproni Szalon: Kiszely Gábor volt a meghívott
vendég
Május 9-én a szervezők részéről a nyitott párbeszéd lehetőségét felkínáló
rendezvényként meghirdetett Soproni Szalon vendége a Vas- és Villamosipari
Szakközépiskola klubjában Kiszely Gábor a Terror Háza szakmai igazgatója
volt, aki a Kommunista állambiztonság 1956-1990 címmel tartott előadást
a megjelenteknek.
Bevezetőjében Pluzsik Tamás a Soproni Szalon előző vendégére, - az
időközben elhunyt - Gorka Pálra emlékezett, majd bemutatta Kiszely Gábor
eddigi munkásságát.
Kiszely Gábor tájékoztatta a résztvevőket a Terror Házával kapcsolatos
legújabb fejleményekről, azok hátteréről.
Előadásában bemutatta az állambiztonsági szolgálatok szervezeti kialakulását, az ügynökök beszervezésének módját,
az egyes főcsoportok működési területeit, ezek hálózatait, a közöttük lévő
átfedéseket, az ötvenes évek végétől a III./III-as főcsoport 1990-es jogutód
nélküli megszűnéséig.
Az előadás után Kiszely Gábor könyveit dedikálta, majd a kötetlen beszélgetés
alatt válaszolt a jelenlévők kérdéseire.
Sopronban, a Kálvin Körben tavaly Kiszely Gábor az egyházak és állam viszonyáról
beszélt. Az ott elhangzottakhoz képest, hogyan értékeli az utóbbi időben
bekövetkezett változásokat? -kérdezük.
- A történelmi egyházak még mindig nem tartják szükségszerűnek, hogy
közvetlenül szembenézzenek a közelmúlttal. Nem azt hiányolom, hogy a hajdani
ügynök- püspökök, ügynök-intendánsok nem lépnek elő és nem vallnak színt,
hanem – akár a római katolikus, akár a protestáns egyházak hierarchiájának,
illetve egyháztagjainak részéről – az erre való készségét hiányolom,
azzal együtt, hogy a történelmi egyházakban, az utóbbi időkben egy "alulról
induló mozgalom" kezdődött el: igenis a papok hajlandók ezzel a kérdéssel
szembenézni, felvetni azt, megvitatni, gyülekezeti szinten lezárni. Erre
a felsőbb vezetői szint még nem reagált.
- Politológusként mi a véleménye a polgári szövetség megalakításáról?
A Fidesz néppárttá alakulásával, a tagozatok megjelenésével, a már működő
helyi szervezetek és az alakuló tagozatok közötti esetleges feszültségek
nem gyengítik-e a polgári oldal összefogását?
- Járva az országot, természetesen látom, hogy pártpolitikai érdekek
a jobbközép oldalon a különböző pártok alapszervezeteiben mennyire
ellentétbe kerülnek egymással, sőt erre felsőbb szinten is van példa. Ez
azonban, a jobbközép választási veresége feldolgozása, egy
öntisztulási, egy kibontakozási folyamat. A polgári egységen belül, természetesen
lehetnek különböző frakciók, platformok elgondolások, amelyek nem azonosak
azzal a pozíciók szerzésére visszavezethető széthúzással, amely az
utóbbi tizenhárom évet jellemezte. Ehhez el kellet veszteni a választásokat,
viszont ez egyben lökést adott a pártnak és a polgári köröknek, ahhoz,
hogy - három-négy hónapon belül - integrálni tudják a pozíció-képzési
folyamatokat. Az a kérdés, hogy ezt hogyan támogatjuk.
A Terror Háza nem politikai szervezet, ennek ellenére integrátori szerepe
lehet ebben a közgondolkodásban, a Terror Háza létében hozzájárulhat a
különböző platformokkal együtt kialakuló jobbközép oldal össznemzeti összefogásához.
- Az utóbbi időben több előadást is tartott Sopronban. Személyes kötődés
fűzi a városhoz, vagy meghívásoknak tesz eleget?
- Mindig nagyon szívesen tettem eleget a meghívásoknak, családi kötődésem
nincs Sopronhoz, kedvenc városaim közé tartozik.
té
2003. május 11., vasárnap 02:08
|
