Tölli Balázs, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) igazgatója Evangélikus oktatási rendszer Magyarországon az ezredforduló után címmel tartott előadást a soproni Luther Szövetség tegnapi rendezvényén. (A fotón: Tölli Balázs iskolaigazgató)

    - A határozott felekezeti karakter kell hogy az egyházi iskolai nevelésnek a középpontjában álljon - mondta Tölli Balázs, aki az evangélikus egyházi oktatás helyzetét a nyolcvanas évek végéig való visszatekintéssel vezette be, amelyet követően elsősorban a Berzsenyi Líceum gyakorlatából és mindennapjaiból leszűrt – immár egy évtizednél is hosszabb időszak – gyakorlati tapasztalatairól számolt be.
    A több mint harminc közül jelenleg tizenkét intézmény működik az evangélikus egyház fenntartásában, az általános iskolákat részben a gyülekezetek, részben az országos egyház tartja fenn, az óvodákat pedig kizárólag a gyülekezetek.
    Az oktatási feladat ellátására az egyház, mint iskolái révén közfeladatot ellátó intézmény fenntartója, törvény által szabályozottan állami forrásokhoz is jut. Az állami finanszírozás 80-90 százalékban biztosítja az iskolarendszer fenntartását, amely tényt, – amint azt előadó hangsúlyozta – nem a biztos bizonyosság tudatában kell elfogadni, hanem egy lendületet adó lehetőségként kell kezelni.
    Az evangélikus egyháznak és iskolarendszernek mindenképpen reményre ad okot a tény, hogy iskoláiban folyamatos a túljelentkezés.
    Természetesen, nem minden jelentkezőt a hitbeli meggyőződése, és a hitélet iránti igénye vezet az egyházi iskolákba, mint ahogyan az egyházi iskoláknak, gyakran a több évtizedes egyházellenes közhangulatot követően kell(ett) hagyományaikat, az államtól átvett iskoláikban – jobb esetben "folytatniuk", esetleg újrateremteniük –  amely feladathoz hozzáadódik a társadalom és a gyülekezet részéről egyaránt tapasztalható, az iskolával szembeni elvárás, abban a valós helyzetben, amelyben az evangélikus iskolák többségében éppen az evangélikus diákok vannak kisebbségben.
    A piacorientált, devalválódott értékek társadalmának ellenszelei, különböző okokból gerjesztett ellenharcok közepette is több mint ötezer diák jár evangélikus iskolákba, amelyekben több mint ezer tanár, valamint óvodapedagógus tanít.
    Tölli Balázs igazgató számos gyakorlati példáját is felsorolta azoknak az – egyébként családban megoldandó-megoldható – problémáknak, amelyek megoldását az iskolától várják el a szülők.
    A hitélet, az egyházi iskolák "egyházi jellegének" lényegét tekintve is létezik egy össztársadalmi tudatlanság, amely az iskolán belüli és a kifelé folytatott misszió lehetőségét, sőt kötelességét teremti meg.

    Az előadó hangsúlyozta:
    Az egyházi iskolák képviselte, határozott felekezeti karakter érvényesítése kötelezi arra tanárait, hogy egyrészt életükkel hitelesítetten tekintsék a tanítást és a keresztény szellemben történő nevelést szolgálatnak, másrészt segítsék és tiszteljék azt a szeretet és szándékot, amely a más felekezetű diákokat az iskoláikba irányítja.
    A szolgálaton túl, a tanítás olyan közösségépítő munkát jelent, amelynek a középpontjában a szeretet áll, amely által nem titkolt célja az iskolának olyan fiatal felnőtt egyháztagok nevelése, akik a szolgálat lényegét megértve tudják és vállalják azt, ami az egyházban és a világban az ő dolguk.
    Az evangélikus iskolák között a soproni Berzsenyi Líceumot olyan felekezeti nyitottság is jellemzi, amely a világnézeti gondolkodás kialakításán túl, a különböző felekezetű, de keresztény nevelést kapó fiatalok egymás megismerését, egymás hitének tiszteletét segíti.
    Az egyházi iskolák a teológiák küldő gyülekezeteiként is működnek – a felekezet-közöttiség és nyitottság mindennél többet mondó példája az, hogy a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus három diákja végzett katolikus teológiát.
    Az előadó szólt arról is, hogy évszázados tradíciói által az iskolának a város köz- és művelődési életében betöltött szerepe is jelentős.
    A tapasztalatok, az elméletek és szándékok gyakorlatba ültetésének nehézségeinek, körülményeinek bemutatása mellett a rendezvényen résztvevő diákok fuvola-, valamint harmónuim-játéka, szavalata  "illusztrálta" az iskolán belüli  zenei szakköri foglalkozás – a több szempontból is – értékteremtő jellegét.

    Az evangélikus egyházi iskolák életképesek, ellátják a rájuk bízott feladatot a külső és belső missziójuk elvégzésére pedig, az egyetemes papság felelősségének és feladatának tudatosítása kell hogy vezérelje, a diákok, és az összmagyar társadalom jelene és jövője épülésére.

T.É.