Katolikus Médiahajó a Dunán
"A médiában tevékenykedők hivatásuk, megbízatásuk alapján hivatottak
arra, hogy az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szeretet védelmezőiként
lépjenek fel."
Május 29-én a Rákóczi rakpartról indult útjára a
Magyar Püspöki Konferencia szervezésében a ,,Katolikus Areopag" . Az egész
napos programon a Budapest és Vác közötti útvonalon a Rákóczi sétahajón
a Tömegtájékoztatás Világnapját ünnepelték az az egyházi és világi sajtó
meghívott képviselői.
A hajóút házigazdái, Veres András püspök,
a konferencia titkára, valamint Juhász Judit, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia Sajtóirodájának vezetője voltak.
Veres András püspök köszöntőjében egyrészt hangsúlyozta
a médiában dolgozók felelősségét abban a jelenlegi helyzetben, amelyben
az emberek tudatát formáló eszközzé vált az újságírás.
Kérte, hívta az újságírókat arra, hogy vállalják
föl azt a küldetés, amely által mindenekelőtt a szeretet kell továbbadni.
Pápai
körlevél a kommunikáció világnapjára
A katolikus egyház 1967 óta minden évben húsvét utáni
hatodik vasárnap tartja a tömegtájékoztatás, a kommunikáció ünnepét. Veres
András emlékeztetett II.
János Pál körlevelére, melyet e napra tett közzé. "A médiában tevékenykedők
hivatásuk, megbízatásuk alapján hivatottak arra, hogy az igazság, az igazságosság,
a szabadság és a szeretet védelmezőiként lépjenek fel." - fogalmaz a pápa.
A körlevél emlékeztet: a média sokszor áll az igazság
szolgálatában, de gyakran kicsinyes érdekek, nemzeti, etnikai, faji és
vallási előítéletek, anyagi kapzsiság és különböző hamis elméletek szolgálatába
szegődik a propaganda és a félretájékoztatás képviselőjeként; a médiára
gyakorolt nyomásnak mindenekelőtt maguknak a médiában tevékenykedőknek
kell ellenállniuk.
A pápai üzenet szerint „ha a média szolgálni akarja
a szabadságot, neki magának is szabadnak kell lennie, és ezt a szabadságot
helyesen kell gyakorolnia. Kivételezett helyzete arra kötelezi a médiát,
hogy a kereskedelmi célok fölé emelkedjen, és a társadalom valódi igényeit
és érdekeit szolgálja. Még ha a közjó érdekében kívánatos is a média számára
egy bizonyos nyilvános szabályozás, ez nem a kormányzati hivatalok általi
ellenőrzésre vonatkozik.”
Közép-európai Katolikus Találkozó: Krisztus – Európa reménye
Veres András püspök bejelentette: ez év június 1-jén
indul az a nagyszabású rendezvénysorozat, amely nyolc ország részvételével
egy éven keresztül lelki kapocsként hivatott erősíteni a formálódó európai
közösséget. A Közép-európai Katolikus Találkozó (KEKT ) résztvevő országai:
Csehország, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia,
Lengyelország, Horvátország.
A találkozó tudatosítja a résztvevő országok népeiben,
hogy a kereszténység az európai identitás meghatározó eleme.
- Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy a jövőben Krisztus a népek
egyetlen és igazi reménye, ezért a rendezvény jelmondata: Krisztus – Európa
reménye; ez az a közös üzenet, melyet pásztorlevélben megfogalmazva június
1-jén mind a nyolc ország minden templomában fel fognak olvasni - hangzot
el.
A rendezvény keretében számos nemzetközi konferenciát
és közös zarándoklatot szerveznek, közös érme is készül a KEKT alkalmából,
amelynek záró, közös ünnepsége az ausztriai Máriacellben, a Népek Zarándoklata
lesz, a tervek szerint 2004. május 21-13-án.
A Közép-európai Katolikus Találkozó részletes
programjairól, valamint további tudnivalókról a már működő, jól szerkesztett,
és folyamatosan frissített honlapon
tájékozódhatnak az érdeklődők: http://talalkozo.katolikus.hu
Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj
A püspöki konferencia az újságírói hivatás megbecsülésének
jeléül ismét meghirdette a sajtóösztöndíj ez évi pályázatát, amelynek célja
a katolikus értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének
elősegítése az írott és elektronikus sajtóban. Az ösztöndíjat egy éven
keresztül kapja az az újságíró, aki eddigi munkájával bizonyságot tett
a keresztény értékrend követéséről és azt szakmailag igényesen képviseli
a magyar tömegtájékoztatásban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia abban
a reményben teszi felhívását, hogy hozzájárul a hazai elektronikus és írott
sajtó színvonalának emeléséhez.
Keresztény internet oldalak
Az médiahajón bemutattak néhányat, az utóbbi hónapokban
készült – a www.katolikus.hu szerverhez
kapcsolódó – internetes oldalak közül. Nemrég készült el a Szentek
élete című kétkötetes könyv internetes változata, amely napról napra követi
a szentek ünnepeit, és történelmi időrendben, évszázadok szerinti keresési
opcióval mutatja be egy-egy szent életét. A Batthyány-Strattmann László
életéről szóló, mellett a Győri Egyházmegye web-oldalait is bemutatták,
amelyek mellett a szerverről, harminchárom magyar nyelvű, katolikus, vagy
katolikus témákkal is foglalkozó honlap érhető el.
Bemutatkozott a ma már mintegy ötven munkatárssal
működő Virtuális Plébánia, amely
naprakész, hírekkel, információkkal, programajánlókkal, kép- és hangállományokkal
ellátott portállá fejlődött a létrehozása óta eltelt hat év alatt. A készítők
az internet adta lehetőségek és korlátok között próbálják a hagyományos
plébánia funkcióit teljesíteni. Az oldalon KépHang Tár-ban keresztény könnyű-
és komolyzene-gyűjtemény, többfordulós, hetenként megújuló bibliai kvíz-játék,
és természetesen – jelenleg 463 aktív témával, 20 fős moderátorcsapattal
– fórum is működik.
„Holtomiglan, holtodiglan”
A váci székesegyházban a hajóút résztvevői Veres
András igeliturgiáját és Varga László orgonajátékát követően kerekasztal-beszélgetésen
vettek részt a város katolikus oktatási központjában.
Az eszmecsere a Magyar Katolikus Egyház kommunikációs
programjának legutóbbi Holtomiglan, holtodiglan címmel meghirdetett szakaszához
kapcsolódóan a házasság, hűség témájával foglalkozott. Szikora József moderátor
partnerei Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet vezetője, Blankenstein
Miklós, az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) igazgatója és plébános,
Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének
igazgatója és Tomka Miklós, az OLI vallásszociológiai Intézetének igazgatója
és egyetemi professzor voltak.
Spéder Zsolt ismertetése szerint 1980-ban 80 ezer,
1990-ben 66 ezer, 2000-ben pedig 48 ezer házasságkötés történt Magyarországon,
míg a válások száma 1980-ban 27 ezer, 1990-ben 25 ezer, 2000-ben pedig
24 ezer volt. A házasságon kívüli partnerkapcsolati életforma divatossá
vált; a 20-24 évesek 18 százaléka házasságban, 14 százaléka élettársi,
25-29 évesek 50 százaléka házasságban, 14 százaléka élettársi kapcsolatban
él. A lakosság döntő többsége úgy véli, hogy a fiatalok először éljenek
együtt és csak utána házasodjanak össze. Mindez nem a rendszerváltással
kezdődött és nem magyar átok; szinte minden európai országban ez tapasztalható.
Az élettársai kapcsolat népszerűsége lehetséges okai: a foglalkoztatási,
és anyagi bizonytalanság, a pályakezdés szakaszosabbá válása, a továbbtanulás
miatti időben kitolódott házasságkötés.
Bauer Béla statisztikai adtokat ismertetve szólt arról, hogy elmondta,
vizsgálataik szerint az első szexuális kapcsolat 16-17 év között, a házasságkötési
időszak 28 éves körül várható, az első gyermek vállalása pedig 30 éves
kor fölé esik a középosztálybeliek körében. Az alacsonyabb végzettségűek
sokkal korábban házasodnak és gyereket is hamarabb vállalnak. Míg legfontosabb
értékként megjelölik a családot, ehhez képest az önálló családalapítás
nem tartozik a legfontosabbakhoz. Erdélyben 18 év fölött létesítenek először
szexuális kapcsolatot, 25-26 körül házasodnak, 60 százalékuk havonta legalább
egyszer elmegy templomba, míg Magyarországon a fiatalok 33 százaléka soha
nem is volt templomban.
Tomka Miklós szerint a régi világrend egyetlen életformája a házasság
volt; nem feltétlenül erkölcsösebbek voltak, hanem sok nehezen átléphető
tényező szabályozta a férfi-nő együttélést, a konfliktusok megoldásának
nem a kapcsolatból való kilépés volt a legracionálisabb megoldása. A világ
radikálisan megváltozott. A valaha egy rendbe rendeződő világ szétesett,
a folyamtos változás-változtatás alapállás: ez a partnerváltásban is jelentkezik.
A mai világban egyetlen biztos pont van: én saját magam, az individuum,
ami felértékelődik, a társadalmiság, és az intézmények pedig, leértékelődnek.
A probléma az, hogy az én egyszemélyes-e?
A kereszténységn küldetése, hogy tanúságot tegyen a szerelemről: hogy
kettesben jobb, mint egyesben; az eggyé váló kettősség pedig az örökkévalóságra
érvényes, még akkor is, ha ez nem így történik - mondta a professzor.
- A házasságkötések esetében jelenleg az egyház a legnépszerűbb parti-szervíz
szintjén működő szolgáltató - mondta Blankenstein Miklós, aki kifejtette:
a lelkipásztori tevékenység nem családok számára végzett kríziskezelés,
hanem elsősorban motiválás, az egyén segítése, nevelése abban, hogy lépésről
lépésre eljusson odáig, hogy felismerje: a monogámia felel meg az ember
természetének. A házasság folyamatos követése, a kommunikáció karbantartása,
a kiscsoportok folyamatos együtt gondolkozása - mindezt a személyes motivációhoz
segítő társadalmi környezetet meg kell szervezni, azzal együtt, hogy egy
szubkultúra, egy alternatív társadalmi formációval kell számolni.
Új társadalmat kell alkotni a hitmotiváció révén. - vélte Blankenstein
Miklós.
T.É.
2003. június 01., vasárnap 16:05
|