A régió hid szerepet is betölthet az ország és az unió között
A régió híd szerepet is
betölthet az ország és az unió között
A környezet- és
természetvédelem
EU-s elvárásai
Múlt pénteken régiónk vendége
volt
dr. Illés Zoltán országgyűlési képviselő. Találkozott Ivanics
Ferenccel,
a megyei közgyűlés elnökével és Fertőd ellátogatott Porpáczy Aladár
Kertészeti
Középiskolába, majd Csornán lakossági fórumon vett részt. Az
országgyűlés
környezetvédelmi bizottságának elnökével, az Európai Unió környezet-
és
természetvédelmi elvárásairól beszélgettünk.
– Az uniónak nagyon magasak az
elvárásai,
ezek elsősorban szakmai jellegűek. Körülbelül 2800-3000 milliárd
forint
kellene ahhoz, hogy egy közepes fejlett nyugat-európai ország
környezeti
állapotát elérjük. Ez azt jelenti, hogy a magyar össznemzeti termék
harmada
kellene ebben az évben arra, hogy a magyar környezet állapotán
javítani
tudjunk. Ennek az összegnek még a tizede sem áll rendelkezésünkre
környezetvédelmi
célokra.
Ebben a helyzetben két
stratégiát
tudok elképzelni. Az egyik, hogy abszolút ne törődjünk a
környezetvédelemmel,
a másik pedig, hogy a lehetőségeinket figyelembe véve komolyan
készüljünk
a csatlakozás utáni időszakra. Én személy szerint, de a kormánypárt is
az utóbbi stratégiát részeítem előnyben.
Nyugat-Európában a
környezetvédelem
mindenütt húzóágazat, tehát a turizmus után a környezetvédelemre
fektetnek
legtöbbet a kormányok. A környezetvédelmi ipar és a környezetvédelmi
háttéripar
munkahelyteremtő és a gazdaság egyfajta motorja. Erre kell felkészülni
az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt.
Természetvédelmi területen
kiváló
eredményeket értünk el az elmúlt években. Itt az Európai Unióval
szemben
is előbbre járunk. Meggyőződésem, ha bekerülünk az unióba, akkor a
környezetvédelem
területén azokat az értékeket, amik nálunk már megvannak, be tudjuk
vinni
az Európai Közösségbe.
A prioritások tekintetében
véleményem
szerint három területnek van kiemelt fontossága a mai magyar
környezetvédelemben:
a hulladékok területén a szelektív hulladékgyűjtés, a
szennyvízproblémák
és a levegőszennyezés.
Ha ezeket a problémákat
összességében
látjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy nemcsak nemzetbiztonsági,
gazdaságpolitikai,
egészségügyi, vagy szociálpolitikai okok miatt, hanem hangsúlyozottan
a
környezetvédelem miatt is fontos, hogy hazánk minél hamarabb az
Európai
Unió teljes jogú tagja legyen.
– Hogyan értékeli a
környezetvédelmi
nevelést?
– Úgy látom, hogy leginkább
óvódai
és egyetemi szinten megoldott a környezezetvédelmi nevelés és
tudatformálás.
Az általános és középiskolákban rosszabb a helyzet. Amennyiben van egy
lelkes tanár, egy lelkes igazgató, akkor a környezetvédelem megjelenik
az iskolai programban, de ez sajnos elég ritka az országban. Azért
jöttünk
Fertődre, mert az itteni középiskola példaértékű lehet, ahol mind a
struktúrában,
mind a tanárok felkészültségében kivételes helyzetben vannak a
pedagógusok
és a diákok. Véleményem szerint a pedagógusképzésben kellene
szemléletet
váltani. Olyan tanárokra van szükség akik megértik, felelősségüket a
környezet-
és természetvédelemben, s akik készek felvállalni ezt a felelősséget a
diákjaik előtt. Fontosnak tartom az oktatás és a nevelés kérdését, de
ez
nem helyettesítheti a gazdaság és a környezetvédelem
összekapcsolódását.
Tehát stratégiailag én nem tudom elfogadni, hogy elsősorban az
oktatással
a neveléssel foglalkozzunk, s a környzetvédelem valós, gazdaságot
érintő
problémáival pedig nem törődünk.
– Hogyan látja a soproni régió
környezet-
és természetvédelmi helyzetét?
– Környezetvédelmi szempontból
ez
a régió előnyösebb helyzetben van az ország más területeihez képest.
Úgy
gondolom, a régió kiemelt szerepet tud játszani az Európai Uniós
csatlakozás
környzet- és természetvédelmi vontakozásában. Ilyenformán híd szerepet
is betölthet a régió az ország és az unió között.
Merényi
Zoltán
1999. jĂşnius 16., szerda 00:00
|