Mi, akik egy jó ideje már válogatás nélkül jutunk nyugati tudományos cikkekhez és ugyaninnen való listákat olvasunk az interneten, azok félig meglepve félig bosszankodva vesszük tudomásul, hogy praktikusságból, jogos önvédelemből, hirtelen felindulásból vagy előre eltervezett módon, de onnan való kollégáink nagyon sok protokollt használnak, ezzel együtt rengeteg névrövidítést. Lassan kódok, betűrövidítések és pontszámok jellemzik a betegek állapotát, s nekünk nincs is más dolgunk ahhoz, hogy "kompatibilis" módon működjünk, minthogy megfejtsük e kódokat és ebbe írjuk át saját eseteinket.
Akik valamilyen nosztalgiával gondolunk vissza Mézga Aladár és Köbüki beszélgetéseire Romhányi József nagyszerű nyelvezetében, most hirtelen egy még rövidebb nyelven írt kódüzenet-világban találjuk magunkat.
Nos, ebből a nyelvezetből származik a cím, s hogy senkinek ne okozzunk álmatlan éjszakákat, eláruljuk a megfejtést. Hagyományos magyar ónyelven kb így hangzik: "A Keleti Gyorslábú Achilles és a Nyugati Teknősbéka esete" hajdanvolt görög filozófusok nyomán.
Mielőtt elvesznék a tudományos nyelv fejlődési irányait taglaló értekezésemben gyorsan leszögezem: nem erről szeretném leírni a gondolataimat, bár nincs is olyan messze tőle. Ismerjük a teknősbékát soha utol nem érő Achilles történetét, és a hajdanvolt átkos évekből a viccet, miszerint nem tanácsos lehagyni az Egyesült Államokat, mert akkor meglátják, hogy a fenekünkön lyukas a nadrág...

Tizennégy éve várok arra a bűvös számra, amit ma délelőtt hallottam a rádióban. De most már tudom, nem hiába vártam! Megvan! Már csak 34 év, és itt, a szavazás óta már Európához tartozó kis medencénkben, a bérek elérik a Nyugatét.
Gyors fejszámolás: akárhogy csűröm-csavarom, addigra oszlóban leszek, sőt gyermekeim sem sokat élveznek belőle, de majd az unokák. Igaz, addigra már a munkába belefáradt középkorúak lesznek, de ők már akkor megengedhetik maguknak azt itt, amit most ott a sógorok. Még egy gyors fejszámolás: az átkos éveiben csak úgy lehetett ezt a "színvonalat" elérni, ha évente egyet nem előre, hanem időben egyet hátraléptünk.
Máris itt az újabb megjegyzendő adat: éves 4%-os fejlődés. Újabb fejszámolás, de nem találom 136%-kal feljebb a nyugati kollégák fizetését. Persze 4%-ot fejlődünk fizetésünk pedig 10%-ot emelkedik.
Higgyük el!

Igen, ez az a pont, ahol belép történetünkbe a görög hős és páncélozott jószága: mit csinál addig a nyugati teknőc, amíg keleti hősünk sztahanovista lendülettel veti magát utána? Áll egyhelyben? Netán curükkol?

Vagy talán a félisten halhatatlanságát is célbavettük már? Akkor pedig minek a kórháztörvény? Hősünk ugyanis betér egy ínsérüléssel, de profitot csak akkor hoz igazán, ha még vagy négy testtájékon műtétet végeznek rajta. Érzem, ahogyan töretlen fejlődésünk magával hozza az örök tréfa, a mottó komollyá válását mindenfajta törvénysértés nélkül (ahogyan miniszterünk meg szeretné ezt magyarázni elnökünknek): "Nincsenek egészséges emberek csak rosszul megvizsgált betegek."
Kóddal vagy anélkül.
- DI -