Régiók nélkül nincs EU-pénz
www.magyarhirlap.hu

Több százmilliárd forint értékű uniós támogatástól eshet el az ország, ha nem sikerül minél hamarabb és zökkenőmentesen felállítani a megyék helyett létrehozandó régiókat. Lapunk úgy tudja, augusztus 6-án a kormány elé kerülhet a közigazgatási reform.

A magyar közigazgatás átalakítása szerepelt az MSZP–SZDSZ-kormány programjában, igaz, ígéretként olvasható volt 1998-ban a Fidesz–FKGP–MDF-kabinetében is. A tervezet előkészítéséért és az előzetes egyeztetésekért felelős Ágh Attila politológus szerint a törvényjavaslatot 2004 tavaszán a parlament elé kell terjeszteni, és egyúttal több kétharmados törvényt (alkotmány, önkormányzati törvény) átalakítani.
Az egyik legnagyobb fejtörést a megyerendszer régiókká átalakítása okozza, pedig az EU-val kötött szerződés 24. fejezete előírja az ország belső közigazgatási határainak felülírását.
2007. január 1-jétől a hét magyarországi régiónak nemcsak névleg, hanem szervezetileg is fel kell állnia. Mivel az EU ezen a téren igen szigorú – mint azt a július 16-án Brüsszelben elfogadott dokumentum is jelzi –, a magyar képviselőknek nemigen van más választásuk, mint hogy az őszi ülésszakon úgynevezett "elődöntést” hozzanak.
Ágh szerint ez azért szükséges, mert az EU három évet szán egy döntés megfelelő hátterének kidolgozására, és így a határidő éppen 2007. január 1-jén járna le.
Rengeteg politikai és presztízsérdek ütközik a régiók felosztásakor, mondta Ágh. Az egyik legfontosabb, hogy felállhat-e önállóan Nagy-Budapest régiója, amelyben a főváros mellett az agglomeráció is helyet kapna. Ágh támogatja az elképzelést.
Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára viszont tegnap azt mondta: a tárca előterjesztésében Budapest és Pest megye együtt alkotja a központi régiót. Pál szerint az elképzelés még változhat.
Nem tudok olyan kormányzati törekvésről, amely szerint Pest megye úgymond eltűnne a térképről – mondta a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, hangsúlyozva: a kormány augusztus 6-án tárgyal a reform alapkérdéséiről. Gulyás József szerint a Nagy-Budapest koncepció elhibázott, mivel így elesne az ország az agglomerációban élő mintegy 300 ezer ember után járó uniós támogatástól. A lakosonkénti évi 200 eurós támogatást azon régiók kapják, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát: Budapesten pedig eléri.
Boross Péter korábban azt mondta, hogy az a kormány, amelyik hozzányúl az évszázados megyerendszerhez, bukásra van ítélve. Most úgy tűnik, inkább az a kormány szedheti a sátorfáját, amelyik ezt nem teszi meg: EU-s források nélkül ugyanis a gazdaság aligha fejlődhet, régiók nélkül pedig nem kapunk egy vasat sem.
Ágh Attila a volt miniszterelnök hagyománytisztelő aggodalmait megérti, de túlzónak tartja. Tapasztalatai szerint a megyék igen fogékonyak az új rendszerre. A
felbukkanó konfliktusok lényege nem abban rejlik, mi lesz megyéink tradicionális magyar neveivel, hanem hogy melyik település milyen központokat, jogosítványokat vehet át az eddigi megyeszékhelytől, illetve az államtól.
Az ugyanis nem csak megoldható, de kívánatos is, hogy a kormánnyal közvetlen kapcsolatban levő régióközpontok mellett úgynevezett társszékhelyek is m?ködhessenek. Így aztán jutna feladat Kaposvárnak, Szekszárdnak, Nyíregyházának, Kecskemétnek, Szolnoknak, Békéscsabának, Sopronnak is. Ilyen pozíció lehet például a régiófejlesztési ügynökségek fenntartása.
A reform nem szünteti meg a megyéket, azok továbbra is intézményfenntartók maradnak, ám döntéshozó szerepüket elveszítik – mondta Pál Tibor.
Bizonyos szempontból a régió önálló életet élhet, és komoly összegeket hasíthat ki a költségvetésből: a régiók szerepe az unióban igen sokrétű, számos feladatot átvesznek az államtól. Regionális kezelésbe kerülhet kórház, egyetem, közlekedésfejlesztés vagy környezetvédelmi beruházás is. Persze az országos szabályozórendszer kialakítása változatlanul a minisztériumok hatásköre lesz, s a kifizetések is csak a Pénzügyminisztériumon keresztül történhetnek, de a nagyobb önállóság komoly manőverezési lehetőséget biztosít a régióknak.
Nincs félnivalója Nyíregyházának, ha a régióközpont nem funkciókat vesz el a megyétől és a városoktól, hanem minisztériumi feladatokat vesz át – mondta Csabai Lászlóné polgármester. Úgy véli: ha a régiók kialakítása azt jelenti, hogy mindent a központba kell vinni, akkor azt a reformot nem szabad támogatni. Debrecen vitathatatlanul az adminisztratív és a tudományos élet központja. De miért lenne például vízügyi vagy munkaügyi központ is, mikor "árvizek és 20 százalék körüli munkanélküliség Szabolcs megyében van”?
"Joguk lesz különbözni” – mondja Ágh Attila. Másra van szükség Győrben és a nyírségi tanyavilágban. Az adott régió maga döntheti el, mit és hogyan fejleszt, kapcsolatait hogyan alakítja. A megyékhez képest a régiók funkciója és feladatköre sokszorosára nő a minisztériumi hatáskörök átvételével, a fejlesztésekhez adandó nagyobb önrész biztosításával.
Ágh szerint az irányításával készítendő tervezet nem szeretné az átalakításba belekeverni a választási törvény reformját. Úgy véli, ez már túl sok lenne, és végül az egész folyamat megrekedne.
Viszont szerepel majd benne a e-kormányzás és a finanszírozási reform.
Az is bizonyos, hogy a megyei közgy?lések megsz?nnek, helyüket regionális közgyűlések veszik át. Megyei szintű választás sem lesz, ezek helyét talán regionális pártlisták veszik át.
A regionális önkormányzatok képviselőit a lakosság választja. Hosszú ideje folyik a vita arról, mikor legyen az első regionális önkormányzati választás. A BM politikai államtitkára szerint a mostani kormánynak 2006-ig elő kell készítenie a választásokat, a döntés azonban már az újonnan felálló kabinet kezében lesz.
December 1-jéig az Európai Uniónak akkreditálnia kell a régiók felosztását. Az idő tehát rövid, a parlamenti vita viszont nagy lesz. És akkor még nem beszéltünk a költségvetésről és az adótábla átalakításáról.

Várhatóan 170 kistérség lesz

Település, kistérség, régió – a közigazgatás reformja ezt a három szintet különbözteti meg. A kistérségek kialakításáról év végéig kell megegyezniük az önkormányzatoknak. A BM információi szerint várhatóan 165-170 ilyen jön létre. A fôszabály: a kistérség megyehatárokat átléphet, ám régióhatárokat nem. A kistérségek egyebek mellett területfejlesztési és államigazgatási (pl. okmányirodák felállítása) feladatokat kapnak.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megyeszékhelyek csatája

A régiók közül Észak-Magyarország központja Miskolc, Észak-Alföld központja Debrecen, Nyugat-Dunántúlé Győr, Dél-Alföldé Szeged lesz.
Közép-Dunántúl esetében Veszprém és Székesfehérvár áll versenyben. Meglehetősen kiegyenlítettek az erőviszonyok – mondta a székesfehérvári önkormányzat gazdaságfejlesztési irodájának vezetője, Szász András. Fehérvár gazdasági erőcentrum, ám Veszprémmel szemben nincs egyeteme, s utóbbi talán az egészségügy szempontjából is jobban áll.
Dióssy László veszprémi polgármester szerint a központban lakók a bőrükön érezhetik majd az előnyöket: oda települnek majd az állami intézmények, hivatalok, és vélhetően sok cég is.
Nem tartom eldöntött ténynek azt, hogy melyik város lesz a dél-dunántúli régió központja – mondta Kaposvár jegyzője, Kéki Zoltán. Kaposvár elsősorban a regionális társközponti címben gondolkodik. Ugyanakkor a város vezetése korábban jelezte, hogy alkalmasnak tartja a várost a centrumszerepre. Ha földrajzilag nézzük: Kaposvár éppen a régió középpontjában található – jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet minden regionális hatáskört a központokba tömöríteni, célszerűségi alapokon kell ezeket megosztani.

Dobozi Pálma, Gréczy Zsolt

Egyre nagyobb az érdeklődés a székelyek ősi írása, a rovásírás iránt. Miközben néhány romániai magyar politikus a helységnevek rovásírással való kiírását javasolja a települések bejáratánál, Gyergószentmiklósón a városközpontban nem mindennapi módon népszerűsítik az ősi írást.

Gyergyószentmiklóson rovásírás-versenyt hirdettek meg, de nem mindennapi módon. A feladványokat a városközpont frissen festett szemeteskukáin tették közzé. A megfejtéseket egy Magyarországon élő, volt gyergyószentmiklósi lakos e-mail-címére kellett beküldeni. Bár a vetélkedőnek mindenki örült, a feladványok elhelyezését illetően megoszlott a város közvéleménye. A gyerekek körében nagy sikere volt a versnynek, hiszen a gyergyószentmiklósi cserkészek az idei szamosújvári rovásírás-versenyen is előkelő helyezéseket értek el.

Udvardy Zoltán
Valószínűleg megelőzhetőek lettek volna a szeptember 11-i terrortámadások, ha a hírszerző és biztonsági szolgálatok, CIA és az FBI jobban együttműködnek – ez áll többek közt abban a vaskos kongresszusi jelentésben, mely ma került az amerikai törvényhozás két háza elé.
Amerikai csapatok Afganisztánban. Szeptember 11-e volt az indok
A 900 oldalas jelentés élesen támadja a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Hivatalt (FBI), ám nem látja egyértelműnek, hogy a hírszerzők kezében olyan vitathatatlan bizonyítékok jutottak volna a közelgő támadásokról, mit azt az amerikai média szuggerálja – véli a BBC, mely már a dokumentum bemutatása előtt értesült annak egyes részleteiről.

A dokumentum már a múlt decemberben elkészült, ám kongresszusi ismertetésével csak most kerül a széles nyilvánosság elé. A legfontosabb kérdés, melyet fölvet, hogy miképpen lehetett volna megakadályozni a gépeltérítőket tettük végrehajtásában. Épp ez a kérdés, melyet végül jelentés nyitva hagy, többek közt a szaúd-arábiai szálak feltárásának hiányosságai miatt.

Az amerikai hadsereg egyik kiégett járműve Bagdad utcáin. Egyre kevésbé világos a cél és az indíték
Míg a feltételezések szerint az al-Kaida terrorszervezethez tartozó elkövetők közül 15 szaúd-arábiai állampolgár, a jelentés 28 oldalának nyilvánosságra hozatalát a Bush-adminisztráció nem engedélyezte. Ezek a részletek Szaúd-Arábiával és más külföldi kormányokkal kapcsolatos kitételeket tartalmaznak.

A jelentés készítője, a demokrata párti Bob Graham, a két ház egyesített vizsgáló bizottságának egyik vezetője George Bush kihívója akar lenni a jövő évi elnökválasztásokon. Graham most azzal vádolta Busht és az amerikai kormányzatot, hogy ’’védi’’ a külföldi kormányokat.

Szerzői jogilag védett lett a "Teréz anya" megnevezés. A kifejezés, illetőleg a betűsor kereskedelmi célú felhasználásához ezentúl a kalkuttai nővérek rendjének engedélye szükséges. Ugyancsak védett a felebaráti szeretetről elnevezett katolikus apácarend jelképe, a rózsakoszorúval körbefogott Földgolyó, melynek kereszt látható a közepén. A Nobel-békedíjjal kitüntetett Teréz anya élete során tiltakozott nevének engedély nélküli használata ellen. II. János-Pál katolikus egyházfő október 19-én avatja szentté az 1997-ben, 87 éves korában elhunyt apácát. (Népszava)

Magyar szó fogad. A ház egyik alkalmazottja a rézmetszeteket készítő Zsófia (itt Sophia) Aradon született. Meséli, mindennap jönnek magyar látogatók. Ül Dürer egykori dolgozószobájában és megvásárolható rézmetszeteket készít. A szomszéd szobában fametsző mutatja be mesterséget, itt ajándékba adják az elkészült művet. Ágnes Dürer a mester felesége "kalauzol" végig a házon. Németül, angolul, olaszul és franciául hallhatjuk a ház történetét, Dürer munkásságát. Albrecht Dürer apja a Békés megyei Ajtósról származó aranyműves vásárolta a házat 1509-ben. Nem messze a Játékmúzeum, amelyet egy 17. századi polgárházban rendeztek be. Rövid sétával hamarosan a folyópartra érünk, az útikönyvek szerint ez a város leghangulatosabb része. A folyó fölé épült házak képeslapra kívánkozó látványt nyújtanak. Észak-Velencéjének tartják a várost, (az egyiknek) nem véletlenül, a kávét ennek megfelelő áron mérik, a folyóparti kávézóban. A St. Johannis-Friedhof temetőben Hans Sachs és Albrecht Dürer is nyugszik. A Borraktár középkori tömbje a nyugati szigetcsúcs hídjára épült. Itt van az egykori Hóhérlak is. Apró ablakai a hídra épült házon sejtetik egykori funkcióját. Ehhez csatlakozik a Víztorony. A Germán Nemzeti Múzeum a német kultúrtörténet legnagyabb gyűjteménye. Van itt paraszti háztartási eszköz, szobabelső, patikák, ókori régészeti kiállítás, és itt található a világ legelső földgömbje 1492-ből.

Ha időnk engedi, tegyünk egy kirándulást a közeli Rothba. A városka reneszánsz kastélyáról - Sloss Raitbor - nevezetes. Időszaki kiállításokat tartanak a barokk termében, jelenleg - augusztus végéig - Hundertwasser műveivel találkozhat a betévedő turista. Egyébként a városban folyamatosan fesztiválokat tartanak, egyik templomában képzőművészeti kiállítás látható, esténként hangversenyek hallhatók, szombatonként a főterén képzőművészeti kirakodóvásár van. A közeli pihenőhely Rothsee, homokos partjával sok-sok turistát csalogat ide. A kristálytiszta tó, az erdők, a patakok, a tiszta, komfortos kempingek igazi kikapcsolódást, pihenést ígérnek.

A zene kedvelőinek igazi csemege a közeli Bayreuth. Liszt Ferenc lakóházának kertjében, a zeneszerző szobra őrködik. A Hofgartenben, virágok, szökőkutak, szobrok, kis hidak, pavilonok sejtetik a város egykori hangulatát. Itt a kertben nyugszik Liszt leánya Cosima, és férje Richard Wagner. A róla elnevezett parkban áll a Festspielhaus az 1900 férőhelyes Wagner-színház, amely júliusban és augusztusban a Wagner-fesztivál színhelye.

Szabó Kinga

Oprah, Superman, és Pongó a legek ura - Az amerikaiak közzé tették ikonjaikat, mi meg a mieinket
www.axel.hu

    Ikon: ha egy farsangon ikonnak öltözöl, akkor sokan ráismernek a jelmezre. Elvis és Superman ilyen szempontból abszolút ikon. Az amerikaiak azonban még ikonabb ikont is tudnak. A tengerentúlon összeállították az amerikai populáris kultúra 200 legnevesebb figurájának listáját, amelyen még Lady Di is rajta van. Mivel magyar nevek nem szerepelnek rajta, mi is megpróbáltunk összeírni párat. Nem ment.
    Ikonnak lenni felelősség. Az amerikai populáris kultúra ikonjának lenni ennél sokkal több.
    Az ikon nemcsak példakép, hanem a szó eredeti jelentéséhez idomulva egy könnyen beazonosítható, külső jegyei, öltözködése, vagy viselkedése alapján felismerhető, karakteres figura, aki lehetőleg egy külvárosi lakóközösségnél több ember számára jelent valamit.
    Az ismérveket sorolva azon egyedek köre, akik ikonként szóba jöhetnek, egyre szűkül. A magyar viszonylatban  még inkább igaz ez. Az amerikaiak szavazással össze tudtak állítani egy 200 fogalomfős listát, amelyen az újvilág meghatározó, korszakalkotó figurái kaptak helyet.

    Első helyen az Onassis-vagyonnál is vastagabbnak mondott intézmény, Oprah Winfrey végzett a közönség szavazatai alapján. A hölgy nagy hatású talk-show vezetőként és az amerikai nemzet jelképes pszichoanalitikusaként látható minden nap a televízióban, és még Superman-t is lenyomta a legek viadalában.
    A lasztexdresszes hős csak a második legnagyobb embléma Amerikában, de Elvis Presley-nél népszerűbb.
    Tom Cruise megelőzi Marylin Monroe-t
 
    Madonna-Marilyn: 2 in 1
     Az ikonlista negyedik helyezettje Lucile Ball komika, amíg Tom Cruise és alatta Marilyn Monroe küszködik a dobogós helyekért. Hiába.
    Madonna ellenben bebizonyította, nem fölösleges állandó szófordulatként az "emerikent" hangoztatnia a páj, a lájf vagy más szó jelzős összetételeként.
    Az énekesnő a 7. pop ikon, megelőzve Michael Jacksont, aki legfeljebb gyerekeit képes kilógatni  a luxuslodzsáról.
    Kettejük között azonban Michael Jordan és Diana hercegnő is helyet foglal, noha ez utóbbiról életrajzírói azt állítják, valójában nem amerikai születésű. John Lennonról hasonló plyetykák keringtek, bár ismerjük a Dakota ház történetét is. A Beatles mindenesetre a 12. helyen áll a populáris kultúra ikonjai között.
    Spielberg a húszas lista egyetlen filmrendezője

    Alul, de rajta
       A top húszban olyan egyéniségek váltják egymást, mint Steven Spielberg, aki évekre előre meghatározta a játéktrendeket (az elemmel világítós ujjú E.T. babára ki ne emlékezne?), Jennifer Lopes, aki az anorexia-kultuszt törölte el valamint Muhamad Ali, Bill Clinton és az isteni Britney.
    A popkult listán száz alatt szerepel - némileg méltatlan helyen - Jimi Hendrix és némileg méltón Queen Latifah. Bill Crosby viszont a 30. helyet bekkelte ki, és ezzel 31. helyre taszította Eminemet. Monika Lewinskyt az amerikai nép, Clintontól jól elválasztva a 161. helyre tette.
    Nagy gondban vagyunk viszont mi magyarok, ha arra teszünk erőfeszítéseket, hogy meghatározzuk a hazai ikonokat. Akiket tisztelünk, azok nem ikonok a szónak abban az értelmében, ahogyan az amerikaiak használták.
Akik viszont felismerhetőek és ikonok, azok önmaguk paródiái.
 
Nálunk leginkább irónia-ikonok vannak
    Az axel.hu szerkesztőségének gyűjtése alapján ilyen értelemben jellegzetes figurák nevei sajnos meg sem közelítik a kétszázat, és sorrendet is képtelenség felállítani köztük.

    Mit választanánk?
     Ha lenne ilyen lista, Fásy Ádám előkelő helyet érdemelne, mert valami egészen újfajta, meglepő szórakoztatást hozott be a köztudatba. Anettka pedig saját magát, mint olyat.
    Dévényi Tibor, az internetes fórumozók újra-definiálása miatt, Gyurcsok József a rekord-ideje működő és nyilvánosan le nem buktatható kuruzslás adottsága miatt, Pongó és Fekete Pákó a könnyűzene fogalmának liberalizálásáért tett erőfeszítése miatt lehetne ikon.
    A nem önmaguk paródiái kategóriában Kolláth György alkotmányjogász is díjazott lehetne, amiért a gumicsont szót visszaemelte a verbális kultúrába és Antal Imre azért, mert kitalálta Nyomasek Bobót.
    Fodor Zsóka, mint a legnépszerűbb szappanopera-dizőz szerepelhetne a jegyzéken, ahol Villám Géza az önbizalom ikonjaként kapna helyet. Nálunk azonban ez ennyire kicsiben megy.

Amerikai ikonjai
1. Oprah Winfrey 2. Superman 3. Elvis Presley 4. Lucille Ball 5. Tom Cruise 6. Marilyn Monroe 7. Madonna 8. Michael Jordan 9. Princess Diana 10. Michael Jackson 11. Friends Cast 12. The Beatles 13. Jerry Seinfeld 14. Steven Spielberg 15. Jennifer Lopez 16. Muhammad Ali 17. Mickey Mouse 18. Bill Clinton 19. The Brady Bunch 20. Britney Spears