Magyarország szellemi térképére ,,az emberi szorgalom jobbító akaratából" a ,,tudatos szellemi és erkölcsi munka által"  aranybetűkkel vésetett be Nagycenk neve, azé a helyé, ahol a Legnagyobb Magyarnak nem csak – múzeumi tárgyakban, szobrokban őrzött – emléke, hanem szellemi nagyságának máig ható ereje teszi valóságosan is érezhetővé azt a Széchenyi-gondolatot, amellyel Gróf Széchenyi Géza is ajánlja az V. Nagycenki Művészeti Napok rendezvényeit: ,,az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek."

    Az V. Nagycenki Művészeti Napok ünnepélyes megnyitóján Kenessei Károly, a Nagycenki Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
    A rendezvény-sorozatot Dr. Gimesi Szabolcs, a Fertő Táj Világörökség szervezője nyitotta meg, akit a hely szelleme indított a kultúra értékeiről való elmélkedésre.

Báró Wrede-Széchenyi Alexandra köszönti a megnyitón résztvevőket

    Dr. Gimesi Szabolcs szólt arról, hogy a másoknak lelki örömöt jelentő szellemi értékek összessége: a kultúra, amelynek megőrzése mássá teszi az emberi véges élet minőségét. Amikor a nagycenki szellemórás által megteremtett kultúra kezet nyújtott Sopron, polgárváros kultúrájának, akkor az országnak ebben a sarkában egy olyan sokrétű kultúra jött létre, amely meghatározta a vidék életminőségét, és egyben azoknak az alkotóknak a pályáját, akik ezekből a gyökerekből táplálkoztak. Több értelemben is kultúrák találkozáspontja ez a hely - mondta Dr. Gimesi Szabolcs – ahol a nyugatról keletre utazó ember a magyar kultúrával, a magyar nyelv csengésével, a dallamvilággal, a tájjal talákozik.
- Mert – a közelmúltban a Világörökség részévé vált Fertő táj –  is része a kulturális értékeknek, a kultúrtájnak kinyílvánított Fertő-táj amelyről kimondatott: értékeivel együtt tovább kell adnunk az utánunk jövőknek; a természeti értékekkel együtt a hely szellemi örökségét is őriznünk és tovább kell adnunk.
    Az ünnepi megnyitóban a szónok arról is szólt, hogy az értékmentés a hagyományteremtés által lehetséges. Ezért nagyszerű a Sonare Alapítvány immár hagyománnyá vált kezdeményezése, amely éppen Nagycenket választotta ahhoz, hogy az fiatal művészek bemutatkozásának, az emberek a kultúrával való találkozásának helye legyen.

    Az V. Nagycenki Művészeti Napok első rendezvényeként Nagy Előd festő- és éremművész kiállítását Prokai Gábor művészettörténész nyitotta meg. Nagy Előd 1942-ban Budapesten született, 1967-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterei Kmetty János, Eigel István, Szentiványi Lajos, Barcsay Jenő és Szabó Iván voltak. A művész munkásságának átfogó képét adó nagycenki tárlaton grafikákat, akvarelleket, pasztellképeket és érméket láthat a közönség. A megnyitót tartó Prokai Gábor kiemelte: a művész mintegy ,,nyolcvan helyzetjelentése" párját ritkító teljesítmény; 30 éve tartó alkotómunkája a művészet szolgálata, annak a művészi, emberi és érkölcsi programnak a követése, ami következetes, egyre nagyobb és önzetlen áldozatot kívánó művészi attitűd. (Nagy Előd kiállításáról a későbbiekben bővebben is írunk).

Beethoven: Esz-dúr szeptett

    A nyitónap zenei programjaként a múzeum különleges akusztikájú dísztermében Beethoven Esz-dúr szeptett-je csendült fel. Előadták: Környei Zsófia-hegedű, Móré László-brácsa, Maróth Bálint-cselló, Illés László-bőgő, Varga Gábor-klarinét, Zempléni Szabolcs-kürt, Tallián Dániel-fagott.

    A rendezvény létrehozója és elindítója, a Sonare Ifjúsági Kamarazenei Alapítvány tehetséges fiatal muzsikusok támogatására jött létre, azért hogy: egyrészt a fiatalokat szereplési lehetőséghez juttassa, másrészt – amint azt a  nyolcadik éve a fiatalok tehetségápolásával foglalkozó Meizl Valéria, az Alapítvány nevében elmondta – azért, hogy a komolyzenét értőknek és szeretőknek elérhető előadásokat szervezzen. A budapesti rendezvénysorozat mellett kiemelkedő jelentőségű a nagycenki, amelynek alapötlete a nyolcvanas évek végén született meg, amikor  Meizl Valéria kezdeményezése Környei Attila támogató szándékával találkozva valósult meg a muzsikusok által is nagyon kedvelt, csodálatos helyszínen.  Az alapítvány alapvető célja hogy mindenkit hozzájuttasson a zenéhez, és – ami még nehezebb –   hogy új híveket toborozzon a komoly zenének.  Az V. Nagycenki Művészeti Napokon fellépők között van az immár második éve Fischer Annie-ösztöndíjas, Magyar Akadémia Vonósnégyes és a tavaly Liszt-díjat kapott Ewald Rézfúvós kvintett.
    

    A 2003. augusztus 1-10 között tartó V. Nagycenki Művészeti Napok fővédnöke: Mádl Ferenc köztársasági elnök, védnökei: Hiller István kulturális miniszter, báró Wrede-Széchenyi Alexandra, gróf Schönburg-Széchenyi beatrix, gróf Széchenyi Géza.
A részletes program a Programajánló oldalain található.

Tóth Éva

Kapcsolódó cikkek:
   

,,A hazaszeretetet nem lehet kitépni a szívből"
 IV. Nagycenki Művészeti Napok
 A művészetek egyik fészke, Nagycenk
 Meghívó annak, aki elfogadja
Nagycenki Művészeti Napok