A Páneurópai Piknik 14. évfordulóján
A Temesvárról indult romániai forradalmat bemutató,
eddig Magyarországon nem látott kiállítással, a sopronpusztai határáttörés
helyszínén koszorúzással, Fertőrákoson szoboravatással, a Hűségkútnál ünnepi
megemlékezéssel tartották meg tegnap Sopronban a Páneurópai Piknik 14.
évfordulóját.
1989-ben sem a Páneurópai Piknik szervezői,
sem az akkori politikusok nem számítottak arra, hogy az 1989. augusztus
19-i sopronpusztai határnyitás egy világrendet megváltoztató folyamatot
indít el.
A Páneurópai Piknikre történő évenkénti megemlékezések
során hagyománnyá vált az eseményhez kötődő dokumentumok kiállításon való
bemutatása. A sopronpusztai áttörés fotó-, illetve írott és tárgyi dokumentumanyagának,
majd a Német-német Múzeumból származó – a Kelet- és Nyugatnémetország közötti
határsáv kialakítását, Németország szétszakítását bemutató – anyagok után
a szervezők szándéka további, a határnyitást követő események, történelmi
változások dokumentumainak bemutatása volt.
|
Orban Traian: Isten úgy akarta, hogy egy református
lelkész legyen az, akinek a védelmére kelők végül is forradalmat csináltak
|
Az az idei piknik-évfordulón a Temesvári Forradalom
Emlékháza Múzeum – Románián kívül eddig be nem mutatott – anyagát láthatja
Sopron közönsége.
-Temesváron ,,a hit alatt" Tőkés László református lelkész védelmében
összefogott Temesvár népe, és elindította a diktatúra bukását. A temesvári
1898. december 16-22 közötti események hiteles és megrázóan tragikus képsorairól
Orban Traian, a Temesvári Forradalom Emlékháza igazgatója szólt. Románok,
magyarok, németek, szerbek, református, római katolikus, ortodox vallásúak
együtt álltak ki Tőkés László, majd a forradalom eszméi mellett.
Orban Traian megindítóan hiteles tárlatbemutatóját és az eseményekről
való beszámolóját követően Tőkés László, Királyhágó-melléki püspök mondott
köszöntő beszédet.
Mi magunk ne járuljunk hozzá az időnként önkéntelenül tett, időnként pedig
szándékos történelem-hamisításhoz - mondta Tőkés László – hiszen gyakran
tapasztalható, hogy egyes események kihullnak az utókor emlékezetéből,
vagy nem az őket megillető helyen szerepelnek. A Páneurópai Piknik a berlini
fal leomlása árnyékába szorult, ezért nyugaton hiányos kép alakult ki az
eseményekről. Hasonlóképpen a temesvári események is a háttérbe szorultak,
azzal, hogy a romániai forradalommal kapcsolatban a román történelemhamisítás
igyekezett Bukarestet az előtérbe helyezni. A romániai forradalom Temesvárról
indult. A B. W. Pannónia Med Hotelben nyílt kiállítás a történések hiteles
bemutatása mellett arról szól, hogy Temesvár a hit és az összefogás példája.
- Az ahogyan a Közép-Kelet-európai változások című dokumentumkiállítás,
a Páneurópai Piknik eseményét és a temesvári forradalmat az őket megillető
helyre helyezi: önbecsülésünket is segítik - mondta Tőkés László.
|
Rainer Jork: A függetlenség és a demokrácia
az EU-ban is közös cél
|
- 1989 decembere nem egy lezárt történelmi esemény, hanem egy hosszú
úton való elindulásnak a kezdete, amely reményeink szerint egy új és jobb
világba vezet. - Az úton való akadályok azoknak az erőknek a segítségével
küzdhetők le, amelyek a közösség, a nemzet érdekeit képviselik - mondta
Tőkés László.
Orban Traian, a forradalom egyik áldozata, a Temesvári Forradalom Egyesülete
elnöke, a múzeum igazgatója a forradalomnak a tárlaton bemutatott eseményeiről
beszélt. Szimbolikus jelentősége van a kiállításon annak, hogy a magyar
nemzeti lobogó a Temes Megyei Pártbizottság székházáról a forradalmárok
által megszerzett, címerétől megszabadított, román nemzeti zászló mellett
helyezkedik el.
A kiállítás megnyitóját követően egy, a temesvári forradalmat megrázó
képsorokkal bemutató film is levetítésre került, majd a megemlékezés-sorozat
a határáttörés helyszínén folytatódott.
A határsáv közvetlen szomszédságában kialakított
emlékparkban Rainer Jork, a Bundestag tagja emlékezett 1989-re; aki hangsúlyozta
: a magyaroknak meg kell őrizniük a békés forradalom szellemét.
|
A város nevében Kovács László bizottsági elnök
és Stöckert Tamás irodavezető koszorúzott
|
Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere, egykori szervező
levélben köszöntötte az eseményt. ,, sokfelé kell vinni a hírt a világban,
hogy e nap lényege mindenki előtt megvilágosodjon, feltáruljon" - üzente
Túri Gábor, mert annak ellenére, hogy az augusztus 19-i események híre
bejárta a világsajtót, ,,mégis a nemzetközi krónikák a berlini fal leomlásának
közvetlen előzményei közé a szeptember 10-i hivatalos magyar határnyitást
sorolják."
A díszvendégeket követően a piknik egykori szervezői,
a soproni önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, valamint politikai
pártok képviselői helyezték el koszorúikat a piknik emlékművénél.
Az ünneplés Fertőrákoson folytatódott, ahol egy,
az 1989-es határnyitásnak emléket állító köztéri kőszobor avatására került
sort. A közeli kőbányából származó anyagot, egy, a faluban rendezett kőfaragtábor
ideje alatt készítette Peller Csaba. A szoboravatón Ivanics Ferenc, a megyei
közgyűlés alelnöke, a piknik egykori szervezője szólt az egybegyűltekhez,
hangsúlyozva: az 1989. év a rendszerváltás egyik legragyogóbb éve volt,
amely erőt és reménységet adott a magyaroknak, amelyre a jövőben is nagy
szüksége lesz az országnak.
|
Ivanics Ferenc: Kötelességünk kézen fogni a
határon kívül rekedt magyarokat
|
Az emlékezők ezt követően a soproni Kisvárkerületen, a Hűségkútnál gyülekeztek.
Sopron három fontos történelmi eseménye közül a Páneurópai Piknik is szerepel
Soltra E. Tamás szoborkompozícióján, ezért is döntött úgy a Páneurópai
Piknik '89 Alapítvány, hogy a műsoros megemlékezés helyszínéül a Hűségkút
körüli teret választja, ahol Tőkés László, 1989. augusztus 17-én, a páneurópai
piknik résztvevőinek írt levelének felolvasását követően a református püspök
apostoli köszöntéssel kezdte a több mint háromszáz egybegyűlt soproninak
mondott ünnepi beszédét.
|
Tőkés László: Hódolat Sopronnak, a Hűség Városának
|
Tőkés László a soproniak ,,többszörös" hűségét méltatva
szólt az egykori Bányászati Erdészeti Akadémia nyugatra menekült ötvenhatosainak hűségéről is. Ugyanakkor a
nemzet iránti hűség erdélyi példáit említette Márton Áront, a néhai Nagy
Géza kolozsvári református tanárt, és a még ma is élő Katona Szabó Istvánt,
akik 1945-ben a magyarság megcsonkítása és megosztása ellen szembe mertek
szállni a megalkuvásra hajlított többséggel.
- Egy tőről fakad a soproniak, Márton Áron, és a temesváriak diktatúrával
szembeforduló hűsége- mondta a püspök, aki a Judás apostol és Pál apostol
szavaival a Káin útját járókhoz, és az élet útják járókhoz szólva hangsúlyozta:
a nemzeti megmaradás fontosságát, amelynek az európai regionalizmus körülményei
közötti egyik eszköze az összetartozás erősítése és az önrendelkezés.
Az ünnepi hangulatot Kiss Gy. Attila, a Budapesti Fesztiválzenekar
tagja tárogatójátéka és Bősze Beáta népdalai tették teljessé.
T.É.
2003. augusztus 20., szerda 04:19
|