|
Tengerészkapitány a GYSEV-palotában - Az otrantói
ütközetről
Az Erdélyi
Házban jelenleg is látható, régi képeslap gyűjteményéről híres
Maurer
Péter szervezésében sajátos hangulatú előadást láthattunk és hallhattunk
a hét végén.
Szimon Miklós hosszújáratú tengerészkapitány látogatott
el a GYSEV palota tanácstermébe, tetőtől talpig tengerész egyenruhában,
napbarnítottan és délcegen, akár valamelyik film szereplője is lehetett
volna. Maurar Péter matróz egyenruhában fogadta őt.
A vetítést követő beszélgetésen kiderült, hogy a 63
éves kapitány egy Magyarországon sajnos letűnőben levő szakma képviselője;
kereskedelmi flottánál szolgált.
A hallgatóság soraiban is voltak régi tengerészek,
fiatalabbak és idősebbek egyaránt.
Mi is történt az otrantói csatában? Egy magyar haditengerészeti
bravúr, amelyre büszkék lehetünk. A győztes ütközetet Horthy tengernagy
vezette, aki egy 5 hajóból álló flotta parancsnoka volt. Az előadásból
kiderült: Horthy Miklós szerette a tengerészetet, törődött a legénységgel,
különösen a hajón szolgáló magyarokat tartotta számon.
Az ütközetre azért került sor, mert az Antant-hatalmak
az olasz csizma sarkánál aknazárat állítottak fel, hogy megbénítsák a flottát.
Horthynak és csapatának sikerült meghiúsítani tervüket, a Novara hajó vezetésével
feltörték az aknazárat.
|
|
Horthy sebesülten a fedélzetről irányítja az
ütközetet (Az Est , 1917.)
|
Szimon Miklós tengerészkapitány szakavatott előadója
volt a történetnek, hiszen három évig a haditengerészetnél is szolgált,
a Viribus Unitis nevű hajón.
|
|
A ,,Novara" ütközet után
|
A vetítéssel azonban nem fejeződött be az előadás
– anekdoták és igaz történetek hangzottak el. Kiderült, hogy a kereskedelmi
flotta gyakran veszélyes körülmények között végezte munkáját. A Karib-tengeren
bizony ma is vannak kalózok, akik megtámadják a gyengén kivilágított hajókat,
így a parancs az volt: “teljes sebességgel, fényszórókkal kivilágítva haladni
a veszélyes szakaszokon!” , mert a kalózok általában a gyengén kivilágított
hajókat támadták. Előfordult azonban, hogy Sandokan utódjai is melléfogtak.
Egyszer egy pislákoló fénnyel haladó, lassú járműnek ítélt orosz hadihajót
támadtak meg három gyors hajóval. A hadihajó kapitánya tüzet nyitott, majd
a kalózközpontnak rádión bejelentette: ,,A támadást elhárítottuk, túlélő
nincs."
Máskor a kereskedelmi hajó azt a parancsot kapta, hogy
a pirreusi kirakodás után ne menjen tovább Ciprusra, hanem előbb mennjen
Bejrutba, hogy a magyar és szlovákiai nagykövetséget a háborús övezetből
kimentse. Hatalmas nemzetiszín zászlót festettek a hajó tetejére, hogy
a légierő is lássa, semleges országból jönnek. Aztán a hátralévő időben
a mentőcsónakok gyors vízre bocsátását gyakorolták, mindaddig, amíg 1 percen
belül nem ment. Át kellett menniük egy amerikai és egy izraeli kordonon,
végül 27 embert – többségükben nőket és gyermekeket – mentettek meg és
vittek magukkal a legközelebbi biztonságos repülőtérre, hogy onnan hazatérhessenek.
A MAHART megjutalmazta a legénységet, aki bizony valódi háborúbús körülmények
között mentette meg a diplomaták életét.
Aki további tengerészkalandokra kíváncsi, az október 3-án, pénteken
egy újabb előadáson a Szent István csatahajó történetével ismerkefhet meg.
A vetített képekkel is illusztrált előadást a Berzsenyi Dániel Evangélikus
Líceum dísztermében Csepregi Oszkár alezredes tartja majd.
Horváth Edit
| ,,...Az olasz hadüzenet után (1915 május 24.) hadiflottánk az adriai
olasz partokat azonnal megtámadta s ennek során Horthy Miklós Ravenna kikötőjét:
a Porta Corsinit megrohanó hajórajt vezényelte. E támadás merész és bátor
végrehajtása után a rajtaütések egész sorozatát vezette az Adria nyugati
partjain s ennek következtében nemcsak az olasz tengerparti hajózás bénult
meg, hanem jelentős számú csapattesteket kötött le a partvédelem szükségessége.
Az 1915. őszén meginduló nagy balkáni offenzíva idején, december hó 5-én,
a "Novara" könnyebb torpedó-egységekkel behatol a San Giovanni di Medua
albán kikötőbe, amely a montenegrói hadsereg ellátásának volt fő átrakodóhelye
és ágyútüzével elsülyeszti az előző este oda beérkezett mintegy 14 kisebb-nagyobb
teherhajót teljes rakományukkal. A nagy körültekintéssel végrehajtott,
vakmerő vállalkozás hadseregünknek lehetővé tette Montenegró könnyű meghódítását
és nagymértékben járult hozzá a tengerpart felé menekülő szerb hadsereg
megsemmisítéséhez.
Közben egyre nagyobb jelentőségre tett szert a búvárhajó-háború.
Tengeralattjáróink a Földközi-tengeren hatékonyan gátolták a forgalmat
és érzékenyen sújtották az ántántot. Ezért elzárták az Otrantói-szorost,
hogy a búvárhajóknak a Földközi-tengerbe való kijutását megakadályozzák.
Horthy Miklós két támadást vezetett az Otrantói-őrhajóraj megsemmisítésére.
Az első előretörés 1916 július 8-án éjszaka ment végbe. Feladatát teljes
sikerrel hajtotta végre és nemcsak az őrvonalat bontotta meg, hanem öt
felfegyverzett őrhajót is megsemmisített. Flottánk sikeres előretörései
miatt később az őrvonalat a tengerszoros legdélibb részén vonták meg. A
korlátlan búvárhajó-háború alkalmazása után 1917 május 15-én Horthy vezette
a tengerszorosi záróöv megsemmisítésére irányuló legnagyobb vállalkozást.
Ez volt a híres és dicsőséges Otrantói-csata, a világháború legkiválóbb
fegyvertényeinek egyike, melyben hervadhatatlan babért vívott ki rettenthetetlen
magatartásával Horthy Miklós.
1917 május 14-én a "Novara", "Saida" és "Helgoland" cirkálókkal,
több torpedórombolóval és búvárhajóval a cattarói hadikikötőből kifutott
a nyilt tengerre, hogy tervei alapján megtámadja és megsemmisítse az ellenség
záróvonalát. Ez a támadás a teljes siker jelében zajlott le, mert a következő
nap hajnalán cirkálóink a záróvonal gőzöseinek javarészét elsülyesztették,
vagy hasznavehetetlen ronccsá lőtték össze. Az Otrantói-szoros záróvonalának
megrohanása olyan eredményes volt, hogy azt az ántánt alig volt képes újjászervezni.
Feladatuk betöltése után cirkálóink egyesültek s rövidesen felvették
a harcot az ellenük kifutott cirkálókkal és torpedórombolókkal. Az ellenség
túlnyomó erejével szemben csaknem három órán át tartott a tűzharc s az
ádáz küzdelem során szétrepülő gránátszilánkoktól a parancsnoki hídon Horthy
Miklós is megsebesült. Sebének bekötözése után haláltmegvető bátorsággal
tovább vezette a csatát és mindvégig a helyén maradt. Egy ellenséges gránát
a Novara turbinatermében súlyos rombolást okozott s ennek következtében
a cirkáló válságos helyzetbe jutott. A "Saida" és "Helgoland" ügyes mozdulatai
azonban a válságos helyzetet megmentették s Horthy elszánt tüzelésével
a döntő csapásra felvonuló ellenséget a tüzelés beszüntetésére és elvonulásra
kényszerítette. A túlerős ellenséggel mintaszerű vitéz magatartással megvívott
harc után diadalmasan futott be hajójával a Cattarói-öbölbe.
Az otrantói győzelem hazánknak dicsőséget és tiszteletet, a központi
hatalmaknak jelentős hadielőnyöket szerzett. Nem csoda tehát, hogy haditengerészetünk
vezetői Horthy Miklós haditettéről a legnagyobb lelkesedéssel nyilatkoztak
s érdemesnek tartották őt a katonai Mária Terézia rend lovagi keresztjére,
amit a rendkáptalan oda is ítélt az otrantói hősnek.
A tengerszorosban kivívott diadal után élénk portyázó harc folyt az
Adrián. Az ellenséges erők meggyarapodtak s lassanként elharapódzott flottánknál
is a fenyegető veszélyt rejtegető elernyedés. Ennek következtében matróz-lázadás
tört ki, amit azonban sikerült hamarosan leverni. A flotta vezetésében
ekkor nagy változások következtek be, a flotta parancsnokává és ellentengernaggyá,
a tisztikar egyhangú és lelkes óhajára, a király legvitézebb tisztjét,
Horthy Miklóst nevezte ki, mint aki acélos eréllyel biztosítani tudja a
rendet s visszaállítja a már meglazult katonai fegyelmet."
Forrás: http://www.vfmk.hu/vfek/Scheftsik/01_01fej.htm |
A fotóanyag Maurer Péter gyűjteményéből való.
Otranto látképe: www.gdmland.it
Kapcsolódó cikk:
,A tengerész
az mindig tengerész!" A Viribus Unitis kormányosának soproni fia
kiállítja apja gyűjteményét
2003. szeptember 28., vasárnap 20:11
|
