CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 19., péntek, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Egészség  


Az egész világon keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel viszonylag kevés mellékhatással de csökkenthetők a Parkinson-kór tünetei és esetleg a betegség progresszióját is sikerül lassítani. Ugyan a dopamin pótlás már 40 éve ismert, a DOPA-szubsztitució sem változtatta meg a betegség progresszióját, továbbá öt év alkalmazás után a gyógyszer okozta mellékhatások nagyfokban rontják a beteg életminőségét.

A Parkinson betegség multifaktorális tényezőkre visszavezethető, napjainkban egyre gyakoribb neurodegeneratív betegség.
Legjellemzőbb klinikai tünete a hypo/bradykinesis, nyugalmi tremor, izomrigiditás, és - a betegség későbbi stádiumában - tartási instabilitás. Előfordulhatnak kognitív problémák, valamint a kór előrehaladott stádiumában dementia is.
A betegség agyi patológiai képére jellemző a substantia nigra pars compacta degenerációja, ami dopaminhiányhoz vezet. A dopamin továbbítja az agy egyes részei közt az üzeneteket.

Az Egyesült Államokban mintegy 1,5 millióan szenvednek Parkinson-kórban, Magyarországon is évről-évre nő a kórban szenvedők száma.

Egy New York-i kórházban nemrégiben génterápiás úton próbáltak meg segíteni egy 55 éves betegen. A férfinál a Parkinson-kór ellen alkalmazott gyógyszerek igen sok káros mellékhatással jártak, a pacemakerhez hasonló eszköz beültetését pedig nem vállalta. Így lett egyike annak a 12 betegnek, akiknél az FDA engedélyezte a Fázis I klinikai kísérlet részeként a génterápiát.

A dopamin megcélzása sok esetben nem járt eredménnyel, ezért az új kísérletben úgy döntöttek, hogy más neurotranszmitterrel próbálkoznak, ami a sejteket és más, túlzottan aktív agyi területek kisülését ellensúlyozza, csökkenti . A kiválasztott gén a GAD (glutaminsav-decarboxiláz). Mivel a géneket közvetlenül nem lehet a sejtekbe juttatni, vírusokat alkalmaznak erre a célra, a legmegfelelőbbnek az AAV, egy adenovírus-fajta látszott, mivel nem okoz betegséget, és eltávolították a genetikai állományát.


Jelenleg a beteg jól van, azonban a szükségesek a további kutatások az esetleges mellékhatások kizárására.



Nagy Árpád

2003. október 16., csütörtök 16:03


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület