CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 29., vasárnap, Tamás, Tamara napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Alpokalja Zöld Pont  

Fekete bodza
(Sambucus nigra L.)

Elnevezésében hasonlóan hangzik a gyalogbodza (Sambucus ebolus) is, de az egy másik, lágyszárú faj.

Elterjedése
Szinte mindenhol - így Sopron környékén is - elterjedt, különösebb utánjárás nélkül megtalálható sűrűn ágas cserje, vagy - esetenként akár 10 m-esre is megnövő - másodlagos fa. Érdekesség, hogy egyes mediterrán vidékeken kultúrnövényként művelik.

Leírása
Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkék hosszas tojásdadok, mintegy 10 cm hosszúak, kihegyezettek, fűrészes fogúak. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús virágzatú bogernyő. A virágok aprók, sárgásfehérek (krémszínűek), jellemző, kellemesen fűszeres illatúak; május-júniusban nyílnak. Termése 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű, feketéslila színű, lilásvörös vagy zöld nedvű, édes-savanykás ízű bogyó. Hajtásai paraszemölcsösek, egyébként simák, belül fehér és puha belűek.

Haszna
A friss virágot, bogyót a konyhában ételek, italok elkészítésére is felhasználhatjuk, szárított részeiből szintén konyhaművészeti remekek alapanyagai lehetnek, de a gyógyhatású szerként is helyük van a házipatikában.
A virágszárítmány (Sambuci flos) izzasztó glikozidát, illóolajat, cukrot, cseranyagot, gyantát, szambunigrin kéksavglikozidát tartalmaz. A bodzavirág tea hűléses betegségekben használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító és enyhe hashajtó hatású. Kellemes íze miatt akár mindennapi reggeli vagy üdítő italként is szolgálhat. A bodzavirág borban áztatva annak muskotályszerű ízt kölcsönöz. Ha valaki virágot akar szárítani, akkor üdén nyíló virágzatát a lehető legrövidebb kocsánnyal kell gyűjteni: közvetlenül az elágazások kezdeténél kell a virágernyőt lecsípni. Az összegyűjtött virágernyőket hosszasan tárolni nem szabad, minél hamarabb egyenként fel kell aggatni, és zörgősre szárítani. A szárítmány akkor megfelelő minőségű, ha a virágocskák eredeti színüket megőrzik.
A szárított bodzabogyó (Sambuci fructus vagy Sambuci bacca) gyümölcssavakat, C és A vitamint, cukrot, nagy mennyiségű cseranyagot és nyomokban illóolajat tartalmaz. A drogból készült teát hashajtónak használhatjuk. Szárításhoz a bogyókat éretten, fürtökben kell szedni. Majd - mint a virágot - felaggatva "borsszárazra" szárítani, és a kocsányokról le kell morzsolni.
A bodzacserje leveléből (Sambuci folium) készült tea cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak és lázcsillapítónak használják. Koszorúér betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.

Forrás:
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos (1980): Gyógyító növények. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Polunin, Oleg (1981): Európa fái és bokrai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

-=255=-



1998. május 18., hétfő 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület