Elnevezésében hasonlóan hangzik a gyalogbodza (Sambucus ebolus) is, de az egy másik, lágyszárú faj.

Elterjedése
Szinte mindenhol - így Sopron környékén is - elterjedt, különösebb utánjárás nélkül megtalálható sűrűn ágas cserje, vagy - esetenként akár 10 m-esre is megnövő - másodlagos fa. Érdekesség, hogy egyes mediterrán vidékeken kultúrnövényként művelik.

Leírása
Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkék hosszas tojásdadok, mintegy 10 cm hosszúak, kihegyezettek, fűrészes fogúak. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús virágzatú bogernyő. A virágok aprók, sárgásfehérek (krémszínűek), jellemző, kellemesen fűszeres illatúak; május-júniusban nyílnak. Termése 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű, feketéslila színű, lilásvörös vagy zöld nedvű, édes-savanykás ízű bogyó. Hajtásai paraszemölcsösek, egyébként simák, belül fehér és puha belűek.

Haszna
A friss virágot, bogyót a konyhában ételek, italok elkészítésére is felhasználhatjuk, szárított részeiből szintén konyhaművészeti remekek alapanyagai lehetnek, de a gyógyhatású szerként is helyük van a házipatikában.
A virágszárítmány (Sambuci flos) izzasztó glikozidát, illóolajat, cukrot, cseranyagot, gyantát, szambunigrin kéksavglikozidát tartalmaz. A bodzavirág tea hűléses betegségekben használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító és enyhe hashajtó hatású. Kellemes íze miatt akár mindennapi reggeli vagy üdítő italként is szolgálhat. A bodzavirág borban áztatva annak muskotályszerű ízt kölcsönöz. Ha valaki virágot akar szárítani, akkor üdén nyíló virágzatát a lehető legrövidebb kocsánnyal kell gyűjteni: közvetlenül az elágazások kezdeténél kell a virágernyőt lecsípni. Az összegyűjtött virágernyőket hosszasan tárolni nem szabad, minél hamarabb egyenként fel kell aggatni, és zörgősre szárítani. A szárítmány akkor megfelelő minőségű, ha a virágocskák eredeti színüket megőrzik.
A szárított bodzabogyó (Sambuci fructus vagy Sambuci bacca) gyümölcssavakat, C és A vitamint, cukrot, nagy mennyiségű cseranyagot és nyomokban illóolajat tartalmaz. A drogból készült teát hashajtónak használhatjuk. Szárításhoz a bogyókat éretten, fürtökben kell szedni. Majd - mint a virágot - felaggatva "borsszárazra" szárítani, és a kocsányokról le kell morzsolni.
A bodzacserje leveléből (Sambuci folium) készült tea cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak és lázcsillapítónak használják. Koszorúér betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.

Forrás:
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos (1980): Gyógyító növények. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Polunin, Oleg (1981): Európa fái és bokrai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

-=255=-