A fények játéka
Október 31-én a Ferencvárosi Pincetárlat kiállító helyén Fénylő képek-transzparencia
címmel nyílt meg Szőcs Géza soproni grafikusművész kiállítása. A képekről,
stílusról, és kritikáról Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművész megnyitóbeszéde
előtt és után a cyberpress.sopron.hu munkatársa beszélgetett a képzőművésszel.
- Hány éves munka gyümölcsei az itt kiállított képek?
- A legidősebb még ’96-ban készült. Az itt függő képek sajátossága,
hogy két oldaluk van, amolyan zászlók. Körbe járhatóak, mindkét oldalukon
meg lehet figyelni a fényeket, amelyek minden oldalon másként világítják
meg e leveleket. Amolyan gótikus ablakok.
- Vagyis bármelyik oldalról nézhetjük a képeket?
- Igen és így szeretném bevonni a kiállított képek misztikájába a nézőt.
Azzal, hogy mindkét oldalról meg vannak világítva, már nem olyan képek,
amelyeket fel szokás rakni a falra. Hiszen ha valamelyiket például erős
fénnyel átvilágítom, az teljesen szétesik, megváltozik. Tehát szinte mindenki
a saját ízlésének megfelelően beállíthatja a képeket. Ezek a képek erről
szólnak.
- A körbejárhatóság és a fények nagyobb térben jobban érvényesülnek.
- Természetesen a Műcsarnokban még többet lehetne játszani a fényekkel.
Eredetileg az Orsolya templomban fölállított állványzaton szerettem volna
kiállítani a lenyomatokat, ám az ottani atya nem egyezett bele.
- Egyedül találta meg a kívánt beállításokat?
- Vásárhelyi Antal grafikusművész – aki mellesleg a legnagyobb kritikusom
is - segített képek megrendezésében. Együtt sikerül megtalálni a szerintünk
helyes beállításokat.
- Foglalkozik azzal, hogy mennyien jönnek el egy-egy kiállításának
a megnyitójára?
- Nem. Nnem érdekel, nem szeretem az ilyen fóbiás dolgokat. Régen sem
foglalkoztam ezzel. Az a fontos számomra, hogy a barátaim eljöjjenek, és
azt tapasztalom, hogy mind a hely, mind az időpont tökéletesre sikeredett.
- A kritikusok, vagy a pályatársak a keményebb bírálók?
- A művészek, sokkal kritikusabbak a másik alkotásaival szemben, mint
a kritikusok. Ezért nagy elismerés, ha minél több művész nézi meg a kiállításom.
- Egyszer azt nyilatkozta egy művésznek nem szabad kereskedőnek lenni.
- Azóta is ezt vallom. Természetesen meg lehet vásárolni a képeimet,
ezelől soha sem zárkóztam és zárkózom el, de nem ez áll a középpontban.
Azt viszont fontosnak tartom, hogy kinek adom oda a képem.
Azért hogy könnyebb legyen az élet, nekem is van úgymond polgári foglalkozásom,
a tanítás. Szeretnék valamennyi tudást átadni a gyerekeknek. Felmerülhet
a kérdés, minek tartom magam? Elsősorban embernek.
- A képeit előre megtervezi?
- Rétegesen alakulnak ki a képeim, folyamatosan épülnek, leginkább
egy vár építéséhez hasonlítanám az egész folyamatot. Mindig tudom mit szeretnék
a végén viszontlátni.
- Vannak korszakai?
- Nem azt mondanám, hogy korszakok. Inkább a fakó a deres és a fekete
között választok, mint a lovak között; ha érzem, hogy az egyik fárad, akkor
átülök a másikra.
Szőcs Géza kiállítását december 12-ig nézhetik meg az érdeklődők a Ferencvárosi
Pincetárlat kiállítóhelyén. (Budapest, IX. kerület, Mester utca 5.).
Stöckert Dávid
Kapcsolódó cikkek, hírek, oldalak:
Szőcs Géza
virtuális kiállítása
Magyar Mónika
és Szőcs Géza grafikusművészek az Erdélyi Házban (2001)
Grafikusok
a toronyban Magyar Mónika és Szőcs Géza kiállítása (1999)
Grafikai
kiállítás a Műcsarnokban - soproni résztvevőkkel (2001)
Az Országos
Grafikusművészek Szövetségének Groteszk-pályázat díját nyerte el Szőcs
Géza
Szőcs-grafikák
Műhelymunkák
a Toronygalériában
Szőcs
Géza győri tárlata
A Magyar Rézkarcoló
Művészek Egyesülete...
Megyei
Őszi Tárlat nyílt a Festőteremben - Átadták a díjakat
XVI. Soproni
Őszi Tárlat
Négyen
az AMI-ban.Meg az ötödik
2003. november 04., kedd 13:43
|