Szent Márton napi ünnepség Pannonhalmán
www.mti.hu
 
Pannonhalma, 2003. november 6. (MTI) - Nagy Gáspár költőt Szent Márton-díjban részesítették lírai tevékenysége elismeréséül, a kitüntetést a Pannonhalmi Bencés Főapátságban rendezett Szent Márton napi ünnepségen csütörtökön adták át a lírikusnak.
    A díjat a Bábolna Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a pannonhalmi főapátsággal karöltve alapította azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megőrzéséhez és a pannon térség természeti és kulturális adottságainak megismertetéséhez.
    Az ünnepségen Várszegi Asztrik püspök főapát a díjazott életpályáját ismertetve a költő és Pannonhalma kapcsolatáról is szólt.
    Nagy Gáspár a pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, és első költői estjeinek egyikét is a településen tartotta az 1970-es években - mondta Várszegi Asztrik.
    A kitüntetett költészetét méltatva a főapát hangoztatta: Nagy Gáspár lírája egyesíti a hagyományos és a modern költészet elemeit, műveiben jelen van az érzelem és az irónia, a távolságtartás és a pátosz.
    "Alkotásait az esztétikai szép, és az etikai jó egysége jellemzi" - mondta a főapát.
    Az ünnepségen Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek emlékezett meg Szent Mártonról a pannonhalmi bazilika és monostor védőszentjéről.
    A bíboros érsek felelevenítette Pannónia szülöttjének életpályáját.
    Keresztény, európai és szent volt, az első olyan személyiség, akit szentként tiszteltek, pedig nem volt vértanú - mondta Erdő Péter.
    Támogatta, gondozta a szegényeket, az elesetteket, s ezzel hívta fel személyére IV. századi kortársainak figyelmét - hangoztatta a bíboros prímás.
    Az ünnepségen koncertet adó Liszt Ferenc Kamarazenekarnak a Magyarország Európában Alapítvány elismerő oklevelét adta át Göncz Árpád volt köztársasági elnök, az alapítvány elnöke a zenekar működésének 40 éves évfordulója alkalmából.
    Az ünnepséget követő pohárköszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök a szolidaritást emelte ki Szent Márton püspök személyiségének jellemvonásai közül. Arról a tulajdonságáról beszélt, amellyel a szegényeket, a jogfosztottakat felkarolta, s ezzel példát adott az utókornak is.

Huszonhat évvel felbocsátása után a Voyager-1 amerikai űrszonda elérte a Naprendszer peremét – közölték szerdán amerikai tudósok. Az űrszonda jelenleg legalább 13,5 milliárd kilométeres távolságban halad a Földtől – ez a Föld és a Nap közötti távolság kilencvenszerese. A Voyager-1 az első olyan, ember alkotta szerkezet, amely ilyen messze távolodott el bolygónktól és műszereiről még mindig küld adatokat – jelentették a hírügynökségek.

Az 1977-ben felbocsátott űrszonda élettartama messze felülmúlta a tudósok várakozásait: eredetileg csupán öt évre tervezték. A szonda azonban még sokáig működhet. Edward Stone, a Voyager-1 programmal foglalkozó kutató az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) székházában tartott szerdai sajtóértekezleten legalábbis kijelentette, hogy a Voyager-1 energiaellátása rendben van, s ha semmilyen műszer nem romlik el, a szonda 2020-ig is szolgáltathat adatokat.

A Voyager-1-et 1977. augusztus 20-án indították el a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. Ez eddig az egyetlen ember alkotta szerkezet, amely találkozott a Naprendszer mind a négy óriásbolygójával. A Voyager-2 után szeptember 5-én bocsátották útjára az egyes számot viselő hasonnevű szondát: a Voyager-1 azonban ikertestvérénél gyorsabban haladhat, így „előrébb” tart nála.

Mindkét Voyager elsődleges feladata a Jupiter és a Szaturnusz, illetve holdjaik tanulmányozása volt. A két szonda útjai a Szaturnusz után szétváltak. A Voyager-1 elindult a Naprendszer pereme felé, míg a Voyager-2 engedélyt kapott arra, hogy az Uránuszhoz (1986. január) és a Neptunuszhoz (1989. augusztus) is ellátogasson.

A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Ez egy arannyal futtatott rézhanglemez és a hozzá mellékelt lejátszó, valamint fényképek. Az összeállítás békés, nyugodt emberiségképet fest majdani hallgatójának. Hallható benne üdvözlet 55 nyelven, köztük magyarul is. Szól emellett a még ismeretlen hallgatóhoz Kurt Waldheim, aki a felbocsátás idején az ENSZ főtitkára volt, és Jimmy Carter, az Egyesült Államok akkori elnöke is. (MTI)

A kitörés következtében erős elektromos töltésű részecskék alkotta gigantikus felhő keletkezett, a robbanás több milliárd tonnányi forró gázt lövellt ki az űrbe, ennek egy részét a Föld irányába – olvasható a BBC internetes oldalán.

Az immár tíz napja tartó napkitörések az eddig megfigyelt legintenzívebb tevékenységek a Nap felszínén. Az eddigi legnagyobb napkitöréseket 1989. augusztus 16-án és 2001. április 2-án észlelték.

Az erőteljes napkitörés által keltett elektromágneses vihar megterhelheti ugyan az emberi szervezetet, közvetlen veszélyt azonban nem jelent, mert a Föld vastag atmoszférája eltéríti és elnyeli a beérkező töltéshordozó részecskéket. (MTI)

Exkluzív interjú LÁNYI SZABOLCS- csal, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánjával
Három esztendeje működik a Hargita alatti városban a „Sapientia Egyetem". Aránylag rövid idônek mondható, de mégis elegendô volt ahhoz, hogy az intézmény meghatározó szerepet töltsön be a város szellemi életében. Hogyan, miként is sikerül megvalósítani a kit?zött célokat, milyenek is az intézmény mindennapjai – errôl beszélgetünk el az alábbiakban az egyetem vezetôjével, Lányi Szabolcs dékánnal.

– Kezdjük a beszélgetést egy frissebb hír kapcsán, hisz nemrég tartották meg az újabb egyetemi év ünnepélyes megnyitóját. Sikeresnek nevezné-e a megnyitóhoz kapcsolódó rendezvénysorozatot? Az elôbbi évek hasonló eseményeivel összehasonlítva milyen újdonságról számolhatunk be?
– Mit is jelent egy ilyen esemény, hogy megfelelôen lehessen értékelni? Hogy tulajdonkképpen mi a siker, és mi az, ami nem vált be. Harmadik esztendeje m?ködik az egyetem. Amikor megindultunk, a megnyitó célja az volt, hogy a világgal, a romániai magyar közösséggel, a székelyföldi közösséggel közöljünk egy eseményt, mely változást, újat jelent. Ez sikeres volt: a hír, hogy egyetem alakult, bement a köztudatba, megfelelô visszhangot váltva ki. Sokkoló is volt egyben. Azóta az egyetem sok mindent produkált. A mostani megnyitót más szemszögbôl próbáltuk eseményként kezelni. Ezzel is üzenni szerettünk volna egy sz?kebb, a régiók közösségnek, anélkül, hogy behatárolnánk ezt a régiót. Az egyetemnek akarva, nem akarva van egy kisugárzási zónája. Ez a megnyitó az ebben a régióban élô emberek számára volt üzenet: az egyetem a közösségért van. Eredményként azt vártuk és várjuk el, hogy e közösség visszajelezze: érzi, értékeli, hogy az egyetem érette van. Arra, hogy az üzenet mennyire volt sikeres, nem én vagyok hivatott válaszolni. Eme esetleges siker eredményét egy év múlva tudjuk felmérni, többek közt abból, hogy nô az érdeklôdés az egyetem iránt. Az érdeklôdést a felvételizni jelentkezôk számácal és minôségével lehet lemérni. A harmadik éves tapasztalat azt mondja: az érdeklôdés növekedôben van. Hiszem és remélem: nem értük el még az érdeklôdés maximumát, még nôni fog.

– Említette: sok mindent produkált az egyetem az eltelt három év alatt, beszéljünk errôl kicsit bôvebben.
– Produkálásról valóban beszélhetünk, megvalósításról semmiképp, hisz az befejezett m?veletet feltételezne. Nem szabad elfeledni: az egyetemalapítást éljük, csak az elsô lépéseket tettük meg. S meggyôzôdésem, még nagyon sok fontos lépés vár reánk. Távolról sem szeretném csökkenteni az elsô lépések fontosságát, hanem kihangsúlyozni a folyamat egészét. Sikerült egy oktató csapatot a vállalkozó diákok mellé állítani. Azért nevezem ôket vállalkozó diákoknak, mert egy háttér és tapasztalatok nélküli egyetemre úgy jöttek, hogy hittek benne. Valójában hitelbôl indultunk. Meghitelezett közösség vagyunk, s folyamatosan próbáljuk ezt a hitelt törleszteni, munkával s az említett elsô lépésekkel. Eredményként lehet elkönyvelni, hogy az elsô évben indult kétszáz diák, a jelenlegi létszám nyolcszáz. Ennyi diákot oktatunk, nevelünk jelenleg. Hittel és sok hozzáállással. És, feltétlenül, szeretettel. Önmagában véve ez már olyan teljesítmény, amit összemérhetünk a kit?zött céllal: a gyerekeinkbôl jó szakembereket és magyar értelmiséget formáljunk; fontos, hogy jól képzett szakemberek legyenek, de fontos az is, hogy a közösségüket érzô, ezért a közösség értékeit felvállaló értelmiség legyenenek, akiken keresztül az egyetem teljesítheti misszióját.

– Miben is áll ez a misszió, küldetés?
– Tömören úgy fogalmaznék, hogy a közösség megtartó erejét hivatott növelni. Felbontva ez azt jelenti, nemcsak a fiatalok: az egész közösség számára az itthon maradás és az itthon érvényesülni tudás esélyeit növelni.

– Ez így nagyon jól hangzik, de az itthon maradásnak feltételei is vannak, s az itthon maradáshoz feltételeket kell teremteni. Az egyetem „magyar oklevéllel" látja el végzôseit, az oktatás magyar nyelven folyik. Ezzel a batyuval az itt végzôk miként fognak érvényesülni Romániában?
– Anélkül, hogy levágnám a kérdés élét, egy kis módosítással azt mondanám: nem „magyar diplomát" adunk, hanem Romániában érvényes, a Román Oktatási Minisztérium kiadta diplomát. Ennek alapfeltétele az egyetem mai státusa szerint (az egyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik): az államvizsgát (a diploma megszerzéséhez szükséges licensz vizsgát) végzôs diákjaink akkreditált román állami egyetemen kell megszerezzék három leforgása alatt. Ha a folyamat sikeres, az érvényes román törvények alapján e három év letelte után kérhetjük és kaphatjuk meg az akkreditációt. A kérdés lényegére visszatérve: az itthon maradás egyik fontos feltétele, hogy a romániai társadalomban a magyar diák ne kerüljön hátrányos helyzetbe esetleg hiányos nyelvismerete miatt. Épp ezért az egyetem feladatának tekinti, hogy a diák a román szaknyelvet is elsajátítsa.

– A jelentkezôk milyen régiókból kerülnek ki?
– A diákok több mint háromnegyede a Brassótól kezdôdô, Marosvásárhelyen végzôdô régiókból kerül ki, vagyis négy – Brassó, Kovászna, Hargita és Maros – megyébôl.

– A felvételizôk felkészültségét miként jellemezné?
– Teljes mértékben tükrözi a román középiskolai oktatás szintjét. A leggyengébbtôl a legjobbakig terjed a skála. A felvételi vizsga azért van, hogy megpróbáljuk rangsorba állítani ôket a jelenlegi középiskolai értékrendszer szerint. Szeretnénk valami módon változtatni ezen az értékrendszeren, hogy jobban lemérhessük az alkalmasságot, nem annyira a megfelelô tudást, fôleg azért, hogy az esetleg gyengébb iskolákból is a jobb képesség? diákokat tudjuk kiválasztani. Ezért tavaly is is szerveztünk felkészítô tanfolyamokat. Ma a legfontosabb alkalmassági próba az elsô év sikeres elvégzése. Az eddigi tapasztalat: az elsô év után a jelentkezôk 10-15%-át elveszítjük.

– Az oktatás mellett az egyetemnek vannak más jellegű megvalósításai, eredményei is...
– Az oktatás mellett van, de alapfeltétele: a tudomány m?velése. Humboldt-dal szólva, elválaszthatatlan a tudomány elsajátítása a tudomány művelésétôl. Klasszikus egyetemi struktúrában gondolkozva diákjaink meg kell tanulják a tudományt művelni, s érezni, a mindennapi élet a tudományban gyökerezik. Valójában csak ezen keresztül tudják majd értékelni, hogy a tudás egy hatalmi tényezô . Ez érvényes mind a természettudományokra, mind a társadalmi, bölcsészeti és gazdasági tudományokra. Diákjainkat a tudományok oktatására is tanítjuk, a tudásszerzés göröngyös, de elégtételekkel kövezett útjára.

– Hány szakon folyik a képzés?
– A képzés négy irányban folyik, ma összesen kilenc szakon. A legtöbb diák a gazdaságtudományi ágazatokon tanul: gazdasági informatika és könyvviteltan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan, környezet-gazdaságtan és általános gazdaságtan. A társadalomtudományi szakok: alkalmazott szociológia vidékfejlesztés szakiránnyal, kommunikáció és PR menedzsment szak, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom szak. Mérnöki szakok: környezet- és élelmiszeripari mérnöki.

– Befejezésül a tervekrôl is.
– Terveink arról szólnak, hogy az univerzitás szellemében szélesítsük a palletát. De ma elsô rendű feladatunk a létezô szakok megszilárdítása, szakmai kiteljesítése, és az akkreditációs feltételek beteljesítése.

– Köszönöm a beszélgetést és további sikeres munkát!

Kérdezett: FORRÓ MIKLÓS

November 5-én Londonban nyilvánosságra hozták George Orwell hírhedt jegyzetfüzetét, amelyben kommunista szimpatizánsokat nevezett meg. Mindez az író születésének századik évfordulója alkalmából rendezett Orwell-évben történt, melynek alkalmából a Terror Házában Orwell-konferenciát és kiállítást szerveztek az író "Az igazság akkor is létezik, ha tagadják" jelmondatával.

Az író örök dilemmája, hogy "látja a politikába való beavatkozás szükségét, miközben azt is látja, hogy a politika micsoda szennyes, lealacsonyító dolog" - idézik sokszor ezt az Orwell-idézetet az utóbbi hetekben az ügy kapcsán.

Orwell a 40-es években kezdte megfigyeléseit a külügyminisztérium propagandaegysége, az Information Research Department megbízásából, amely arra kérte fel az írót, hogy jelentse, kik azok az értelmiségiek, akikre a sztálinista befolyás esetleges növekedése esetén nem lehet számítani. Orwell 135 "potenciális kriptokommunista" értelmiségit figyelt meg, köztük pl. J. B. Priestley regényírót és Hugh McDiarmid skót költ?t. A végleges listán 86 újságíró, tudós és színész szerepelt, köztük pl. Charlie Chaplin és Michael Redgrave.

Egyesek szerint ez a felfedezés megkérd?jelezi Orwell politikai örökségét: "olyan ez, mintha Winston Smith - az 1984 cím? utópiájának f?h?se - lelkesen együttm?ködne a Gondolatrend?rséggel". Mások azt hangsúlyozzák, hogy az író nem okozott kárt senkinek, hiszen az IRD-nek nem állt hatalmában, hogy karriereket befolyásoljon. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ahogy egyik életrajzírója rámutat, hogy az író ugyan paranoid módon félt a kommunistáktól, de erre abban az id?ben jó oka is volt.

A jegyzetfüzet tartalmát azért most hozták nyilvánosságra, mert a rajta szerepl?k közül ma már mindenki halott, így nem kell tartani rágalmazási perekt?l. A füzet egy november 5-én nyíló, Orwell Observed cím? kiállításon tekinthet? meg Londonban, a Guardian és az Observer irattárában.

A George Orwell emlékének szentelt életm?-kiállítást követ?en új id?szaki tárlat nyílt október 10-én 1984 címmel a Terror Háza Múzeumban. (index)

"Egyetért azzal, hogy a bliccelők az Ön pénzéből utazzanak?" - ez a MÁV kérdése. A mi "furfangos" kérdéseinkre végül kaptunk választ az illetékestől.
 
"Egyetért azzal, hogy a bliccelők az Ön pénzéből utazzanak?" - ezzel a költői kérdéssel indított ma a Magyar Államvasutak Rt. kísérleti jelleggel rendkívüli jegyellenőrzést a pályaudvarok, állomások, megállóhelyek peronján. Az első hallásra meglepőnek tűnő akciót a honlapján azzal indokolja a vasúttársaság, hogy a sok bliccelő miatt a jegyet vásárló, rendszeresen vonatozó utasok szenvednek kárt, mert kevesebbet fordíthatnak a jogosan elvárt fejlesztésekre, új járművek beszerzésére, tisztaságra. A rendelkezés értelmében a vonatról leszálló, illetve arra felszállni kívánó utasoktól az állomás peronján is kérik a menetjegyet a MÁV ellenőrei. Erre a vasúttársaság érvényben lévő személyszállítási üzletszabályzata alapján joguk van.

Kökin és Zuglóban kell vigyázni!

  A vasúttársaság sajtóirodájának munkatársa a tv2.hu szerkesztőségének elmondta: az akció december közepéig, a menetrendváltásig tart. Prónay Gina hozzátette: a rendkívüli akciótól azt várják, hogy a bliccelők száma jelentősen csökken és a MÁV hozzájut a jogos bevételéhez. Szerkesztőségünk további kérdéseire, miszerint a MÁV részéről hányan és honnan vesznek részt a bliccelők elleni akcióban, valamint történt-e a mai napon bármiféle atrocitás, a sajtóosztály munkatársa nem tudott válaszolni. Szavai szerint ugyanis túl "furfangosak" a kérdéseink. Ezekre a kérdésekre csak az illetékes vezető válaszolhat. Németh Ágnes, a MÁV Személyszállítási Üzletágának üzemeltetési igazgatója közölte: hajnaltól kilencig tartott az ellenőrzés első hulláma, majd a délutáni és esti csúcsforgalomban folytatódik, Kőbánya-Kispest és Budapest-Zugló állomásokon. Németh Ágnes szerkesztőségünknek kijelentette: az utasforgalmat nem érinti hátrányosan az ellenőrzés, mert csak jegyvizsgálók és szolgáltatás-felügyelők vesznek részt a bliccelők kiszűrésében.

Atrocitás nem volt, de rendőri segítség is kellett!
 
 Jogszerűen járt el a rendőrség?
 
 Megkerestük a Budapesti Rendőrfőkapitányságot is, hogy igaz-e a hír, hogy rendőrök is segítették a bliccelőkre vadászók munkáját. A BRFK kommunikációs osztályán azt az információt adták, hogy a Készenléti Rendőrség munkatársai részt vettek az akcióban.

Kérdéseinkre a Készenléti Rendőrség sajtóreferense, Kovács Viktória hadnagy válaszolt:

1., Igaz-e a MÁV üzletágvezetőjének állítása, hogy a rendőrség is részt vett a MÁV bliccelők kiszűrésére indított akciójában?
Nem igaz! A Készenléti Rendőrség munkatársai napi rendszerességgel látnak el vonatkísérési, pályaudvar-ellenőrzési és egyéb közterületi feladatokat. Így volt ez ma is. A MÁV és a rendőrség egymás tevékenységéről tudva végezte munkáját.
2., Valós-e MÁV üzletágvezetőjének az az állítása, miszerint: "előfordult, hogy a jeggyel nem rendelkező utas nem akart fizetni. Ekkor a kollégáimnak rendőri segítséget kellett igénybe venni a bliccelő utas személyazonosságának megállapításához"
Igaz! Amennyiben az állampolgár nem adja át a helyszínen az ellenőrnek a személyazonosságát igazoló okmányt - ezzel is biztosítva a személyiségi jogait, az adatvédelmi törvénynek megfelelően, és a rendőrségi törvénynek meghatározott módon -, a rendőrök igazoltatják az állampolgárt. Így adatai rögzítésre kerülnek. Adatkérés, illetve további eljárások lefolytatásához szükséges adatokat hivatalból történő megkeresések esetén, hivatalos úton - az állampolgárt erről értesítve - elküldi az adatokat kérő szervnek. Ez az eljárás minden rendőri szerv esetén.
3., Kiadta-e a rendőrség a megállapított személyazonossági adatokat a MÁV dolgozóinak és ha igen, akkor az jogszerűen történt-e?
Nem adták még ki az adatokat. Hivatalos felkérés esetén, a jogi normák és az adatvédelmi törvényt betartva azonban elküldik.
 
Kérdésünkre Németh Ágnes azt állította, hogy az utazóközönség megértéssel és fegyelmezetten fogadta az ellenőrzést. Hozzátette: néhány esetben a jeggyel nem rendelkezők a helyszínen, az ellenőröknél fizettek. "Egy-két esetben azonban előfordult, hogy a jeggyel nem rendelkező utas nem akart fizetni. Ekkor a kollégáimnak rendőri segítséget kellett igénybe venni a bliccelő utas személyazonosságának megállapításához" - mondta a MÁV illetékese. Arra a kérdésre, miszerint hogyan fordulhat elő bliccelés a vonatokon, hiszen mindegyiken van jegyvizsgáló, nem kaptunk választ. Az illetékes csak annyit tudott mondani, hogy az elővárosi forgalomban vannak olyan megállók, ahol nem lehet jegyet venni. Arra a felvetésünkre, hogy ők viszont nem tekinthetők bliccelőknek csak ennyi válasz érkezett Németh Ágnestől: "ez igaz, de akkor is vannak olyanok, akik egyáltalán nem is akarnak jegyet venni!" Ebben maradtunk. Az illetékes a következő kérdésünkre kijelentette: egyelőre semmiféle felmérés nincs arról, hogy mennyien utaznak jegyváltás nélkül. A MÁV honlapján ezzel kapcsolatos felhívása ennek ellenére így kezdődik: "a MÁV vonatain nagymértékben megnövekedett a jegy nélkül utazók, bliccelők száma." Németh Ágnes szerint ezt a megállapítást a szolgáltatás-felügyelők megfigyeléseire alapozták.

Az érkezőkre várókat előre kiszűrték
 
A MÁV illetékesének fölvetettük, hogy hogyan tudják kiszűrni azokat, akik nem utasok voltak, hanem mindössze valakit vártak a peronon? Németh Ágnes elmondta: amikor hajnalban megkezdték ellenőrző akciójukat, "akkor még üresek voltak a peronok, utána pedig már csak látogató jeggyel lehetett az érintett állomások peronjaira bejutni az ellenőrző pontokon keresztül."