|
A földi élet, a világegyetemhez hasonlóan állandó változásban,
mozgásban van. ezek hatásainak némelyikét érzékszerveinkkel magunk is érzékeljük,
némelyikét pedig nem. A mindennapi, törvényszerűen történő változásokat
különböző periodicitású ritmusosság is jellemzi, amelyek szintén érzékelhetők,
vagy műszerekkel mutathatók ki.
|
|
Az előadók Kalicz Péter, dr. Kucsara Mihály, Kiss Katalin, Dr.
Gribovszki Zoltán
|
A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni területi Szervezete
legutóbbi, novemberi ülésén az Erdei vizek hidrológiai jellemzőinek napi
ritmusa című előadásra kerül sor a soproni MTESZ Székház I. emeleti előadótermében.
A témához kapcsolódó előadásokat dr. Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Kiss
Katalin és dr. Kucsara Mihály tartotta.
Hagyománya van a hidrológiai társaságon belül a soproni
erdő vizeivel foglalkozó előadásoknak, a soproni egyetem Erdőmérnöki Kara
pedig megkülönböztetett figyelemmel fordul a soproni erők felé. Az oktatásnak
a kutatómunka szerves része, az oktatás támogatása, valamint az adott tudományág
fejlődéséhez való hozzájárulás céljából is - hangzott el Kucsara Mihály
bevezetőjében.
Az erdei vizek hidrológiai jellemzőinek kutatását
a hallgatók a Hidegvízvölgyi 600 hektáron területen végezték az önszerveződő
tevékenységet folytató kutatók, amely tevékenységnek azonban, egy egyre
komplexebbé váló koncepciója is van.
Kucsara Mihály a terület vízforgalmi rendszerét
mutatta be. A Farkas-árok és a Vadkan-árok területén a vízgyűjtők párba
állított vizsgalata során a hasonlóságok és a különbözőségek (erdővel való
borítottság, geometriai viszonyok, kutak-nyiladékok aránya, fafajok és-
korosztályok) figyelemmel kísérése is segítette a következtetések
levonását. A kutatómunka 1992-ben vízhozammérésekkel kezdődött, majd 1996-ra
az úszós vízhozammérők alkalmazása, és azt követően 2000-ben a nyomásérzékelő
vízhozammérők ,,időszaka" jelzi, hogy a tevékenység több szempontból is
fokozatos előrelépést mutat.
Amint az a többi, témát kutató előadó előadásából is
kiderült, az összetett mérések alapján egyértelműen bizonyítást nyert,
hogy a lefolyás napi ritmust mutat, amelynek vannak érzékelhető, és vannak
kizárólag műszerek segítségével kimutatható, törvényszerű megbyilvánulásai.
Hogy milyenek, arról szólt a továbbiakban Kalicz
Péter, majd Gribovszki Zoltán és Kiss Katalin előadása.
Kalicz Péter a hidrometeorológiai paraméterek változásainak
(csapadék, hőmérsélet, páratartalom, szél, lombkorona-sugárzás, intercepció)
a vizek napi ritmusára gyakorolt hatásairól szólt. Kiemlelte a mérések
automatizálásának fontosságát, amelyet a jelenségek gyors lefolyása tett
szükségessé, és amellyel kapcsolatban 262800 adat/év került feldolgozásra.
A különböző elemzési módszerek révén világossá vált, hogy a vizsgált vízgyújtő-rendszer
esetében különböző jelenségek milyen jellemző hatással vanak, a topográfiai,
a vegtációs (többek között a tarvágás okozta változások) hatásait is belértve.
A patakok alapvízhozamában egy éves és egy napi ritmus tapasztalható, négy
jól elkülöníthető szakaszban.
|
Vízhozamok tavasztól őszig
|
|
|
Vadkan-árok
|
|
|
Farkas-árok
|
A talaj-növény-legegő rendszer változásai, illetve
ennek a patakok vízhozamváltozásaira való hatása is egyértelműen kimutathatóvá
és értékelhetővé vált a kutatás révén, amelynek módszeréről és elért eredményeiről
Gribovszki Zoltán tartott előadást, amely többek között statisztikai igazolását
is bemutatta annak, hogy a tavaszi, illetve a nyári ritmust más-más jelenség
váltja ki.
|
Az alapvízhozam napi ritmusa tavasztól-őszig
|
|
|
2001. március 29- április 3.
|
|
|
2001. május 12-17.
|
|
|
2001. július 26-31.
|
|
|
2001. október 10-15.
|
Kiss Katalin a vízminőségi paraméterek napi változásairól
tartott előadása szervesen egészítette ki a témával kapcsolatosan az előtte
szólok által vázolt képet. A három teljes napon át végzett mérésekből (vízszint
változásai, páratartalom, alapszinthozamok, hőmérséklet, legegtetett hordalék
napi mennyisége) kiderült, hogy a vízhozammal miként áll kapcsolatban minden
paraméter, ugyanakkor a Magyarországon, de Európában egyaránt a kevésbé
kutatott téma kapcsán tett megállapítások az ökoszisztéma megismerésének
fontos eszközei, amelyeknek eredményei ráirányítják a szakemberek – erdészek,
környezetvédők, vízgazdálkodással foglalkozók – figyelmét arra is, hogy
a vizsgálatokat, amelyeket az abban résztvevők szándéka, szakmaszeretete
és érdeklődése visz előre, tovább kell folytatni.
T.É.
(Az előadás néhány diáját a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar
Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszéke bocsátotta a cyberpress rendelkezésére,
amit olvasóink nevében ezúton is köszönünk.)
2003. november 21., péntek 15:51
|
