CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 13., szombat, Ida napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

    A földi élet, a világegyetemhez hasonlóan állandó változásban, mozgásban van. ezek hatásainak némelyikét érzékszerveinkkel magunk is érzékeljük, némelyikét pedig nem. A mindennapi, törvényszerűen történő változásokat különböző periodicitású ritmusosság is jellemzi, amelyek szintén érzékelhetők, vagy műszerekkel mutathatók ki.
Az előadók Kalicz Péter, dr. Kucsara Mihály, Kiss Katalin, Dr. Gribovszki Zoltán 

    A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni területi Szervezete legutóbbi, novemberi ülésén az Erdei vizek hidrológiai jellemzőinek napi ritmusa című előadásra kerül sor a soproni MTESZ Székház I. emeleti előadótermében.  A témához kapcsolódó előadásokat dr. Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Kiss Katalin és dr. Kucsara Mihály tartotta.

    Hagyománya van a hidrológiai társaságon belül a soproni erdő vizeivel foglalkozó előadásoknak, a soproni egyetem Erdőmérnöki Kara pedig megkülönböztetett figyelemmel fordul a soproni erők felé. Az oktatásnak a kutatómunka szerves része, az oktatás támogatása, valamint az adott tudományág fejlődéséhez való hozzájárulás céljából is - hangzott el Kucsara Mihály bevezetőjében.
    Az erdei vizek hidrológiai jellemzőinek kutatását a hallgatók a Hidegvízvölgyi 600 hektáron területen végezték az önszerveződő tevékenységet folytató kutatók, amely tevékenységnek azonban, egy egyre komplexebbé váló koncepciója is van.
    Kucsara Mihály a terület vízforgalmi rendszerét mutatta be. A Farkas-árok és a Vadkan-árok területén a vízgyűjtők párba állított vizsgalata során a hasonlóságok és a különbözőségek (erdővel való borítottság, geometriai viszonyok, kutak-nyiladékok aránya, fafajok és- korosztályok)  figyelemmel kísérése is segítette a következtetések levonását. A kutatómunka 1992-ben vízhozammérésekkel kezdődött, majd 1996-ra az úszós vízhozammérők alkalmazása, és azt követően 2000-ben a nyomásérzékelő vízhozammérők ,,időszaka" jelzi, hogy a tevékenység több szempontból is fokozatos előrelépést mutat.
    Amint az a többi, témát kutató előadó előadásából is kiderült, az összetett mérések alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a lefolyás napi ritmust mutat, amelynek vannak érzékelhető, és vannak kizárólag műszerek segítségével kimutatható, törvényszerű megbyilvánulásai.

    Hogy milyenek, arról szólt a továbbiakban Kalicz Péter, majd Gribovszki Zoltán és Kiss Katalin előadása.
    Kalicz Péter a hidrometeorológiai paraméterek változásainak (csapadék, hőmérsélet, páratartalom, szél, lombkorona-sugárzás, intercepció) a vizek napi ritmusára gyakorolt hatásairól szólt. Kiemlelte a mérések automatizálásának fontosságát, amelyet a jelenségek gyors lefolyása tett szükségessé, és amellyel kapcsolatban 262800 adat/év került feldolgozásra. A különböző elemzési módszerek révén világossá vált, hogy a vizsgált vízgyújtő-rendszer esetében különböző jelenségek milyen jellemző hatással vanak, a topográfiai, a vegtációs (többek között a tarvágás okozta változások) hatásait is belértve. A patakok alapvízhozamában egy éves és egy napi ritmus tapasztalható, négy jól elkülöníthető szakaszban.
 

Vízhozamok tavasztól őszig
Vadkan-árok
Farkas-árok

    A talaj-növény-legegő rendszer változásai, illetve ennek a patakok vízhozamváltozásaira való hatása is egyértelműen kimutathatóvá és értékelhetővé vált a kutatás révén, amelynek módszeréről és elért eredményeiről Gribovszki Zoltán tartott előadást, amely többek között statisztikai igazolását is bemutatta annak, hogy a tavaszi, illetve a nyári ritmust más-más jelenség váltja ki.
 

Az alapvízhozam napi ritmusa tavasztól-őszig
2001. március 29- április 3.
2001. május 12-17.
2001. július 26-31.
2001. október 10-15.

    Kiss Katalin a vízminőségi paraméterek napi változásairól tartott előadása szervesen egészítette ki a témával kapcsolatosan az előtte szólok által vázolt képet. A három teljes napon át végzett mérésekből (vízszint változásai, páratartalom, alapszinthozamok, hőmérséklet, legegtetett hordalék napi mennyisége) kiderült, hogy a vízhozammal miként áll kapcsolatban minden paraméter, ugyanakkor a Magyarországon, de Európában egyaránt a kevésbé kutatott téma kapcsán tett megállapítások az ökoszisztéma megismerésének fontos eszközei, amelyeknek eredményei ráirányítják a szakemberek – erdészek, környezetvédők, vízgazdálkodással foglalkozók – figyelmét arra is, hogy a vizsgálatokat, amelyeket az abban  résztvevők szándéka, szakmaszeretete és érdeklődése visz előre, tovább kell folytatni.

T.É.

(Az előadás néhány diáját a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszéke bocsátotta a cyberpress rendelkezésére, amit olvasóink nevében ezúton is köszönünk.)



2003. november 21., péntek 15:51


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület