Advent: Jézus születésére várva
www.mno.hu

Ádám Kata
Elérkezett Advent első vasárnapja, megkezdődött a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Meggyújtjuk az adventi koszorún a gyertyát, a gyerekek adventi naptárral számolják a napokat Szentestéig. E négy hetes időszakhoz több népi hiedelem, babona is fűződik.
 
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes „szent idő” a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. A régi időkben éjfélkor harangszó hírdette advent, valamint az egyházi év kezdetét.

Az Advent eredete az 5-6. századig nyúlik vissza. Az ünnepi hetekben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket látogattak, amelyeket angyali misének, aranyos misének is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat ádvent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.

Advent időszakához különféle hiedelmek, babonák társulnak. Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. Az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz. Erdélyben a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. Az Ipoly mentén az a hiedelem járta, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.

Adventi koszorú: az ősi varázslattól a gyermekothonig
 
A koszorú - „varázskör” - eredete az ősi időkbe nyúlik vissza. A koszorút szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból fonták, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé.

A koszorú - vagy a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázsérőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első hamburgi gyermekotthon alapítója. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. (Az adventi időszakban naponta tartott istentiszteletet az otthonban élő gyermekeknek.) Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is.

Az 1860-as években némileg módosult Wichern lelkész ötlete: a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá - a négy adventi vasárnap jelképeként. Így elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál megjelent az adventi koszorú. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja e szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Hamarosan követőkre talált. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, és miért díszítjük vörös és arany szalagokkal, a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.

Adventi koszorút fűzfavesszőből, szalmából, tobozból vagy bármely örökzöldből készíthetünk. Erre kerül a négy gyertya, amelyeket drót (vagy speciális tartó) segítségével erősítjük a koszorúhoz. Díszíthetjük masnival, száraz növényekkel, termésekkel (esetleg gyöngyökkel).

Adventi naptár - egy édesanya találmánya?

Egyes források szerint egy édesanya találta ki a máig oly népszerű adventi naptárt - lényege, hogy Szentestéig december minden napjára jut egy ajándék a Karácsonyra váró gyermekeknek. Az ajándék - rendszerint csokoládé - egy-egy (az adott napot jelölő) ajtó mögött bújik meg.

Úgy tartják, az első naptár egy kartonlapból készült, melyre egy édesanya huszonnégy bonbont ragasztott, hogy türelmetlen kisfia egy-egy édességet lecsippentve maga számolhassa a napokat Szentestéig. A kisfiú felnőttként gyártani és árusítani kezdte édesanyja találmányát, melynek nagy sikere lett, és gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben.

Forrás: kincsestar.radio.hu, paloc.index.hu, sopron.hu, legjobblap.hu, dozsa-kkmsa.sulinet.hu

12 millió forintért kelt el a vizsolyi biblia egyik példánya
www.mti.hu

Budapest, 2003. november 28. (MTI) - Minden várakozást alulmúló leütési árat ért el a vizsolyi biblia egy, szinte hiánytalanul fennmaradt példánya pénteken a Központi Antikvárium árverésén: a könyvritkaságot 12 millió forintért viheti el új tulajdonosa - tájékoztatta Márffy György, az antikvárium vezetője az MTI-t. A Károli Gáspár református lelkész által fordított biblia értékét 25-30 millió forintra becsülték - jegyezte meg. A nyomdatörténeti ritkaság kikiáltási ára 10 millió forint volt.
    A vizsolyi bibliának aukciókon eddig csak erősen hiányos példányai szerepeltek, két éve Londonban egy viszonylag ép darab kelt el, 26 millió forintnak megfelelő összegért - derült ki az antikvárium tájékoztatásából.
    Az 1590-ben nyomtatott bibliából öt hónap alatt 800 példány készült Vizsolyon. Az első, teljesen magyar nyelvű szentírásból a levéltárosok és történészek ismeretei szerint ma húsz nyomtatott példány van, kézzel írott változata nem maradt fenn. A Vizsolyon Mantskovit Bálint nyomdájában készült bibliák eszmei értéke felbecsülhetetlen.
    Kitértek arra is, hogy a Központi Antikvárium pénteki árverésén a 117 különlegesnek mondható tétel között szerepelt egy ezüstveretekkel díszesen kötött XVII. századi váradi biblia is, amelynek nyomtatását Kolozsvárott fejezték be. Az 1660-ban kiadott váradi bibliához legenda is fűződik: Várad védői a törököktől a vár feladásáért azt kérték, hogy magukkal vihessék a biblia már kinyomtatott példányait és a hozzá vásárolt papírt.

    A kalapács alá került váradi biblia a Szemere család tulajdonában volt, s a család készíttette a bibliára a drágakövekkel kirakott, filigrán ötvösművészeti fedelet is. A váradi biblia 11 millió forintért talált új tulajdonosra.

Ez utóbbit mostanáig 119 ország ratifikálta, de ez még nem elegendő a hatálybalépéshez. A 119 ország ugyanis csak a kibocsátott üvegházhatású gázok 46 százalékáért felelős, az elfogadott szabályok szerint viszont a hatálybalépéshez a kibocsátás legalább 55 százalékát képviselő országok ratifikációja szükséges. Ezt még nem sikerült elérni, mert a kibocsátás 35 százalékáért felelős Egyesült Államok elzárkózott a ratifikációtól, ahogy a 17 százalékos kibocsátást „elkövető” Oroszország sem erősítette meg hivatalosan korábbi szóbeli szándékát.

Christie Todd Whitman szerint – aki júniusi nyugdíjba vonulását megelőzően két és fél évig állt az USA Környezetvédelmi Hivatalának az élén – valóban igaz, hogy Bush elnök nem nyújtotta be a szenátusnak a kiotói jegyzőkönyvet ratifikálásra, azonban ennek csupán az a felismerés az oka, hogy a szenátus úgysem ratifikálná azt. Ez azonban Whitman szerint egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nem venné komolyan felelősségét a kérdésben, vagy elutasítaná a részvételt az üvegházhatást kifejtő gázok kibocsátásának korlátozására irányuló világméretű erőfeszítésekben.

Tavaly George W. Bush kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok egységnyi GDP-re eső kibocsátott mennyiségének egy évtized alatti 18 százalékos csökkentésére. Az amerikai kormány a kongresszussal együttműködve olyan piaci alapú ösztönzési rendszer kidolgozásán fáradozik, amelynek célja a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználása, a szállítmányozás fejlesztése, nagyobb erőfeszítések kifejtése a szén légkörből való kivonására, valamint az üzleti szféra és az ipar ez irányú önkéntes lépéseinek támogatása. A cél az USA üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának évi 500 millió tonna szénnek megfelelő mennyiséggel való csökkentése. Ez azzal egyenértékű, mintha 70 millió autót vonnának ki a forgalomból. Mindezt az USA új szabályok megalkotása nélkül kívánja elérni. A környezetvédelmi hivatal egyik programjához például – önkéntes alapon – olyan cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról leltárt készítenek, évente jelentést küldenek a környezetvédelmi hivatalnak, és szigorú, 5-10 éves tervet dolgoznak ki a csökkentésre. Kevesebb mint két év alatt negyven nagyvállalat regisztráltatta magát a programban, és kötelezettségvállalásaik alapján az elkövetkező 5-10 évben legalább 57 millió tonnával csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az USA az idén 4,5 milliárd dollárt költ a klímaváltozással kapcsolatos kiadásokra. Ez több, mint az Európa és Japán által erre a célra együttesen felhasznált összeg. Ez Whitman szerint segít a klímaváltozásra vonatkozó ismeretek kiegészítésében, és jut belőle olyan technológiák kifejlesztésére is, melyek a gazdaság teljesítőképességének veszélyeztetése nélkül eredményezik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenését.

Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportvezetője szerint az USA jelenlegi vezetése valóban elismeri e globális környezeti kockázatot, és ennek csökkentésére kétségtelenül vannak programjai, azonban a relatív (GDP-re vetítve) energiahatékonyság-növelési megközelítés az abszolút értékben szükséges kibocsátás-csökkentési kötelezettség helyett született (amit például a kiotói jegyzőkönyv az USA számára is előír). Márpedig a légkörben rendkívüli ütemben növekszik például a szén-dioxid mennyisége, és a nemzetközi megállapodás értelmében ezt a folyamatot kellene végre megállítani. Ezzel szemben az USA kibocsátásai is gyorsan nőnek.

Magyarország az EU-hoz és a többi társuló országhoz hasonlóan elfogadta a kiotói jegyzőkönyvet. Az Európai Unió ennek érdekében átfogó programot fogadott el, nálunk pedig ezt a célt szolgálja majd a 2. nemzeti környezetvédelmi program, valamint a megújuló energiahordozók nagyobb arányú hasznosítására vonatkozó, most készülő program.

Szász Endre alkotásaiból állandó kiállítás nyílt Várdán
/ Fotó  /
Várda, 2003. november 29. (MTI) - Szász Endre Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész alkotásaiból nyílt állandó kiállítás a Somogy megyei Várdán; a nemrég elhunyt világhírű művész munkásságából keresztmetszetet adó tárlatot Lamperth Mónika belügyminiszter nyitotta meg szombaton.

    "Hiába a végzet, hiába a megváltoztathatatlan, mégis azt gondolom, hogy Szász Endre nagyon is itt van közöttünk. Magunk előtt látjuk az arcát, a mozdulatait, a kifogyhatatlan életkedvét, életszeretetét" - mondta Lamperth Mónika.

    Megítélése szerint nagyon méltó helyen, abban a faluban nyílik meg Szász Endre alkotásaiból az első állandó kiállítás, ahol megtalálta azt a környezetet, ahol igazán alkotni tudott.

    "Értelmetlen dolognak tartom, hogy a művész hozzá nem férhető, meg nem érthető alkotásokra törekedjen a modernség, az újszerűség ürügyén. A műalkotások lényege az állandóság, a természet olyan alaptörvényei a témái minden képnek, amelyek már akkor is voltak, amikor az ember még nem volt és lesznek akkor is, amikor már rég nem lesz az ember" - idézte a belügyminiszter Szász Endre gondolatait művészi hitvallásáról.

    Szász Endre hitt a művész egyéniségben, a művészet erejében, s ez a hit, ez az energia a képei által megtöltött minden teret, ahol ezek az alkotások megjelentek - fűzte hozzá Lamperth Mónika.

    "Szász Endre mindannyiunk számára felbecsülhetetlen értéket halmozott fel az életművében" - hangoztatta a belügyminiszter.

    Szászné Hajdú Katalin az MTI érdeklődésére elmondta: szerencsés egymásra találás volt ez, ő maga és az önkormányzat is szerette volna, hogy legyen egy állandó kiállítás Várdán Szász Endre alkotásaiból.

    "Úgy válogattam, hogy minden korszakából legyen egy-két darab, és nem csak minden korszakából, hanem stílusonként, műfajonként is próbáltuk bemutatni" - mondta a kiállításon bemutatott alkotásokról a művész özvegye.

    Elmondta, másutt is terveznek kiállítást rendezni Szász Endre műveiből, legközelebb Kaposváron a megyenap rendezvényeinek egyik eseménye lesz a múzeumban megnyíló tárlat. Emellett szeretnék később bővíteni e most megnyílt kiállítás anyagát, s egy művészeti albumot is megjelentetni.

    Ezzel a különleges kiállítással Várda lakói Szász Endre emlékének adóznak - mondta Varga András, a település polgármestere. Hozzátette: az, hogy a mintegy félezer lakosú község pezsgő művészeti, kulturális életet élt az elmúlt években, az nagyrészt köszönhető volt az életének utolsó éveit Várdán töltő művésznek.

    Szász Endre alkotásai a felújított polgármesteri hivatal épületében, egy külön teremben kaptak helyet. A tárlaton 32 festmény, rézkarcok, valamint porcelánok, faliszőnyegek, tányérok láthatók.

Annak ellenére, hogy Olaszország a soros elnöke az Európai Uniónak, a lakosság többsége kiábrándulni látszik mind Európából, mind pedig a közös valutából - mutat rá egy vasárnap publikált felmérés.
A Demos nevű közvélemény-kutató cég adatait a La Repubblica című olasz lap közölte. Eszerint az olaszok alig több, mint fele (53%)viseltet több-kevesebb bizalommal az EU iránt. Egy évvel ezelőtt arányuk még 60 százalék volt.
A cég 1500 embert kérdezett meg november közepén, akkor, mikor az olasz soros EU-elnökség, és az uniós alkotmány vitája is a végéhez közeledik. A mérések szerint a közös valuta iránti bizalom is csökken abban az Olaszországban, ahol a vásárlók elsősorban az eurónak tudják be az átlagosnál magasabb inflációt.
A közös valuta bevezetésekor 23 százalék mondta azt, hogy az előnyös lesz Itália számára. Arányuk mára 7 százalékra apadt. Ugyanakkor azok száma, akik szerint az euró bevezetése indokolatlan komplikációkat eredményezett, megháromszorozódott. Korábban 16, ma már 46 százalék nyilatkozik így.  Reuters