Átadták a Nobel-díjakat
Világgazdaság -www.mno.hu

Az idei Nobel-díjakat szerdán adták át Stockholmban. Az irodalom, orvostudomány, fizika, kémia és közgazdaságtan kategória kitüntetettjei vehették át XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 10 millió svéd korona (mintegy 290 millió forint) összeggel járó rangos kitüntetést.

Az irodalmi Nobel-díjat a dél-afrikai John Maxwell Coetzee író kapta, mivel regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Leghíresebb regénye, a Barbárokra várva. A fizikai Nobel-díjat Alekszej A. Abrikoszov orosz származású amerikai, Vitalij L. Ginzburg orosz és Anthony J. Leggett brit-amerikai állampolgárságú tudós vehette át, megosztva, a szupravezetés terén végzett elméleti munkásságukért. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj az amerikai Paul C. Lauterburt és a brit Peter Mansfieldet illette. Ők a legrangosabb tudományos kitüntetést a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságukkal érdemelték ki. A kémiai Nobel-díjat Peter Agre és Roderick MacKinnon amerikai tudósok kapták.

A két amerikai tudós jelentős munkát végzett a sejtmembrán csatornáinak kutatásában, magyarázatot adva arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtek falán. A közgazdasági Nobel-díj 2003-as kitüntetettjei az amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger. Megosztva kapták a díjat a gazdasági idősorok új statisztikai módszereinek kutatásáért.

Egyre növekszik az ázsiai műkincsek illegális kereskedelme, a sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak.

Megfogta az isten lábát egy japán régiségkereskedő. Két évig magánál is tartotta, mígnem egyszer felhívta az Unesco-t, hogy most már ők vigyázzanak rá. Az afganisztáni főváros múzeumából 1993-ban ellopott ókori Zeusz-szobor bal lába jelenleg egy hivatalos vándorkiállítás részeként járja be a távol-keleti szigetországot.

Nem minden lelet sorsa végződik ilyen jól. Az amerikai Time hetilap szerint a világot behálózó, gyorsan fejlődő illegális régiségkereskedelem mértéke az ENSZ becslései alapján mára a fegyver- és drogkereskedelem volumenét is elérte. A régészek a fosztogatásnak ezt a fajtáját ironikusan a „második legősibb mesterségként” emlegetik.

Az utóbbi évek egyik fő áldozata Kína. Csak az elmúlt öt évben legalább 220 ezer (!) sírt raboltak ki az ázsiai országban. Ennek egyik fő oka az elképesztő kereslet a régiségek iránt. Kínában 200 aukciósház nyílt az elmúlt évtizedben, s jellemző, hogy a nagyobb londoni kereskedőházak nyári aukcióján is Kínából származtak a legértékesebb tárgyak: egy kalligrafikus díszítésű kefe a déli Szong-dinasztia idejéből 1,2 millió dollárért, egy Qianlong-érából származó váza pedig 280 ezerért talált vevőre. Igaz, ezek nem illegális kereskedelemből származtak, de jól mutatják a régiségek iránti hatalmas érdeklődést, és a benne rejlő üzletet.

– Hihetetlenül nagy piaca van a keleti régiségeknek Európa-szerte. Rengeteg olyan gyűjtő van, aki azonnal hajlandó üzletet kötni az illegális kereskedőkkel – ad helyzetképet Neil Brodie, a Cambridge University lopott régiségeket felkutató központjának koordinátora.

A régészeti szakemberek becslése szerint a piacokon fellelhető régiségek 80-90 százaléka kétes eredetű. Ezeket többnyire helybéli kincsrablók juttatják el a feketepiaci kereskedőknek – állítja a londoni University College archeológiai intézetének szakembere, Kathryn Tubb.

A sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak. Olykor 40 méter mélyen nyugvó, akár 1600 négyzetméter alapterületű, esetenként kétezer éves sírkamrákig is eljutnak. Egy harminc méter mély, függőleges járat alján, oldalirányú vágaton érik el a sírkamra tetejét. Olykor 50 kg dinamit felrobbantásával jutnak a veszélyes gázokkal telítődött termekbe. A vágatba áramot, fényt és friss levegőt is vezetnek. Nagyüzemi módszereikhez megfelelő biztonsági védőfelszerelést használnak a felgyülemlett gázok ellen.

Maguk a kincsrablók mégis csak igen kis szeletet hasítanak ki maguknak a világméretű iparág bevételeiből. Gyűjtők utaznak kincseket rejtő kínai területekre, ahol a helybélieknek napi 60 dollárt fizetnek a bonyolult munkáért – ez sokuknak az éves jövedelmével ér fel. 2001-ben, a világhírű agyagkatonáiról ismert Xi’anban egy feltört sírból felhozott terrakotta szobroktól darabonként 36 dollárért váltak meg a tolvajok. Hongkongba kerülve a szobrokat egy amerikai vásárolta meg, aki New Yorkban a Sotheby’s aukciósházban egyenként 6-8 ezer dollárért adta el a hat szobrocskát. A kínai kormány panaszt tett az ügyben, és a szobrok végül visszakerültek Xi’anba – ahol persze újra a kincsrablók kezére juthatnak. A hatalmas forgalmat az sem tudta visszafogni, hogy csak a múlt évben a kínai bíróságok négy fosztogatót ítéltek halálra.

Kína mellett Ázsia meghatározó régiségforrása India és Indokína. A mai Kambodzsában találhatóak a IX–XIV. századi Angkor birodalom épületei. Az egyik templom az ország nemzeti zászlaján is szerepel. Angkor Wat kincsei között nagyobb pusztítást végeztek a békeévek sírrablói, mint a hetvenes évek polgárháborúi és a Pol Pot-rezsim. A terület kincsei a turistaáradat megindulását követően nagy tételben kerültek thaiföldi árusok kezébe.

Jellemző, hogy egy eredetinek mondott másfél méteres Visnu-szobrot 17 ezer dollárért árulnak Thaiföldön. Az illegális régiségkereskedő-hálózatok elleni küzdelemben az egyik legnagyobb fogást az indiai rendőrség mondhatja magáénak. Évekig tartó nyomozás után felgöngyölítették a világ egyik legnagyobb csempészhálózatát. A társaság fejét, az 55 éves Vaman Narayan Ghiát saját házában tartóztatták le, ahol a rendőrség páratlanul nagy gyűjteményre – egyebek közt IX–XI. századi szobrokra –, valamint az ügyfelek hosszú listájára bukkant. Az „díler” elmondásából kiderült: volt olyan vásárló, akinek fényképet küldött a templom „kínálatából”, de megesett, hogy a vevő maga érkezett a helyszínre, s bökött rá a kiszemelt műkincsre.

Az indiai hatóságok azt feltételezik, hogy a Sotheby’s és a Christie’s katalógusaiban is szerepelnek olyan műtárgyak, amelyek Ghia hálózatától származhatnak. Az 1999 őszén ellopott Jain-szobor például egy évvel később a Sotheby’s katalógusában Lót 135-ként jelent meg újra.

A hatóságok igyekezete ellenére a műkincseknek csak töredékét sikerül fellelni és visszajuttatni a múzeumokba. Az eltűnt műkincsek listáján jelenleg 140 ezer tétel szerepel. Ennek csupán tizedét teszik ki az antik darabok, s csak töredékük ázsiai.

Nehezíti a helyzetet, hogy az aukciós-házak és a kereskedők a térség átláthatatlan bürokratikus viszonyaira és viharos történelmére hivatkozva azt állítják, lehetetlen meghatározni visszamenőleg a műkincsek származását. A kínai hatóságok azonban állítják: a kereskedőkből inkább a hajlandóság hiányzik.

– Ázsia nem kimeríthetetlen műkincsforrás – figyelmeztet He Shuzhong, a kulturális javak védelmével foglalkozó pekingi hivatal vezetője. – Ha a műkincsrablás ilyen ütemben folytatódik, hamarosan nem lesz mit védelmeznünk.

A legnagyobb olasz kereskedelmi csatorna a héten tűzte műsorára A Pál utcai fiúk című (Molnár Ferenc regényből Budapesten forgatott) kétrészes tévéfilmet. A grund és a füvészkert magyar, a történet azonban meglehetősen elszakad az eredetitől. A szerző jogutódjai is fenntartásaikat fejezték ki.
A Janóból előlépett Gál János hosszú hajózás után visszatér Budapestre, és a Pál utcai grundon rendezi be összkomfortos faházát, ahol befőttesüvegből főzi a kávét. Álnok felesége, Júlia, innen is el akarja kergetni, és hiába segít Jánosnak az emancipáció úttörője, Horváth Edit pesti ügyvédnő (János egykori szerelme, Csele nagymamája), a grundot végül tömbösítik. A rendező, Maurizio Zaccaro állítólag magyarul is megtanult, de úgy látszik, a Molnár-regény átérzésében ez sem segített. A Pál utcai fiúk olasz változata szociológiai dokumentumfilmre sikeredett: Nemecsek anyukája összeáll szabó férje gazdag kliensével, aztán bűnhődésül ruhafestőként keresi a kenyerét. Boka (az olasz változatban Ján) részeges katona apja elkártyázza kitüntetéseit, Jánost elviszik a csendőrök. A budapesti házak omladoznak, és még Gerébből is lepusztult külvárosi gyerek lesz. A Pál utcai fiúk nemcsak a vörösingesekkel, de a világ igazságtalanságaival is harcolnak, ám megtanulják, hogy soha nem az erőszak a megoldás - ez a film pacifista üzenete. Ám egy olasz rendezőnek legalább a vörösingeseknél bekattanhatott volna valami, de nem kattant. Az még hagyján, hogy a Pásztorok nem a Múzeum-kertben, hanem a Lánchíd alatti rakparton rendelnek einstandot, Nemecsek fényes nappal (!) besétál a vörösingesek főhadiszállására, ahol a kinyúlt pulóveres Ács Feri állatprémmel leterített sziklán trónol. De az végképp nem stimmel, hogy Boka a gittegylet tagja lesz! Rácz tanár úr (Mácsai Pál) igazán felemelhette volna a szavát. A Pál utcai fiúk szerencsére Itáliában is sikerkönyv volt. A televíziós változatot ismert színészekkel (János - Mario Adorf, Edit - Virna Lisi, Nemecsekné - Nancy Brilli) játszották, és meg lehetünk tisztelve, hogy decemberi gyerekfilm lettünk a legnagyobb olasz kereskedelmi csatornán. Az az olasz gyerek viszont, aki most akarja majd elolvasni a regényt, csodálkozni fog, hogy Molnár mást írt. A Gyűrűk Ura-rajongók a regénnyel a kezükben nézik a moziváltozatot, és felszisszennek, amikor a tündérkirály Legolas az ostrom kellős közepén skate-boardra pattan. Mit szóljunk mi?

Sárközy Júlia/Róma

Szavai szerint a körlevél nem csak a papoknak, hívőknek, katolikusoknak szól, hanem a nem hívők felé is fordul, mivel olyan kérdéséket tárgyal, amelyek a világ parlamentjeiben is vitatémát jelentenek.
Veres András, az MKPK titkára elmondta: a 147 oldalas, két nagy fejezetre osztott dokumentum a magzati fejlődés, a géntechnika, a klónozás, az őssejt-kutatás és az eutanázia természettudományos és erkölcsteológiai megvilágítását adja. Hangsúlyozta: a bioetika - amely egy viszonylag új keletű, az élet minden területével foglalkozó tudományág - nem azonos az orvosetikával.

A püspök elmondta: a katolikus egyháznak az élet védelme a célja mindenek előtt, de ugyanakkor hiszik, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyek nagy mértékben segíthetik az emberi élet fejlődését. Az emberi élet azonban nem válhat eszközzé, még a kutatások terén sem - hangsúlyozta. Az egyház mindenféle manupilációs beavatkozást az emberi életbe csak a gyógyítás céljával tart elfogadhatónak, és semmiképpen sem irányulhat az az élet kioltására - magyarázta, kitérve arra, hogy az abortuszt, a művi terhesség megszakítást sem tudja elfogadni az egyház.

Veres a bioetikai körlevélben megfogalmazott elvekről szólva elmondta: a fogamzásgátlás kapcsán az egyház csakis "családtervezésről" tud beszélni, és nem fogamzásgátlásról.
Az élet kultúrájáért címmel - a Szent István Társulat gondozásában - kiadott lelkipásztori megnyilatkozás a harmadik abban a sorozatban, amelyben már megjelent az Igazságosabb és testvériesebb világért (1996) és A boldogabb családokért (1999) című dokumentum.

Világszerte 65 millió kislány nem részesül megfelelő iskolázottságban - állapította meg az ENSZ Gyermekalapja az UNICEF. A világszervezet legfrissebb jelentésében arra kéri az illetékeseket, tegyenek sürgős lépéseket ez ellen.

Az UNICEF javasolja egyebek közt, hogy a lányok oktatása kapjon megkülönböztetett figyelmet a fejlesztési tervek között, minden országban váljék a nemzeti kultúra részévé, csökkentsék a beiskolázás költségeit, illesszék be az oktatáspolitikát a szegénység elleni küzdelem programjaiba, és növeljék az oktatássra fordított összeget. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy mindeközben tiszteletben kell tartani a gyermekek jogait, illetve szüleiknek azt a jogát, hogy beleszóljanak azokba a döntésekbe, amelyek közvetlenül érintik őket. Az UNICEF leszögezi: az általános iskolai oktatásnak ingyenesnek, mindenkire kiterjedőnek és kötelezőnek kell lennie.