A mai ünnepen az 1921-es soproni népszavazásra és Sopronyi Thurner Mihályra, Sopron legendás hírű polgármesterére emlékezünk. Az 1921-es soproni népszavazás eredménye, hogy Sopron magyar maradt, akkor karácsonyi ajándék volt a város és Magyarország számára, Soha el nem romló, el nem dobható, meg nem semmisíthető, történelmünk fontos részévé vált ajándék. A december 14-i népszavazás eredményének kihirdetése felejthetetlen történelmi esemény. 1921, december 17-én a délután 4 órakor közzé tett eredmény azt jelentette, hogy Sopron és környéke magyar maradt. Akkor zúgtak a város harangjai, a soproni polgárok elözönlötték az utcákat. Ma a belváros pazar ünneplőbe öltöztetett utcáit járva, harangszót hallva, nemcsak a népszavazásra gondolunk, hanem a 125 éve született Sopronyi Thurner Mihályra is, akinek alakja elválaszthatatlan a népszavazástól, a két világháború közötti Soprontól.
A mai kettős ünnepen áttekintjük, és büszke önérzettel emlegetjük az eseményeket, egy évben egyszer ünneppé magasztosítva az emléket. A népszavazás eseményei és Thurner Mihály polgármesteri működése azonban nem néhány órás ünnep csupán, hanem örökérvényű Üzenet. Üzenet a mai soproni polgárok, az ország, a szomszédok és az Európai Közösség népei számára is.

Kedves Ünneplők!

Válasszunk ki néhány fontos gondolatot Sopronyi Thurner Mihály polgármesteri székfoglaló beszédéből:
"Ha hazánk közművelődése és közgazdasága területén városunknak szerepet akarunk biztosítani
gondoskodnunk kell az ipar és kereskedelem területén dolgozók kiképzéséről. a vagyonok elhelyezést keresnek, ezt az alkalmat meg kell ragadnunk, hogy gyári vállalatokat ide édesgessünk. " ha az átmenet idején elszalasztjuk lemaradunk a városok versenyében. Folytatnunk kell a kis lakások építkezését és nem szabad visszariadnunk a terv megvalósításától, bővítésétől azért, mert pénzbe kerül. A város természetes szépségeinek kiaknázása az idegenforgalom idetelepítésével és nyaralótelep alapításával,
Megokolatlan takarékoskodás végzetes körülményeket szülhet. Ha valamely kiadás szükséges..,
a fedezetet elő kell teremteni,"
Sopronyi Thurner Mihály nemcsak tervezett. Működése alatt a város ipara, a vállalkozások száma növekedett. Támogatta a kis ipari, a kézműves vállalkozásokat. Az idegenforgalom a város egyik fő bevételi forrása lett. Múlhatatlan érdeme, hogy letelepítette a Selmecbányáról elmenekült Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmétnöki Főiskolát, és a Pécsi Tudományegyetem Evangélikus Teológiai
Karát.

Kedves Ünneplő Közönség!

A soproni népszavazás ünnepén Thurner Mihályra emlékezve tudjuk, hogy ma is a nagyléptékű változások idejét éljük. Hogy minket arról fognak megítélni utódaink, hogyan tudtuk segíteni a vállalkozások sikerét, a gyógyítás, az oktatás, az idegenforgalom, a város közlekedésének ügyét. Arról, hogyan támogattuk az alkotó embereket, hogy hány fiatal embernek adtunk olyan ismereteket, oklevelet a kezébe, amivel hasznosan el tudta kezdeni életpályáját. Minket arról fognak megítélni, hogy minden soproni polgár ügyét lelkiismerettel kezeltük-e, és hogy nem engedtük, hogy embertársaink szükséget szenvedjenek. Hogyan vezettük a soproni polgárokat az Európai Közösségbe, hogy annak gazdasági és minden lehetséges előnyét jól kihasználhassák

Kedves Ünneplő Közönség!

A soproni népszavazásra emlékezve 1922. január 6-ára is emlékezünk. Ennek a napnak az estéjét a sikeresen letelepített Főiskola ifjúsága ünneppé avatta. Először vonult fel fáklyákkal, bányászlámpákkal, szalamanderben a Városháza elé, köszönetet mondva a befogadó városnak és polgármesterének. A mai Nyugat-Magyarországi Egyetem, az utód Soproni Karai hagyományosan
szalamanderrel vezetve búcsúznak a várostól, a Hűség kapun át érkezve a Városháza elé. Ott nemcsak a mostani városi elöljárók, hanem a Városházáról méltatlanul elűzött, 125 éve született egykori polgármester, Thurner Mihály is fogadja őket. Hiszen szelleme, alakjának mása: kedves szobra már örök lakója a Városházának.

Kedves Ünneplő Közönség!

Megemlékezésemet úgy kezdtem, hogy a soproni népszavazás eredménye 1921-ben a soproni polgárok, az ország karácsonyi ajándéka volt. Azt kívánom, legyen ma is az. Legyen a komoly tervek, fogadalmak megerősítésének ünnepe Hogy utódaink elmondhassák: Sopron azért a leghűségesebb város, mert hű maradt hazájához, hagyományaihoz, hű maradt önmagához.