Megjelent a Soproni Szemle 2003. negyedik száma
Várostörténet és iskolatörténet átfogó címet lehetne
adni a Soproni Szemle közelmúltban megjelent, 2003. évi negyedik számának,
amely a hagyományok szerint, jubiláló, a város életében, a városszépítésben
fontos szerepet játszó munkatársait is köszönti. A kiadvány nem hiányozhat egyetlen soproni könyvespolcról sem.
A karácsonyt követően és az újévet meglőzően jelent
meg a helytörténeti folyóirat tavalyi utolsó száma, amely első oldalán
életútjának és tevékenységének bemutatatásával köszönti Domonkos Ottó nyugalmazott
múzeumigazgatót. A 75 éves muzeológus-kutatót 2003. novemberében Sopron
Megyei Jogú Város Díszpolgárává választották.
Az iskolatörténet és várostörténet fejezeben
Márfi Attila az 1638-1776 közötti időszak soproni jezsuita iskolai színjátszásáról
szóló írása, az iskolajátékok célját és a jezsuita szellemiséget bemutató
fejezettel kezdődik, amelyből a műfajok szerkezetét, megjelenítését fejlődésében
is következetes részletességgel tárgyalja a szerző. Ezt követően a jezsuita
rend soproni megtelepedéséről és a jezsuita színjátszás soproni kollégiumokban
való megkezdéséről ír. Az iskolai színjátszás kiteljesedésének körülményeit
elemezve állapítja meg a szerző, hogy a helyi polgárság a jezsiuta iskolai
színjátszásnak is köszönheti, hogy a színjátszással megismerkedhetett.
A világi színjátszás korántsem juthatott volna arra a szintre Sopronban,
amelyre jutott, ha a jezsiuták évtizedes tevékenysége ahhoz az alapot nem
teremtette volna meg. A gazdag forrásanyagra támaszkodó írás említést tesz
egy, Sopronhoz kötődő ,,színháztörténeti kuriózumról", amely a magyarországi
jezuita rend történetében is egyedülálló, és a soproni jezsiuta rendházhoz
köthető: egy olyan ötven lapos album maradt fent, amely az 1676-1728 közötti,
a korabeli színpadművészet elemeit egyesítő díszletterveket, műszaki rajzokat,
színpadtechnikai elgondolásokat tartalmazza. Természetesen a téma, és az
írás elsősorban nem a kuriózum, hanem az iskolai színjátszás latin, és
valláserkölcsi nevelésben megjelenő jezsuita szellemiség felidésében is
értékközvetítő szerepet felvállaló szerepe miatt is olvasásra érdemes.
Sopron város két gimnáziumának diákjai a Ratio Educationis
időszakában (1777-1847) címmel Sasfi Csaba tanulmánya Sopron két, különböző
felekezetű gimnáziuma diákságának számbavételévelpróbálja felvázolni azt,
hogy a rendi polgárság és a hosszú képzésű iskolák kapcsolata hogyan alakult
az említett időszakban. A középiskolák anyakönyvének négy mintaév alapán
való elemzése, illetve a két iskola szűkebb és tágabb környezetéhez való
viszonyának bemutatása és azok összehasonlítása révén a szerző következtetéseinek
megtételével kijelöli a kutatómunka további irányait is.
Iskolai egyesületek a 19. században és a 20. század
elején címmel Németh Ildikó az iskolai élethez szorosan kapcsolódó
egyesületek, szervezetek általános szabályozását bemutató bevezetőjét követően
az önképzőkörök – Magyar Társaság, Német Társaság, Magyar Egylet, Önképző
Kör, Ifjúsági Olvasókör, Magyar Egylet, Önképző Kör – alakulása, olykor
egyesülése krónikáját veszi sora, amelyben az említetek mellett a bencés
gimnázium önképzőköre, a főreáliskoláé, illetve a Francia-, Német Társalgókör,
és a Berzsenyi Dániel halálának évfordulóján alakult Berzsenyi-kör is helyet
kap.
Többek között a tanulmány megemlíti, hogy érdekes
módon a leányiskolák esetében csak nagyon későn jöttek létre önképzőkörök.
Az előbbiektől eltérő jellegű segélyegyletek, amelyek
általában egy-egy iskolához, felekezethez tartozó, szegényebb sorsú diák
anyagi helyzetén kívántak segíteni, majd a diák- és sportegyesületek számbavétele
következik, amelyeket a cserkészcsapatok, öregdiák-egyesületek, vallási
felekezetek diáktagozatainak számbevétele követ.
A 19. század második felében, illetve a századforduló
érveiéveiben sopronban működött iskolai-ifjúsági élethez kapcsolódó egyesületek
számbavétele, a tanulmányban kiragadot példák egyik nagy tanulsága azoknak
az ifjúság nevelésére gyakorolt hoszú távú hatása, amely akár egyenként,
egyesületenként is egy-egy tanulmány tárgyát képezhetné.
Pápai László A soproni középfokú erdészeti oktatás
előtörténete (1885-1950) írásában a város köztudatában az Erdészeti
Technikum, majd a ,,Roth Gyula" néven rögzült intézmény múltjából azokat
a kevésbé ismert tényeket veszi számba, amelyek a soproni egyetemhez hasonlóan
az iskola a trianoni határokon túl nyúló múltjával kapcsolatosak.
A Soproni Szemle iskolatörténeti fejezete Kubinszky
Mihály a 20. századi iskola-építkezéseihez kötődő adatait tartalmazó tanulmányával
urbanizációs és építészeti szempontok szerint tekinti át a széles témakört,
visszatekintve a Walder József 1905-ös városfelesztési tervében foglaltakra.
A Szemle decemberi számának Soproni arcok fejezetében
Kozák Lajos tanár úr pályakép vázlatát Dominkovits Péter írásából ismerhetik
meg az olvasók.
A 75. éves Adorján Attilával Bartha Dénes és ifj.
Sakady Sándor beszélget, az interjúval együtt, a Tűztorony tetején fotózó
Adorján Attiláról készült fotót is közöl a lap.Wallner Ákos a 70 éves Verő
József akadémikust köszönti.
A Soproni Könyvespolc rovat a 19. századi soproni
középiskolák történetéhez kapcsolódó bibliográfiát tartalmazza, továbá
két recenziót. A Domonkos Ottó szerkesztésében megjelent A magyarországi
mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV-XIX. században
(Budapest, 2002, Ipartörténeti Könyvtár) címmel szerkesztett kiadványáról
Dóka Klára ír, a Tatai Zoltán szerkesztésében Wallner Ernő (Budapest
2002) címmel a Tudós tanárok-tanár tudósok, 2000-ben indított sorozat
keretében napvilágot látott könyvet Sarkady Sándor ajánlja az olvasóknak.
Vajk Ádám szerkesztésében Győrött 2003-ban adták ki A pápoci prépostság
iratai címmel, a Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Segédletek
2. kötetét; a gonddal és hozzáértéssel készült, és a kutatók körében
minden bizonnyal érdeklődésre számot tartó munkáról Kiss Mária főlevéltáros
ír.
A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata Sopron támogatásával
jelent meg. Felelős szerkesztője: Szende Katalin; készült a Hillebrand
Nyomda Kft. Üzemében.
(Fotó: Adorján Attila a Tűztorony tetején; Környei Attila fotója; Soproni
Szemle 2003. negyedik szám)
T.É.
2004. január 03., szombat 13:00
|