Debrecenben marad a Munkácsy-trilógia
www.mti.hu
Budapest, 2004. január 22. (MTI) - Már bizonyos, hogy 2009-ig együtt
marad Debrecenben Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, miután a Golgota
című festményt további öt évre tartós letétbe helyezte új tulajdonosa;
az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá a Déri Múzeum Munkácsy-termében.
Hiller István kulturális miniszter az alkalomra írt levelében kifejti:
a Munkácsy-trilógia művészi értékén túl mára már szimbólum. Azt jelképezi,
ha egy közösség - legyen az város, vagy akár egész nemzet - egy jó ügyért
összefog, akkor annak eredménye lesz.
Az egyezményt Pákh Imre, a festmény magyar származású
amerikai tulajdonosa, Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés
elnöke és Vargáné Szathmáry Ibolya, a múzeum igazgatója látta el kézjegyével.
A miniszter utalt arra, hogy a Munkácsy-trilógia
esetében 84 évet kellett várnia arra, hogy a közös cél, az összefogás,
a jó szándék és némi szerencse együtt legyen: először ugyanis 1911-ben
merült fel az ötlet, hogy a három képet együtt kellene bemutatni itthon,
míg az első letéti szerződést 1995-ben sikerült megkötni.
Hiller István szerint "a három festmény jelképes
hajóját sokan húzták egy irányba". "Köszönet illeti az egykori selyemkereskedőt,
aki 108 évvel ezelőtt Debrecennek adományozta az Ecce Homot, köszönet illeti
a Golgota új tulajdonosát Pákh Imrét, aki azon kevesek egyike, akiket boldoggá
tesz, hogy kincsét és a velejáró örömet megoszthatja másokkal. És persze
köszönet jár a kanadai Hamilton Galériának, ahol megértették, hogy a Krisztus
Pilátus előtt című kép, amit a világban már 2 millióan megcsodáltak, azért
mégis itt van otthon" - fogalmazott Hiller István.
Juhászné Lévai Katalin a megállapodás alkalmából
hangsúlyozta: az EU-csatlakozás közelsége jó alkalom arra, hogy felmérjük
kulturális kincseinket. "Hajdú-Bihar megye hozományában kiemelt jelentőségű
a Munkácsy-trilógia" - mondta, majd hozzátette: a hajdú-bihari önkormányzat
évek óta dolgozik azért, hogy a három festmény együtt lehessen. Örömének
adott hangot, hogy egy évvel ezelőtt sikerült megállapodni a kanadai Hamilton
Galériával a Krisztus Pilátus előtt tartós letétjéről, s most az NKÖM segítségével
a Golgota sorsa is rendeződött: Pákh Imre tulajdonos jóvoltából hosszú
éveken át együtt látható Debrecenben a három festmény.
Pákh Imre arról beszélt, hogy két éve járt először
Debrecenben és akkor látta a három műalkotást. Elmondása szerint már akkor
döntött, hogy lépéseket tesz a képek együtt maradása érdekében.
A képtulajdonos reményét fejezte ki, hogy 2009-ig
a tartós letét lejártáig végső megoldást találnak az alkotás Debrecenben
maradására. Az MTI érdeklődésére kijelentette: hajlandó arról is tárgyalni,
hogy a Golgota magyar nemzeti tulajdonba kerüljön.
Kósa Lajos Debrecen polgármestere az ünnepségen arról
beszélt: az ünnep nem ad okot arra, hogy elhomályosuljon, kinek jár köszönet
mindezért. A fideszes politikus szerint a kép Debrecenbe kerüléséhez "nem
volt köze sem az előző, sem a mostani kormánynak, sem Debrecen városának,
sem Hajdú-Bihar megyének, sem a Déri Múzeumnak". Kósa Lajos szerint egyedül
Pákh Imrét illeti köszönet, aki magyar emberként és Munkácsy-gyűjtőként
megvásárolta a festményt és azt Debrecenben helyezte el.
A Nemzeti Galéria főigazgatója bejelentette: megállapodtak
Pákh Imrével arról, hogy két év múlva Munkácsy-kiállítást rendeznek a Nemzeti
Galériában, amelynek alapja Pákh Imre Munkácsy-gyűjteménye lesz, köztük
több olyan alkotás, amely soha nem volt még Magyarországon.
Pákh Imre az aláírási ceremóniát követően a sajtó
érdeklődésére elmondta: korábban politikai támadások érték, amiért Torgyán
Józseffel és az akkori Független Kisgazdapárttal működött együtt. Kifejtette:
mivel a magyar politikai életben most nincs jelen az FKGP, ő sem politizál,
de - mint fogalmazott a Magyarországon gyakran megforduló, Amerikában élő
férfi - ez nem végleges döntés.
Vargáné Szathmáry Ibolya, a Déri Múzeum igazgatója
az MTI érdeklődésére elmondta: a Krisztus Pilátus előtt című alkotás letéti
szerződése 2006-ban jár le, de a kanadai Hamilton Galéria már jelezte:
nincs szándékában visszavinni a képet és a letéti időszak meghosszabbítását
tervezik.
A bölcsek bölcsei
www.nol.hu
Szerző: Ötvös Zoltán
Kétszáz kiemelkedő tudós kapott levelező tagsági jelölést, közülük azonban
csak minden ötödik tarthat majd székfoglaló előadást a Magyar Tudományos
Akadémián. A lemaradók a három év múlva sorra kerülő következő választásban
bízhatnak.
Az Akadémia alapszabálya szerint ugyanis 200, hetvenévesnél fiatalabb
levelező, illetve rendes tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémiának (utóbbiakat
a levelező tagok közül választják). Jelenleg 318 tagot tudhat a soraiban
a testület, közülük 160-an fiatalabbak hetven évesnél.
Jelölt az lehet, aki a tudományok doktora fokozat birtokosa, illetve
az MTA doktora címet elnyerte. A jelöltség elnyeréséhez két aktív akadémikus
támogatása szükséges, egy akadémikus legfeljebb három szakembert javasolhat,
ami persze élénk lobbizást sejtet a háttérben. A földtudományok osztályán
mindössze tizenegy jelölt volt, a biológusok huszonöt tudóst tartottak
alkalmasnak a megtisztelő címre. Az orvosi osztály huszonnégy kutatót,
a műszaki huszonhárom tudóst állított.
A javaslatok beérkezése után az Akadémia tizenegy osztálya szavazással
eldönti, hogy a jelöltek közül kiket tart alkalmasnak a levelező tagságra
– a voksolásokat ezekben a napokban tartják. Azoknak a neve kerül az elnökség
elé, akik az osztálytagok szavazatainak legalább felét megszerezték. A
szavazási sorrenden az elnökség nem változtathat, az osztályok véleménye
ebből a szempontból szent és sérthetetlen.
Az idei jelöltek között szerepel például Kabdebó Lóránt, R. Várkonyi
Ágnes, Csirik János, Biacs Péter, Raskó István, Bársony István, Inzelt
György, Hadlaczky Gyula, Chikán Attila, Klinghammer István és Lovas Rezső.
Egyeseket már harmadszor jelölnek, másoknak az idei választás az utolsó
esélyük, mert a következő tagválasztáskor már betöltik a hetven évet.
Az akadémikusok körében kevés a társadalomtudós. A korábbi elnök, Glatz
Ferenc erőteljesen lobbizott azért, hogy ez a terület a természettudományok
rovására több tagot választhasson. Az aránymódosítás az idén is folytatódik,
de még nem lehet tudni, hogy a tizenegy osztály között felosztott 33 hely
– minden osztály három-három biztos befutót nevezhetett meg – mellett fennmaradt
hét helyből hányat kapnak a társadalomtudósok.
A szavazások február 10-ig befejeződnek. Már látszik, hogy a fővárosi
és a vidéki akadémikusok aránya nem változik: jövőben is több akadémikus
él Budapesten, mint vidéken. Az MTA tagjainak tiszteletdíja tiszteletre
méltó: a rendes tagok havonta bruttó 429300, a levelező tagok 333900 forintot
kapnak a fizetésükön vagy nyugdíjukon felül.
Sztrájk a nagyváradi színházban
www.dunatv.hu
Egyre nehezebb helyzetben vannak a nagyváradi színészek. A nyáron a
város vezetése eladta a színház egyik színpadát egy helyi vállalkozónak,
most pedig azt tervezi, hogy a színház által használt stúdiótermet is áruba
bocsátja, hogy helyén szálloda épülhessen. A színészek japán sztrájkkal
tiltakoznak az eljárás ellen.
A román és a magyar társulat tagjai az előadásokon fehér karszalagot
viselnek, így tiltakoznak az épületeladás ellen. - Az épületben található
a számunkra nagyon fontos stúdióterem, ez az elsődleges, hiszen a román
társulattal közösen működünk a színházban, ezt azt jelenti, hogy van egy
színpadunk és van egy stúdiónk, tehát amikor a román társulat a színpadon
játszik vagy próbál, akkor nekünk csak a stúdió marad, úgy nagyszínpadi,
mint stúdióelőadások próbáira vagy előadásra és fordítva. A száz évvel
ezelőtt épült ingatlan lebontását a város lakossága és az önkormányzat
RMDSZ frakciója is ellenzi, hiszen ezzel a Bémer tér építészeti összhangját
megbontanák.
Hiteltelen állatorvosi bizonyítványok
www.dunatv.hu
Az Állatorvosi Kamara elnöke szerint nem csupán egyetlen rozsdamentes
acélháló hiánya miatt tiltották meg az amerikaiak a Magyarországról érkező
hús bevitelét az Egyesült Államokba. L A fő problémának azt tartja, hogy
szakmai összeférhetetlenségek miatt nyugaton nem fogadják el hitelesnek
a magyar állatorvosok hatósági bizonyítványait.
A kaposvári húsüzemben kifogásolt hiányosság azélelmiszer-higiéniát
érinti, ezzel szemben az amerikai nagykövet állategészségügyi és nyomonkövethetőségi
problémákat említett - nyilatkozta híradónknak Mile Sándor. Az Állatorvos
Kamara elnöke hozzátette: nem elég, ha egészséges az exportra menő hús,
garantálni kell, hogy az élelmiszerrel szemben semmiféle aggály nemmerülhet
fel. - Ez azt jelenti, hogy az állatot végig kell kísérni egészen az állattartó
telepig és meg kell tudni mondani azt, hogy mit evett, nincs-e benne maradék
anyag, nincs-e benne az ember egészségére káros anyag, és ezt mind dokumentálni
kell. Az elnök szerint nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió
is megkívánja a teljes élelmiszerláncot felölelő ellenőrzést és felügyeletet.
A magyar rendszert összeférhetetlenségi okok miatt nem fogadják el. - Az
a kifogásuk, hogy egy telepen a hatósági állatorvos látja el az üzemet,
ő szolgáltat, tehát a gyógyszerezést is ő végzi, és a gyógyszermintát is
ő végzi. Tehát ezt nem fogadják el. Vagy ugyanúgy, ahol a hatóság szolgáltatást
is végez, ugyancsak ő végzi, az ő állatorvosa végzi az ellenőrzést is,
ez is összeférhetetlen. Mile Sándor szerint gyors intézkedésre lenne szükség,
hiszen január 26-án érkeznek Magyarországra az Európai Unió szakemberei
is hasonló vizsgálatok elvégzésére. Az amerikai döntés már így is megnehezíti
a magyar hús piacra jutását, hiszen számos ország, így például Japán is
az amerikai minőségi ellenőrzési rendszerhez igazodik. Így ha Amerikának
nem jó a magyar hús, akkor nekik sem kell majd. Ha az Európai Unió szakemberei
is azt állapítják meg, hogy a magyar hús nem felel meg az uniós előírásoknak,
az egész magyar húsipar összeomolhat.
Kétszer annyian neteznek az EU-ban mint hazánkban
www.mno.hu
A magyar infokommunikációs és információ-technológiai ipar (ICT) értéke
2003-ban összesen mintegy 7 milliárd euró volt, ami 10 százalékkal haladja
meg az egy évvel korábbit - közölte Kóka János, az Informatikai Vállalkozások
Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Az IVSZ elnöke az amerikai kutatócég, az IDC felméréseire alapozva elmondta,
hogy várakozásaik szerint az idén a magyarországi ICT-piac mintegy 12 százalékkal
bővül. Kóka János úgy vélte, hogy 2004-ben a magyarországi ICT-piac kilábal
a recesszióból. Kóka János kifejtette: jóllehet 2003 második felében részben
a Sulinet Expressz program révén erőteljesen nőtt a számítástechnikai eszközök
forgalma, s az internet-használók és -előfizetők száma is 3-4 százalékkal
bővült, Magyarország még sem közelített érdemben az európai uniós átlaghoz.
Az elnök aláhúzta: míg Magyarországon a lakosság körében 25 százalékos
az internet elterjedtsége, addig az Európai Unióban ez az arány 50 százalék.
Kóka János elmondta azt is, hogy 2003-ban lelassultak a kormányzat, a közigazgatás
és egyes versenyágazatok informatikai beruházásai, ami szintén növelte
az ország lemaradását. Az elnök az IDC kutatásaira alapozva elmondta, hogy
2003-ban a számítástechnikai eszközök piaca 14-18 százalékkal, a szoftverek
eladása 12-14 százalékkal, a távközlési szektor értékesítése 6-8 százalékkal,
az internet-piac pedig 20-25 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Hozzátette:
ezek a növekedések az egyes piacokon bekövetkezett egységár-csökkenésekkel
kiigazítva, összességében mintegy 10 százalékos bevételnövekedést hoztak
a magyarországi ICT-piac vállalkozásainak.
Kóka János az elmúlt év piaci folyamatait elemezve elmondta, hogy az
általános gazdasági recesszió következtében nem csak az állam, hanem a
nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai beruházásokat,
amelyek a magyar ICT-cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést
és jelentős fejlődési esélyt jelentenek. Az elnök egy kutatásra hivatkozva
elmondta, hogy a fejlett európai, illetve a kelet-európai országok között
Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat
használatát tekintve. Kóka János úgy vélte: ahhoz, hogy a magyarországi
ICT-szektor gyorsabban fejlődjön, illetve javuljon a gazdaság versenyképessége,
elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az állam és a civil társadalom
együttműködése.
Hivatali ideje alatt ötször volt szívrohama Jelcinnek
FigyelőNet http://www.fn.hu/
A volt orosz elnök, Borisz Jelcin - utólag - elismerte, hogy hivatali
ideje alatt ötször kapott szívrohamot. A BBC szerint nem volt véletlen
tehát, hogy Jelcin korábban időről-időre, egészen rendszertelen időpontokban,
egyszerűen eltűnt a nyilvánosság elől.
A nyilvánosság kerülése egyébként igen kritikus pillanatokban volt
feltűnő. Így például 1996-ban, nem sokkal újraválasztása előtt, amikor
az ellenzéki kommunista párt feltűnően megerősödött, Jelcin hosszú időre,
és megmagyarázhatatlanul eltűnt.
Az orosz illetékesek, az elnöki adminisztráció vezetői akkortájt arra
hivatkoztak, hogy Jelcin influenzás, illetve egyes iratokon dolgozik.
Ugyanakkor most, utólag Jelcin elismerte a RIA Novosztyi hírügynökségnek,
hogy elnöksége idején ötször kapott szívrohamot. 1997-ben például kifejezetten
megritkultak nyilvános programjai, és egészségügyi állapota kritikus lett.
Ebben az évben úgynevezett by-pass szívműtéten is átesett az orosz elnök,
de ezt már nem lehetett a nyilvánosság elől eltitkolni abban az időben
sem.
Jelcin most úgy nyilatkozott, hogy amióta 2000-ben visszavonult a politikai
élettől, nagyot javult az egészségi állapota, és mára aktívnak érzi magát
újra, "mind mentálisan, mind pedig fizikálisan".
2004. január 23., péntek 00:58