Nagy László emlékezése az első Páneurópai Piknikre

„Nekem azóta is meghatározó élményem ez a nap. Különösen azért, mert gyermekként négy évig jártam német iskolába, és ezért mindig érzékeny voltam a német megosztottság problémáját illetően. Külön örülök, hogy ha csak egy mákszemnyit is, de tehettem barátaimmal együtt valamit Németország és talán Európa egyesítése érdekében.”
 

Nagy László a kuratórium titkára Páneurópai Piknik '89 Alapítvány

Több mint tíz év telt el azóta, hogy Mészáros Ferenc 1989. június 20-án Debrecenben arra gondolt, hogy milyen jó is lenne Sopron mellett a „vasfüggöny” helyén szalonnasütéssel egybekötött pikniket tartani. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel búcsúztatni a diktatúra gyűlölt szimbólumát.Az ötletet Filep Mária továbbfejlesztette és megkereste Magas Lászlón keresztül a soproni MDF tagságát, hogy legyen partner az ügyben. Az MDF be-vonta a munkába a Soproni Ellenzéki Kerekasztal tagjait is, az SZDSZ-t, a Kisgazdapártot és a FIDESZ-t, hiszen abban az időben minden nagyobb megmozdulást közösen szerveztek. Debrecenből a „Szabadság Őrvárosából” hólabdaként gurult az ötlet Sopron, a „Hűség Városa” felé. Mire ideért lavina lett belőle! Három órán keresztül folyt Európa részleges egyesítése. Három órán át szavaztak az NDK polgárai a lábukkal Honecker ellen. Három óra, amely megrengette a világot!
 

Bár abban a három órában leginkább Bella Árpád alezredes és útlevélkezelői alatt rengett a föld. Szerencse, európai módon – egzisztenciájukat is kockára téve –, higgadtan kezelték a kialakult helyzetet. Ezért van most emlékhely a határon és nem kegyhely! (Idézet Bella úrtól!) Mindez történt Pozsgay Imre államminiszteri védnöksége alatt. Igazi közép-kelet európai, idilli történet, gulyással, szalonnasütéssel, Kállay-kettőssel! De mi volt a Piknik igazi eredménye és érdeme? Az európai fejlődés egy bizonyos irányba tartott megállíthatatlanul. Viszont tabuk állták útját. Ezek a tabuk dőltek meg Sopronpusztán. A legnagyobb eredmény a pszichés hatás volt, főleg ahogy Kelet-Európa diktátorai reagáltak. Sokk és csöndes bele-törődés! Nagyon sok olyan dolog volt, ami 1989. augusztus 19-e előtt lehetetlennek tűnt, 1989. augusztus 19-e után viszont természetessé vált. Ez segítette és gyorsította fel a kormány döntését is, ami egy nagy lépés volt az NDK és az európai status quo (gondolok itt a jaltaira) összeomlása felé. Egyszer megkérdezem Mészáros Ferit, hogy 1989. június 20-án gondolta-e, hogy ötletéből ilyen lavina válik. Ahogy ismerem, azt mondja majd, hogy gondolta a fene!

Nagy László

Megjelent a Páneurópai Piknik 1989-1999 című Nyugati Kapu ingyenes különszámában

A 99. évi eseményekről