280 üres háziorvosi körzet
www.dunatv.hu

Az elmúlt három évben csaknem megháromszorozódott azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben nincsen háziorvos. A 280 betöltötlen háziorvosi körzet legfőbb oka a szakma elöregedése, illetve az utánpótlás hiánya.

Az esztergomi Vasary Kolos Kórházban tartott sajtótájékoztatón az orvosi kamara elnöke elmondta, hogy 14 évvel növekedett a gyakorló háziorvosok átlagéletkora az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy több mint 25 százalékuk túl van a nyugdíjkorhatáron. - Fokozódni fog a személyzethiány és az orvoshiány, ez nem kizárólag az esetleges külföldi munkavállalásnak lesz köszönhető, hanem annak, hogy a szakma rendkívüli módon elöregszik. Az egészségügyi minisztérium úgynevezett praxisalap létrehozásával segítené a pályakezdő orvosok körzetbe kerülését, és átmeneti intézkedésként lehetővé tenné, hogy szakvizsga nélkül is néhány szakmával, például oxiológusként vagy belgyógyászként lehetőség legyen a háziorvosi feladatok ellátására. Az orvosi kamara elnöke szerint lehet tárgyalni a javaslatról, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az előző években a mindenkori döntéshozók komoly szakvizsgakövetelményeket dolgoztak ki azért, hogy a háziorvosi szakma megbecsültségét és képzettségét kellő szintre emeljék.

A szupernehéz elemek természetes úton szupernóvarobbanásban jönnek létre. 1940-ig a legnehezebb ismert elem az urán (U, rendszáma 92) volt, 1940-ben U-t neutronokkal bombázva sikerült neptúniumot (Np, rendszáma 93) előállítani. A folyamatban először urán-izotóp keletkezik, ami neptúniummá és egy béta-részecskévé bomlik. Ezzel a módszerrel azóta számos transzurán elemet, azaz az uránnál nagyobb rendszámú elemet sikerült szintetizálni egészen a 112-es rendszámúig. Az új elemeket más módszerrel állították elő: kalcium (rendszáma 20) és amerícium (rendszáma 95) atommagok összeolvadásával jött létre a 115-ös, ennek bomlásával pedig a 113-as elem.

A név a tét

Mint arról korábban hírt adtunk, a transzurán elemek előállítása és tanulmányozása igen nehéz feladat, mivel rendszerint csak alig néhány darab új atommagot sikerül létrehozni, és azok is túl gyorsan bomlanak. Az egyre nehezebb új elemek előállításában régóta versengenek egymással a laboratóriumok. A kutatólaboratóriumok közti versengésnek nagy a tétje, hiszen rendszerint a felfedezők javasolnak nevet az újabb elemeknek, nem mindegy tehát, milyen elnevezésekkel bővül az elemek periódusos rendszere. A nevekről végül egy nemzetközi tudományos testület dönt, de csak azután, hogy az új elem létrehozását független kísérlettel megerősítették.

Legutóbb 1999 őszén az amerikai Berkeley laboratórium fizikusai jelentették be szenzációs hírüket: a periódusos rendszer 116. és 118. elemének előállítását, azonban 2001-ben - miután az előáállítást nem sikerült megismételni - kénytelenek voltak visszavonni bejelentésüket. A ma biztosan ismert legnehezebb elemek tehát még mindig az 1996-ban a németországi Darmstadtban előállított 112. és az oroszországi Dubnában 1999-ben létrehozott 114. elem.

A 113-as és 115-ös elem kutatásáról szóló beszámoló az American Physical Society Physical Review C című folyóiratában jelenik meg.

A Másnap nyert filmszemlén
www.nol.hu
A díjak kiosztásával tegnap véget ért a 35. Magyar Filmszemle. A játékfilm kategória fődíját Janisch Attila Másnap című filmje nyerte, a legjobb kisjátékfilmnek Lakatos Róbert Ördögtérgye, a legjobb kísérleti filmnek pedig Mundruczó Kornél Kis apokrif No.1 című alkotását találta a zsűri.
 
A dokumentumfilm kategóriában Papp Gábor Zsigmond A birodalom iskolája című munkája kapta a fődíjat, a legjobb forgatókönyvért Fliegauf Benedeket jutalmazták (Dealer). A legjobb női főszereplőnek Bagaméri Esztert (Mélyen őrzött titkok), a legjobb férfi főszereplőnek Gáspár Tibort (Másnap), a legjobb női epizódszereplőnek Lázár Katit (Másnap és Rózsadomb), a legjobb férfi epizódszereplőnek pedig Nagy Ervint (Mélyen őrzött titkok és Szezon) találták.

Herskó János zsűrielnök úgy látja, feljövőben van a magyar film, sok fiatal tehetség jelent meg az elmúlt két évben, és ennek révén a hazai mozgókép sokszínűvé is vált. Ugyanakkor felületességet is érez a művekben, amelyek az alapos műhelymunka hiányáról árulkodnak. – Megemlítette: régebben a hazai stúdiókban folyt olyan műhelymunka, amely ma is példa lehetne.

Már több mint százezren látták a Magyar Nemzeti Galéria Mednyánszky-kiállítását, amelyet eredetileg a hétvégén zártak volna be. A nagy érdeklődésre való tekintettel február 15-ig meghosszabbítja a galéria a tárlatot, amelyen mintegy ötszáz Mednyánszky-mű, festmény és grafika tekinthető meg.

Mednyánszky László a századforduló magyar festészetének legtermékenyebb és legtalányosabb alakja. Felvidéki arisztokrata családból származott, de javait elosztogatta, s maga az anyagiakkal mit sem törődött. 3-4000 olajfestményre és több ezer grafikára becsült életművének nagy része külföldön vagy idehaza lappang, vagy magángyűjteményben van. Ennek egyik oka, hogy művei csak addig érdekelték, amíg el nem készültek, s boldog volt, ha modelljei valamelyikén segíthetett velük.

Modelljei főként egyszerű parasztlegények, cigányok, kocsisok, katonák, koldusok és a külvárosok „kétes egzisztenciái" voltak; úgynevezett csavargóképeiben azonban Ribera, Millet és Daumier örököseként új műfajt alkotott, monumentális alakos képek sorozatát, melyeken nyoma sincs a korban oly divatos szegényember-festészet hamis részvétének, szentimentalizmusának.

Tájképei első ránézésre naturalista, realista tájaknak tűnnek, holott valójában rejtett önportrék, általános érvényre emelt, metafizikai igényű „szimbolista hangulatképek". Portéi és tájai mellett fennmaradtak különös, műfaji értelemben a korban társtalan, a zsáner műfaját „felülíró" képei is. Ezeken a művein az erőszak és a szenvedés ábrázolhatóságával kísérletezett, az elemi erőket, energiákat és szenvedélyeket hol egy ismeretlen képregény kiragadott kockáihoz hasonló akciójelenetekbe, hol passzív, szenvedő vagy melankolikus figurák emblémáiba sűrítette. Száz és száz ceruzarajz maradt ránk foglyokról, megkínzottakról, sebesültekről és elesettekről – s e különös, a legtágabb értelemben vett háborús tematikát Mednyánszky nem a háborúban, hanem a 'fin de siécle' monarchiabeli ragyogó pompájában kezdte.

Mednyánszky festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hochschule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt. 1873–75 között a párizsi École des Beaux Arts-ban I. Pils-nél tanult. Ekkortájt festett tájképein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető. 1877-ben kiállították egyik képét a párizsi Salonban, majd ősszel Szolnokra látogatott, ahol Pettenkofen hatására képeinek tónusa levegősebbé és világosabbá vált. 1878-ban itáliai tanulmányúton járt. A 80-as évek első harmadában Bécsben volt műterme, közben Magyarországra is el-ellátogatott. Anyja halála után, 1883-ban Nagyőrre (Szepes vármegye) vonult vissza.

1884-ben Budapesten bérelt műtermet, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain. 1889-től 1892-ig ismét Franciaországban tartózkodott, s az ott megismert impresszionizmus hatására műveinek szürkén borongós alaptónusát lassan levegős, közvetlen festésmód váltotta fel. 1892 őszén Máramarosban készített tájvázlatokat Feszty Árpád körképéhez. 1896 nyarától 1897 őszéig ismét Párizsban tartózkodott, 1900-ban Galíciában, 1901-ben az Adria vidékén, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ez idő tájt készült képeit ismét sötét színárnyalatok, sűrű fényárnyék-hangulatok jellemzik, amelyek csak 1909 körül oldódnak újra világosabb tónusúvá. 1905-től 1911-ig Budapesten élt, ezután visszatért Bécsbe.

A háború kitörése idején ismét Budapesten tartózkodott, s harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és D-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes humanista tartalommal gazdagítva művészetét. Élete utolsó nyarát 1918-ban Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig. A kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tartozott. Számos kitüntetést kapott.

Az életmű közgyűjteményekben őrzött része két részre szakadt: a „korai Mednyánszky" Szlovákiában, az „érett Mednyánszky" Magyarországon található. A kiállítás koncepciója kettős célt hordoz: első ízben bemutatni a korai, Magyarországon eddig nem ismert műveket és főművekkel reprezentálni az egész életművet. A kiállítás anyaga magában foglalja a hazai és a szlovákiai vidéki közgyűjtemények legjobb darabjait. A Magyar Nemzeti Galéria földszintjén főképpen Mednyánszky olajfestményei lesznek láthatók, míg a harmadik emeleten egy válogatott grafikai kiállítás várja az érdeklődőket.

www.museum.hu, www.kfki.hu

Ezerötszáz évvel ezelőtt egy üstökös ütközött a Földbe, és ez okozhatta azt a 'nukleáris telet' bolygónkon, melynek nyomán rossz termés, általános éhínség, és hűvös nyarak következtek - állítják a Cardiff University csillagászai.
 
A tudósok arra keresték a magyarázatot, hogy 536 és 540 között mi okozta a Földön az igencsak hideg nyarak egymásutánját. A sötét középkornak is nevezett periódusból fennmaradt történelmi hivatkozások szerint a kérdéses időszakban igen rossz volt a termés, és a nyarak hidegek voltak.

A cardiffi tudósok szeirnt a kérdéses üstökös a felső légkörben robbant fel. Derek Ward-Thompson, a projekt irányítója elmondta: az egyik legizgalmasabb aspektusa munkájuknak, hogy újraosztályozták az üstökös méretét, s eszerint a becsapódásnak globális hatása lehetett. A tudós szerint megállapítható, hogy akár egy fél kilométeres üstökös is globális következményeket tud előidézni.

A feltételezés szerint a hatalmas robbanás eredményeként pernye és hamu boríthatta be a bolygót, mely bizonyos mértékben útját állta a napfénynek, és ez vezethetett a rendkívül hideg időjáráshoz.

Mint tudott, az első nagy európai pestisjárvány épp csak a kérdéses időszak után következett be. A kutatók szerint ennek oka az lehetett, hogy az éhínség igen legyöngített az öreg kontinens akkori lakóit, és ez kedvezett a pestis járványszerű elterjedésének.  
Ananova

Csak azok a romániai kisebbségi szervezetek vehetnek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága eléri a huszonötezer főt, vagy az adott kisebbséghez tartozóknak legalább a 15 százalékát tudják soraikban – ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a román választási törvények módosításával foglalkozó parlamenti bizottság fogadott el, formailag ugyan egyes kisebbségi szervezetek indítványára, de az ötlettől nem idegen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sem.
Az erdélyi magyarság érdekvédelmét és közképviseletét kisajátító RMDSZ vezetői halovány magyarázatokkal szolgáltak a készülő antidemokratikus törvénymódosításhoz: a bukaresti parlament pártjai között egyetértés alakult ki abban, hogy nemzeti kisebbségnek csak az az etnikum számít Romániában, amely a jelenlegi Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak). Jelölőlistákat csupán azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak, amelyek most parlamenti képviselettel rendelkeznek, illetve azok, amelyek be vannak jegyezve a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét. Az önmagát nevében is demokratának mondó RMDSZ azzal mentegetőzik, hogy a drasztikus szigorítás tervezetét nem ő nyújtotta be. A javaslattevő "egyéb kisebbségiek" azzal érveltek, hogy a választások előtt gombamód szaporodnak a kisebbségi "fantomszervezetek", amelyek mögött nincs is valódi tagság, csak néhány szavazat. A magyar polgári mozgalom szószólói viszont kifejezték: az RMDSZ retteg minden konkurenciától, ezért nincs kizárva, hogy a javaslatot a párt "stratégái" eszelték ki. Egy hasonlattal is éltek: az RMDSZ felkapaszkodott másfél évtizeddel ezelőtt a fára, most pedig felhúzza maga után a létrát.
A tervezet szerint csak akkor állíthat jelölteket a helyhatósági választásokon egy kisebbségi (pl. magyar) szervezet, ha az illető kisebbség (tehát az erdélyi magyarság) 25 ezer tagja vagy a kisebbséghez tartozók 15 százaléka be van iratkozva a szervezetbe. A 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteniük a kisebbségi szervezeteknek, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, és mindegyik megyéből legkevesebb 300 aláíró legyen (Erdélynek jelenleg 16 megyéje van). A szabály nem vonatkozik azokra a kisebbségi szervezetekre, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeztek vagy rendelkeznek.
A tervezet mintha kimondottan a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett vagy vele szemben elindulni szándékozó polgári szövetségek, egyesületek ellen lenne kihegyezve, ugyanis elfogadása esetén a választási törvény monopolhelyzetet biztosít Markó Béláék számára. A javaslatcsomag szinte lehetetlenné teszi, hogy a jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetekkel szemben mások is indulhassanak. A kormánypárt – amely csak a nemzeti kisebbségek jelenlegi parlamenti képviselőinek és az RMDSZ-nek, valamint egyes nacionalista honatyáknak a támogatásával képes fenntartani parlamenti többségét – nem lát semmiféle diszkriminatív vonást az újfajta szabályozásban, holott azt minden demokratikus erő és minden emberjogi, civil szervezet nehezteléssel fogadott. Annál is inkább, hogy ráadásul Romániában van érvényben a világ egyik legantidemokratikusabb párt- és egyesülési törvénye is.

A jelenleg elfogadott tudományos nézet szerint ugyanakkor a Neander-völgyiek egy sajátos fejlődési mellékágat képviselnek az emberi evolúcióban. Több tudós is úgy véli, hogy az Európában 300 ezer évvel ezelőtt megjelent Neander-völgyi ember, amely a Homo sapiens elterjedése (Kr. e. 40 ezer év körül) után rövid idő múlva örökre eltűnt a történelemből, kereszteződés, illetve beolvadás útján átörökítette génállományát a modern emberbe.