Pénteken kezdődik a Balassi-emlékév
MTI
Korának egyik legműveltebb férfiúja, a 450 éve született Balassi Bálint tiszteletére hirdetett emlékévet pénteken nyitja meg Hiller István kulturális miniszter a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szombaton pedig a Gellért szállóban 11 órakor adják át a Balassi Bálint-emlékkardot.
 
Az 1554-ben, Zólyomon született Balassi Bálint személyisége, reneszánsz életszemlélete, humanista műveltsége és az egész európai irodalom értékeit kisugárzó életműve kiválóan alkalmas a más nemzetek által Magyarországról alkotott kép színesítésére és gazdagítására - olvasható az NKÖM Nemzeti Évfordulók Titkárságának az emlékév vezérgondolatait ismertető összeállításában.
Balassi Bálint kilenc nyelven írt, olvasott és beszélt. A Radnóti Miklós által "européer" költőnek nevezett Balassi Bálint egyben "népszerű táncos, híres vitéz a csatatereken és nagyszerű lángelme" volt. Többek között a spanyol Cervantes és Lope de Vega, valamint az angol Shakespeare kortársa is - írta a minisztérium. Hiller István a pénteki programismertető sajtótájékoztató után Gyulára utazik, az ottani Várszínház kamaratermében megnyitja a reneszánsz végvárakat bemutató képzőművészeti kiállítást. A tárlat a gyulai Reneszánsz Karnevál egyik programja.

Az emlékév szervezésére Balassi Bálint Emlékbizottság alakult, amelynek tagja - egy korábbi közlés szerint - a kulturális, az oktatási, a honvédelmi és a külügyminiszter, valamint az informatikai és hírközlési miniszter. A bizottságban az MTV és a Duna TV, továbbá az irodalom és történettudomány több képviselője, múzeumi szakértő, zeneszerző és színházigazgató is helyet kapott.
A Balassi-emlékév alkalmából Szlovákia és Magyarország együtt újítja fel a költő nyughelyét, Lengyelországban, Krakkóban emlékkonferenciát rendeznek a két ország tudósai részvételével, cseh nyelven válogatást jelentetnek meg Balassi Bálint műveiből.
 

Az Alekszandra-sztori
Népszabadság • Szerző: Farkas József György
 
A címlapon szereplő kép eredetijét a közelmúltban Londonban Rothschild bankár adta át Putyin elnöknek, az orosz népnek szánt ajándékként
Miről szólhat egy könyv, amelyhez az orosz pravoszláv egyház magyarországi főképviselője, a Habsburg-család egyik prominens tagja és Üröm polgármestere külön-külön bevezetőt írt?
 
A magyar–orosz kapcsolatok históriájának alaposabb ismerői könnyen megoldják a talányt: Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő, József nádor felesége több mint két évszázaddal ezelőtti, tragikusan rövid életét mutatja be az írásmű, egyben szól a korról, a Pál cár és Ferenc császár, Napóleon és Szuvorov marsall nevével fémjelzett századforduló olykor krimibe illő történelmi fordulatairól. Tehát ezen időszak egyik legizgalmasabb eseményét, Pál cár leányának házasságát Magyarország palatinusával dolgozta fel a Budapesten élő, orosz nyelven író Oleg Volovik.

A tudományos értékű, igényes, ugyanakkor rendkívül olvasmányos mű, az Alekszandra az 1783-ban született hercegkisasszonynak, II. (Nagy) Katalin unokájának története, de egyben korkép is. Alekszandra Pavlovna Romanova az uralkodóházak szokásainak megfelelően, birodalmi érdekek mentén kötött házasságot 1799-ben József nádorral, a bécsi udvar budai helytartójával. A friggyel a Habsburgok és a Romanovok egymás kezét keresték a mind komolyabb fenyegetést jelentő napóleoni Franciaországgal szemben. Ám a diplomáciai és dinasztikus szempontok szerint létrejött családi kötelék – a kortársak legnagyobb ámulatára – „önjáróvá” vált: a katolikus Habsburg fiatalember és a pravoszláv bakfis cárkisaszszony között igazi megértés és szerelem bontakozott ki. Az érzés szinte szárnyakat adott az ifjú párnak, az akkori társadalmi élet középpontjába kerültek, s népszerűségük olyan magasra hágott, hogy akár egy önállósodott Magyarország uralkodójának és királynőjének is hajlandók lettek volna őket a magyarok elfogadni. Ez a fejlemény már nem illett a bécsi udvar elképzelései közé, s midőn a fiatalasszony első gyermeke születését követően 1801-ben elhunyt, felröppent és makacsul tartotta magát az a vélemény, hogy a tragédia mögött a Burg állt. (Volovik, az író arról is beszámol, hogy Alekszandra Pavlovna bebalzsamozott földi maradványainak legutóbbi – József nádor budai kriptájába történt – átszállításakor tudományos alapossággal vizsgálták meg a holttestet, s kizárták a mérgezés lehetőségét.)

A cárevna rövid magyarországi élete során különösen megkedvelte a Buda feletti kis falu, Üröm kies környékét, ezt tiszteletben tartva megözvegyült férje ott építtetett neki temetkezési helyül kápolnát, ami a pravoszlávok egyik búcsújáró- és kegyhelyévé vált. Az orosz kormányfő legutóbbi budapesti látogatása idején felesége, Irina Kaszjanova is felkereste az emlékhelyet, s utóbb az íróval találkozva szorgalmazta, hogy a nagyhercegnő történetéről mielőbb könyv szülessen. Szó van arról, hogy az idén szeptemberben Alekszandra holttestét ismét eredeti helyén, az ürömi kápolnában helyezzék valóban végső nyugalomra.

A palatinus-házaspár történetével párhuzamosan a szerző nagyszabású tablót fest a XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről. Rendkívül figyelemreméltó összegzést ad például I. Pál cár tevékenységéről. Alekszandra apját szűkebb és tágabb környezete – az orosz ortodox egyház nem is burkolt egyetértésével – egyfajta csodabogárnak állította be (a ragadványneve is az volt: Duracsok, azaz bolondocska), ám ezt a képet Volovik történelmi tényekkel cáfolja, de legalábbis árnyalja. A műből az is kiderül, milyen hatást gyakorolt a magyarországi ortodoxia fejlődésére a cári sarj itteni ténykedése és halála, hogyan alakult József nádor további sorsa, miként változott az orosz és az osztrák uralkodóház közötti viszony, hogyan került a Szuvorov vezette orosz hadtest az Alpok hóborította hágóira, és így tovább.

A több mint háromszáz oldalas könyvet a tartalmi gazdagság mellett az illusztrációk – egykori portrék, páratlan dokumentumok – pazar bősége is jellemzi, olvasói legfeljebb azt sajnálhatják, hogy a képek fekete-fehérek. A Szentpéterváron másfél ezer példányban nyomott kötet egyelőre csak Oroszországban kapható, jóllehet a budapesti Interpresszfakt kiadó által gondozott mű megérdemelné a magyarra fordítást és a hazai hozzáférhetőséget is.

A The New York Times Gibson magát megnevezni nem kívánó, közeli munkatársára hivatkozva arról számolt be, hogy a rendező kivágja filmjéből a vitatott jeleneteket, mielőtt sor kerül a hamvazószerda napjára, február 25-re időzített bemutatókra az észak-amerikai filmszínházakban.

Ezzel szemben a hollywoodi sztár szóvivője, aki rendezőként, társszerzőként is részt vesz a film elkészítésében, melyet 25 millió dollárjával támogat, határozottan elzárkózott az elől, hogy kommentálja ezeket a híreket. Alan Nierob a brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: számára lehetetlen, hogy egy folyamatban levő munkáról nyilatkozzon, s egyébként sincs tudomása arról, hogy a filmet idejekorán megvágnák.
 
/Krisztus szenvedése. Két évezrede magyarázzák... Fotó: Newmarket Films / Reuters/
 
A Reuters emlékeztet: a film egyik, már elkészült verzióját levetítették Januárban a floridai Orlandóban 4500 evangélikus pap előtt. A film egyik jelenetében, amikor a csőcselék Krisztus megfeszítését követeli. Amikor Poncius Pilátus halálra ítéli a megváltót, Kajafás, a zsidók első számú vallási vezetője kijelenti: ’’Vére rajtunk és gyermekeinken lesz’’.

A brit hírügynökség hozzáfűzi: zsidó vezetők figyelmeztettek, hogy a Máté evangéliumában szereplő részletek rendszeresen fontos részét képezték a középkori passiójátékoknak, és az antiszemitizmus évszázadainak ’’gyújtószikráját’’ adták. A katolikus egyház 1965-ben, a II. Vatikáni Zsinaton felülvizsgálta az evangéliumok ’’antiszemita olvasatát’’ – fogalmaz a Reuters –, kiemelve, hogy Krisztus szenvedése isteni küldetésének része volt, s felmentették a zsidókat a felelősség alól.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Bemutatója előtt alig két héttel erőszakossága és harciassága miatt alaposan megbírálták az olasz lapok Mel Gibson ausztrál színész-rendező "The Passion of the Christ" című, Jézus Krisztus életének utolsó 12 óráját elbeszélő filmjét, amely már forgatása alatt rengeteg vitát váltott ki – írja az mtv.hu.

/Mel Gibson a kaliforniai Pasadenában, egy díjátadáson. Lehúznák Fotó: REUTERS/
 
A La Repubblica című római lap Gibson harcias Krisztusa, míg a Corriere della Sera című, legnagyobb példányszámú olasz lap Mel Gibson: hit, erőszak és vér a Krisztusomban szalagcímmel címoldalon számolt be szerdán a rendező részvételével tartott kaliforniai szakmai bemutatóról, amelyen - olasz tudósítások szerint - az alkotás valósággal sokkolta a nézőket erőszakos jeleneteivel.

A Corriere della Sera emlékeztet arra, hogy az evangélium egyes kulcsfontosságú pontjait kiemelő film komoly vitákat és kétségeket váltott ki az antiszemitizmus tekintetében. Ugyanakkor a Vatikán védelmébe vette a filmet még annak forgatása idején.

Gyergyószentmiklós
Szülei és barátai, valamint újságírók raja várakozott tegnap délelőtt a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban Forró Editre, aki a napokban bejelentette: imádkozva, gyalog indul szülővárosából Strasbourgba, ahonnan majd levelet intéz Hágába az erdélyi magyarság érdekében.
A templomba bevonuló honleányra várva Hajdó István főesperes-plébános imádkozott az út sikeréért, majd megáldotta a főoltár elé járuló zarándokot. Nehéz feladatra vállalkozott Forró Edit – jelentette ki a főesperes, aki útravalóul az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak a képét nyújtotta át a zarándoknak.
Az utazó hótaposó csizmában, földig érő fehér szőrmebundája alatt Magyarország címerével díszített fehér sállal, fehér cérnakesztyűvel, prémsapkában vágott neki az útnak. Amikor a templomból kilépett a zimankós, szeles havazásba, megkondultak a harangok. Útja első pár méterén a Krónika azt tudakolta meg Forró Edittől, mit visz a fekete-piros tarisznyájában. Pár narancs az édesanyjától elemózsiául, magyar–román nyelvű Biblia, Erdély-térkép – jött a válasz. „Mikor ez a virág elhervad, akkor hervad el bennem is a remény, hogy sikerül utamat véghezvinnem” – emelt ki a székely batyuból egy fehér műrózsát. Egy vaskos füzetet is magával visz, amelybe a Hágának üzenni akarók írhatnak majd útja során. Egy kis kopjafa, takaró, kevés víz, fájdalomcsillapító, torokfájás elleni gyógyszer van még a csomagban, valamint Wass Albert Hagyaték című könyve „annak bizonyítékául, hogy nem a fegyver, hanem a magyar szó és Isten igéje az, ami győz mindenekfelett” – magyarázta. Az aszszony indulásakor arra kérte mindazokat, akik vállalásáról hírt szereznek, imádkozzanak útja sikeréért. A hozzá bizonyos szakaszokon csatlakozni kívánók a 0036-30-4737455 vagy a 0742-995705-ös telefonszámokon vehetik fel vele a kapcsolatot. Megtudtuk, a zarándok első éjszakáját a csíkszentdomokosi domonkos-rendi apácáknál tölti, és a továbbiakban is a plébániák és Isten segítségére bízza magát.
A város határáig karonfogva kísérte el édesanyja, utána kettősével vonult a tucatnyi főből álló kíséret, köztük túraöltözetben az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyói tagjai közül Vadász-Szatmári István, aki legalább Vaslábig szeretné kísérni a nem mindennapi feladatot vállaló asszonyt.
Gergely Edit

A jeligés, bármilyen műfajú, témájú és terjedelmű műveket - Drámapályázat mottóval - szeptember 15-ig lehet feladni a Nemzeti Színház címére. A bírálóbizottság december 15-én hozza meg a döntést, az első díjjal 2 millió a másodikkal 1, a két harmadik díjjal fél-fél millió forint jár.