|
A Vásárhelyi terv
Gyakorlatilag eddig két tározó engedélyezési tervei vannak folyamatban:
a Cigándnál, és a Tiszaroffnál megépítendőé.
A Vásárhelyi terv ismertetése volt a témája a Magyar
Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete az Árvízvédelmei és Belvízvédelmi
Szakosztállyal közösen rendezett februári előadóülésének, amelynek előadója
Rosza Péter a VIZITERV Consult Kft. munkatársa volt.
Rosza Péter, VIZITERV ConsultKft.
A Tisza-völgyi árapasztó rendszer kialakítás és a
tiszai meder vízszállító képeségeinek javítása céljából meghirdetett Vásárhelyi
terv öt tenderből áll. Szükségessége az 1999-e árvíz után fogalmazódott
meg, és arra kényszerítette a szakembereket hogy az 1997-ben beindított
árvízvédelmi strtégiát megváltoztassák. A védvonalak fejlesztése mellett
új elemként jelent meg az árvízi tározók létrehozásának feladata. A 2001.
március 6-i Tarpa és Tivadar közötti, két helyen bekövetkezett töltésszakadás
az építkezést halaszthatatlanná tette.
A folyónkénti fővédvonal hosszainak értékeiből egyértelműen
megállapíható volt, hogy a töltések fele sem volt az előírtak szerinti
magas, az előadó hangsúlyozta: a Vásárhelyi terv tulajdonképpen a kiépítetlen
töltések munkálatainak folytatását és befejezését jelenti az 1976-ban előírt
méretre.
A projekt célja a nagyvízi meder vízszállító képességének
javítása, és a hazai ártéren kiépítendő árapasztó tározásos rendszer megvalósításával,
úgy, hogy a kataztrófákkal fenyegető árvizek árapasztása együttjárjon az
árkár szabályozott vízkivezetéssel történő redukálásával.
A hazai ártéren kívül szükséges lenne Szlovákia,
Ukrajna és Románia együttműködése is, viszont miután 3 felvízi országról
van szó, egyértelmű, hogy a megfelelő védelem megteremtése elsősorban Magyarország
érdeke, amit az érdekeltek tudnak, és próbálnak kihasználni.
2001-ben elkészült a Vásárhelyi terv 10 tározási
helyet meghatározó műszaki koncepiója, amely a 2002-es átdolgozását követően
– a szélesebb körű egyeztetések következtében, minden szempontból alkalmas
helyek meghatározása folytán – 30 lehetséges helyet jelölt ki, amelyek
közül végül is 10-14 -et választottak ki 1,5 milliárd víz térfogat árvisszatartási
igénynek megfelelően.
A kielégítendő igények – a hidraulikai jellemők,
a gazdaságosság, a természetvédelmi szempontok teljesülése, a társadalmi
elfogadottság mértéke – teljesülése szerint a 2003-as tanulmány 11 tározót
választott ki, mintegy 5-700 millió köbmétert kitevő össztérfogattal. A
2007-ig tartó első ütemben 16 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből
az idei évben 8 milliárdot irányoztak elő a projektre, egyelőre megnevesítés
nélkül.
A két legkritikusabb – Felső-Tisza, Közép-Tisza
szakaszon a sürgős, mintegy 60 cm-es vízszintcsökkentési igényt kielégítő
hatást a kiválasztott 11 közül a 4-6 legkedvezőbb megvalósításával kellene
elérni, ami úgy lehetéges, hogy a tározók árvízvédelmi hatása, hozzávetőlegesen
összeadódik, tehát 4 felső-tiszai tározóval 60-70 cm-es szintcsökkentést
érhető el.
Gyakorlatilag eddig két tározó engedélyezési tervei
vannak folyamatban: a Cigándnál, és a Tiszaroffnál megépítendőé.
A fajlagos költség szempontjából egyébként
a legkedvezőtlenebbnek ítélt cigándi tározó engedélyezési terve, elsőkként,
április 30-ra elkészül, aminek elsősorban financiális okai vannak, abban
az értelemben, hogy egy másik beruházással összefüggően, EU-s pályázati
pénzek felhasználását teszi lehetővé.
A továbbiakban az előadó a hullámtéri beavatkozásokat
ismertette, amelyek keretében részint árvízi sávot kell létrehozni, részint
a nyárigátak fennmaradása, áthelyezése, vagy megszüntetése problémáját
kell megoldani, továbbá az övzátonyok, a folyószabályozási beavatkozások,
és a fővédvonalak esetleges módosítása is megtörténhet a hullámtéri beavatkozások
során. A hullámtéri területhasználat is változik, ami az elfogadottság
mértékét befolyásolja, hiszen művelési ágat, esetleg tuljdonos-szerkeztváltozást
is jelenthet.
Rosza Péter arról is szólt, hogy a hidraulikai hatások
értékelése modellszámítások elemzésére épült, bár a hatások nagyban függnek
az éppen adott árvízi helyzettől.
Egyébként a tájgazdálkodási koncepió
megvalósítását is biztosító támogatási rendszer még kidolgozatlan, a jogi
háttér hiányzik, holott több helyen a gazdák együttműködőek lennének.
A 30-40 évente jelentkező árvízek mellett, a tározó
100 évente telik meg, ezért a rendszeres tározás üzemeltetési feltételeinek
is ennek megfelelőnek kell lennie, például a víz mozgása biztosított kell
hogy legyen.
A Vásárhelyi terv továbbfejlesztését befolyásolja
az, hogy az abban érdekelteknek is menet közben kellett szembesülniük azzal
a tényel, hogy az árvízvédelmi érdekek nem azonosak a természetvédelmiekkel;
további szempontok figyelembevétele mellett több, a tározókat övező tévhit
is nehezítette a társadalmi elfogadottságukat,.a hatóságokon kívül közel
100 civil szervezet is véleményt nyílvánított a kérdésben A cég tervezői
eddig 210-nél több egyeztetésen, tárgyaláson vettek részt, s hogy a szakma,
a Vásárhelyi terv több elemével nem ért egyet, mi sem bizonyítja jobban,
mint az előadáson elhangzott, éles kritikai észrevételek, amelyek elsősorban
a modellszámításokra vonatkoztak.
T.É.
A Tisza-völgy árapasztórendszer térképét a VIZITERV Consult Kft.
készítette
2004. február 25., szerda 00:53
|
