Tizenegy tájegység, három megye kettőszázhatvannyolc népviselete látható egy helyen és egy időben a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar kiállítótermében.
A dokumentumértékében és látványában egyaránt pazar gyűjtemény a felvidéki magyarság népviseletét mutatja be, vidékenként, korosztályonként.
Az anyag Szabóné Kerekes Eszternek a Szlovákiai Magyar Óvodapedgógusok képviselőjének munkája eredményeképpen született meg.
Jelképes, hogy 1996. márcus 15-én állították ki először az a babákat Komáromban. Azóta Szlovákia, Magyarország, Németország területén több mint száz helyen mutatták be a gyűjteményt.
A tájak népművészete, és annak részeként a népviselet ,,nem magától lett." A helyi természeti adottságok, folyamatosan változó gazdasági, történelmi feltételek alakították. A környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok lenyomatot hagytak mindabban, amit egy-egy vidék, telpülés népművészetének nevezünk, a sajátos népművészeti dialektusokban pedig benne tükröződik a lélek.
A népi alkotásoknak alapvetően meghatározó célszerűsége, egyszerűsége, és természetessége, a helyi jelleget hangsúlyozó egyedisége és (ön)tudatot meghatározó és fomáló ereje az, ami a jelenből nagyon hiányzik, és amit – ha már nem is temészetes formájában és közegében – legalább gyűjteményekben még fellelhet az aki ezt keresi.
A felvidéki magyar népviselet elemeinek egyenkénti számbavételét segíti a tárlat. Úgymond ,,véletlenül" került Sopronba, úgy, hogy valahol nem ,,fogadták" (?).
Valahol, így a nagy globalizált egyengondolatokkal, és egyen-elidegenedéssel küszködők megfosztották magukat egy páratlan élménytől.
Autentkus forrásanyagra alapozva, az egymástól teljesen különböző alkotóelemeket, részleteket nagy egésszé az az erő teszi, amely a népművészet több évezredes múltjából bontakozik ki. A többnyire harmincas-negyvenes évekből származó munkák két legrégebbi ,,adatközlje" 1917-ben, illetve 1919-bn született, majdnem kilencven éve.
A népművészet erejével közvetített üzenet fejtegetésével egyidőben falvak, vidékek – több évtizeden át konokul elhallga(tta)tott – nevét ízelgetheti a látogató. Az öltözetdarabok, a díszítőelemek formái, mintái és elnevezésük, a családtagok megszólítása és elnevezése arra a ,,nagy kompozícióra" utalnak, amely széttöredezettségében, fogyásnak indultan is egy maradt. Egy bácskai magyar mondta nekem: ,,Nem szeretem azt, ha a magyar elé folyton és elválaszthatatlanul a határontúli jelzőt illesztik. Felejtsék ezt már el, mert ilyen magyar nem létezik!" És a legutóbb egy erdélyi majdnem szó szerint ugyanezt mondta; a népviseletbe öltöztetett felvidéki babák arcán, egyenes tartásán ugyan az idő megállni látszik, de szótlan-mosolygósan ugyanezt mondanák; mi mást mondhatnának?.
A kiállítás megtekinthető 2004. március 1-jétől-13-ig, munkanapokon délelőtt 10-12-ig, és délután 15-16 óráig a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar
Tanácstermében (fszt. 6).

Csallóköz Nyékvárkony Mórocz Szilvia (1969)	Mátyusföld Felsőszeli Kutak Ana (1954)	Mátyus és Zobor Vidék közti terület Felsőkirályi Kokes Mária (1959) Sok Mária (1963)
Zoborvidék - Gímes Molnár irén (1943) Borbély Irén (1943)	Zoborvidék - Zsére Manuch Erzsébet (1937) Szórád Borbála (1932)	Zoborvidék - Pográny Bezányi Szilvia Pócsik Ilona Hajdú László
Zoborvidék - Nyitrageszte Brath Lászlóné szül. Brath Margit (1933) Gál Jánosné ( szül.Brath Erzsébet (1953)	Zoborvidék - Alsóbodok Vígyi Boldizsárné, szül. Gyepes Veron (1943) és az alsóbodoki asszonykórus tagjai	Zoborvidék Nyitragerencsér Balkó Benedekné szül. czakó Erzsébet (1930) Finta Rudolfné (szül. Balkó Rozália)
Zoborvidék - Csehi Németh Veronika (1927) Kluka Margit (1943)	Zoborvidék- Barslédec Hajdú Rozália (1920) Varga Rozália (1921)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Kalász Kauszek Rozália (1934) Bakó Veronika (1972)
A Zsitva és a Garam völgye közti terület Felsőaha Bulaszkó Erzsébet (1917) Jókai Mária (1937)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Nagycétény Csabi Ilona (1931) Varga Mária (1939) Kovácsik Rozália (1921) Kurcsa Mária Éva (1948)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Szőgyén Kanyik Béla (1930) A Szőgyényi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola Nőiruha készítő szaka A népviseletet ismertette Kunyica Imréné Jávorka Margit (1928)
A Zsitva és a Garam völgye közti terület Garamszentgyörgy Duba Ernőné Oroszi Gizella (1947)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Mohi Szoby Ella (1936)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Udvard Rozsnyó Erzsébet (1958)
A Zsitva és a Garam völgye közti terület Nagykér Száraz Istvánné (1934) Gróf Györgyné (1945)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Martos Kovács Mária (1919) Hegedűs Andrea(1972)	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Nána Nagy Józsefné (1941) Németh Béláné (1931) Nyéki Lászlóné (1936)
A Zsitva és a Garam völgye közti terület Naszvad Haris Mária (1932) Tóth valéria szül. Bucsek (1932) Gál Anna 1969	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Izsa Izsák Erzsébet 1924	A Zsitva és a Garam völgye közti terület Hetény Szokol Valéria (1938) Luca Sra (1951)
A Zsitva és a Garam völgye közti terület Muzsla Pathó Etel (1935)	Alsó Garam mente Kéménd Tóth Ilona (1934) Tangli katalin (1919) Vörös Mária (1946)	Az Ipoly völgye Ipolyszalka Molnár Mária (1921) Vakler Júlia (1951) Batár Ilona (1931)
Az Ipoly völgye Felsőszemeréd Praszna Jánosné Bartus Ilona (1954) Praszna Erika (1977)	Az Ipoly völgye Ipolybalog Lőrincz Aranka (1950) Lőrincz Lúcia (1979)	Egeg, Szalatnya Sinka Józsefné (1944) Szarka Jánosné (1947)
Ipolyvarbó Kois Szilvia (1968)	Csákányháza, Medvesalja és Barkók Egyházasbást Ádám Irma (1927)	Rinc, Rapp, Kalonda, Vilke Hahn Éva (1939)
Csermosnya és Szád völgye Barka Tamás Mária (1933)	Bódva völgye Tornaújfalu Köteles Erzsébet (1929) Lukac margit (1922) Köteles Margit (1957) Weiszer Eszter (1942)	Magyarbőd és Györke Cséplő Zsuzsanna (1926)
	Felső Bodrogköz, Tokajhegyalja és az Ungi Tiszahát Bodrogszerdahely Bodnár Lászlóné (1961)

Fotó: Vecsey András