Az ég madarainak az ember az istenük
Az ég madarainak az
ember
az istenük
Rezső bácsi repdeső
barátai
Rezső bácsi olyan, mint egy jóságos
madármama.
Naponta háromszor eteti hatalmas madárcsaládját. Mivel a zord télnek
évenként
több ritka madárfaj is áldozatul esik, nagyon fontos a róluk való
gondoskodás.
- Gyerekként is érdekeltek az ég madarai.
Édesapám
tanította, hogy melyik madarat miről ismerhetem meg. Amikor
megtanultam
olvasni, le nem tettem a kis tollasokról szóló olvasmányokat,
ismertetőket.
Idejében megtanultam, a hideg az első számú ellenségük - mesélte a
soproni
Horváth Rezső, akinek a házát leginkább a hangos madárfüttyről lehet
felismerni.
- A madarakat mindenki szereti, meglessük
életük
egy-egy kedves mozzanatát, a fiókák első szárnypróbálgatásától a
fészekrakás
örömteli munkájáig. Az ő énekük jelzi, hogy vége a zord télnek, ősszel
pedig, ha a vándormadarak csapatait figyeljük az égbolton, tudjuk,
hamarosan
ismét itt a tél. Kellemes időtöltés megfigyelni őket, ám arra már
kevesebben
gondolnak, hogy az apró állatkák segítségre szorulnak. Mivel a
hótakaró
alatt nem, vagy csak elvétve találnak eleséget, nekünk embereknek kell
tenni értük. A nagy hidegben számukra is fontos a meleg étel, ezért a
zsírban
pirított, apróra vágott kenyeret, a napraforgómagot "tálalás" előtt
kissé
előmelegítem - ismertette illatos receptjét Rezső bácsi,
miközben “madárnyelven”
hívta a feketerigókat, a cinkéket, a stigliceket. Még az örökké
csivitelő,
csoportosan vendégeskedő verebeknek is jut a finomságból.
- Azok is segíthetnek a téli madáretetésben,
akik
nem laknak kertes házban. Az erkélyre, vagy egy fára felakasztott
szalonna,
a kiszórt pirított kenyér, az olajos magvak kiváló eledelül
szolgálnak.
Jó tanácsként elmondom, kenyeret pirítás nélkül ne tegyünk ki, mert a
kis
csőrösök ettől felfúvódnak és elpusztulnak. Igénylik a vizet is, de
apróra
vágott almával is beérik. Amennyiben rendszeresen etetjük őket,
hamarosan
barátainkká válnak, s apró csőrükkel még az ablakunkon is bekopognak.
Számomra
nincs kedvesebb meglepetés, mint amikor fáimon költik ki kicsinyeiket,
s a hangomat felismerve felelgetnek. Nyáron sem hűtlen az én nagy
madárcsaládom.
A hosszú téli gondokodért cserében elpusztítják a fák kártékony
rovarjait.
Török
Magda
2000. február 01., kedd 00:00
|