CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. február 21., szerda, Eleonóra napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Ingyenes múzeumból cápás plazába
Az iskolákra koncentrál a Múzeumok mindenkinek program
Népszabadság • Szerző: N. Kósa Judit

/Monet-puzzle-t is kínált a Szépművészeti (kép: Népszabadság – Bánhalmi János)/
Fentről nézve sok minden másként fest, mint testközelből, és a gyakorlat olykor a legnemesebb ideákról is bebizonyítja, hogy további finomításra szorulnak. E népi bölcsességek igazsága legutóbb a múzeumokkal kapcsolatos kormányzati döntések dolgában bizonyosodott be.
 
Történt ugyanis, hogy 2002 őszén a kormány elrendelte: a tizennégy országos múzeum – a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kivételével valamenynyi Budapesten van – valamelyikébe látogató iskoláscsoportok számára az utazás legyen ingyenes. Néhány hónappal később az is kiderült, hogy 2004. május elsejétől, az uniós csatlakozás napjától ezekben a gyűjteményekben és még néhány állami fenntartású szakmúzeumban az állandó kiállítások megtekintéséért nem kell majd fizetniük a látogatóknak. A kettő együtt már igazán gáláns kormányzati ajánlatnak tekinthető. Az első tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a helyzet valamelyest bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra látszik. Ma még elsősorban a bevásárlóközpontok profitálnak a múzeumokhoz kapcsolódó utazási kedvezményből. Erre utal legalábbis, hogy a csoportos látogatásokat intéző közművelődési munkatársakat nemritkán arról is kifaggatják a pedagógusok, hogy az adott múzeumból mennyi idő alatt lehet kiérni a cápás plazába.

Ezen persze meg lehet sértődni – mondja Vásárhelyi Tamás, a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese –, de célravezetőbb, ha a múzeumok másféle választ keresnek. Arra kell rájönniük, miként tudnak olyan széles és jó kínálatot nyújtani a látogatóknak, amely valóban versenyképes a színes és izgalmas fővárosban. Ennek a kérdésnek a megválaszolására indult meg a kulturális tárca által meghirdetett Múzeumok mindenkinek program, és ide kapcsolódik a nyitott, illetve látogatóbarát múzeumról folyó együttes gondolkodás is.

A Múzeumok mindenkinek munkacsoport első látványos eredménye a tizennégy országos intézmény múzeumpedagógiai programját összegző, rendkívül szép kiállítású füzet volt, amelyet tavaly ősszel minden magyarországi iskolaigazgatónak megküldtek. Látványos – mondjuk, hiszen a kiállítások, tárlatvezetések és foglalkozások minden adatát meg lehet benne találni szép képekkel egyetemben; annyiban azonban nem áll a jelző, hogy a gyakorlat bebizonyította, az osztálykirándulásokat vezető tanárokhoz a legritkább esetben jutott „le” a füzet. Időközben ugyanakkor az is kiderült, hogy a kínálat önmagában nem elég, hiszen a pedagógusok zöme – jó tapasztalatok híján – nem tudja, a tárlatvezetésen kívül mi mindennel szolgálhat még egy múzeum. Ezért a munkacsoport nemrégiben egy újabb füzetet is megjelentetett, Módszertani ajánlások címmel. Az útmutatóból – amelyhez a kulturális minisztériumban dolgozó Török Petránál lehet hozzájutni – minden tanár fogódzót kaphat ahhoz, hogy hogyan tegye hasznos és kellemes élménnyé a múzeumlátogatást.

Azt ma már senki sem tagadja, hogy a múzeumok és az iskolák egymásra vannak utalva. Nem véletlen, hogy a Múzeumok mindenkinek program a továbbiakban is a két csoport közös munkáját igyekszik segíteni: szeretnék megjelentetni az ország összes nagyobb gyűjteményének múzeumpedagógiai kínálatát, konferenciákat szerveznek a pedagógusok és a múzeumi közművelők számára, és a magyar múzeumok közművelődési helyzetét feltáró jelentés elkészítésén is dolgoznak. Tény ugyanis, hogy ma az intézmények töredéke végez látogatóvizsgálatokat, konzultál rendszeresen azokkal a csoportokkal, amelyek érdeklődőként és kvázi megrendelőként a falai között megfordulnak. Így a legtöbb múzeum nem tudja, ki miért keresi föl – s hogy mások pedig miért nem.

A szakemberek számára különösen tanulságosnak bizonyult az a kétnapos tanácskozás, amelyet nemrégiben pedagógusok, múzeumi közművelők és minisztériumi szakemberek részvételével tartottak Nagykovácsiban. A beszélgetések során kiderült: a reflektorfényből ma még kieső kisebb intézményekben rendkívül nagy az igény egy olyan független oktatási központ létrehozására, amely a programot a megyékre is ki tudná terjeszteni. Abban mindenki egyetért ugyanis, hogy a nagy, országos intézményekben, ha zötyögősen is, de haladnak a dolgok; komoly veszély fenyegeti viszont azokat a kis múzeumokat, amelyek a fővárosból talán nem is látszanak, de egy-egy kisebb közösség művelődésének, múltja megőrzésének gyakran egyedüli letéteményesei.

A tanácskozás során természetesen számos olyan elvárás is megfogalmazódott, amelynek dolgában csak a kormányzat léphet. A szakemberek sürgették például az oktatási és a kulturális tárca megállapodását annak érdekében, hogy – miként a környezeti nevelés ügyében már megtörtént – ezen a területen is létrejöhessen egy, a feladatokat összehangoló és a rendelkezésre álló pénzt elosztó programiroda. Felvetették ugyanakkor a múzeumok „látogatóbarát” reformjához elengedhetetlen normatíva bevezetését és azt a javaslatot is, hogy a múzeumok szakmai értékelését ne egy minisztériumi osztály, hanem a munkát belülről ismerő szakértői testület végezze.



Halott színész kerestetik
NSZ • 2004. március 23. • Szerző: MTI

Halottas színésztoborzást hirdetett meg egy londoni színtársulat: a jelentkezőnek vállalnia kell, hogy mire a darab május közepén színre kerül, ő már nem él.
 
A The Observer vasárnapi kiadásában számolt be a különös pályázatról, amelyet az magyaráz, hogy a szóban forgó kelet-londoni kísérleti színház bemutatója a halált övező tabukról szól. A „Halott leszel” című darab egyik szereplője egy igazi holttest, amely a színpadon lesz a mű 24 előadása során.

Jo Dagless, az „1157” nevű társulat egyik vezetője elmondta: a „donorral” és családjával jó előre tisztázni fogják a „fellépés” részleteit. A társulat nem reklámfogásnak szánja az igazi halott szerepeltetését. „Ez az előadásnak olyan eleme, amelyet mi szükségesnek tartunk a halált övező bizonyos misztériumok eloszlatásához” – fejtette ki Dagless.

Arról, hogy az elnyúló színpadi halottnézéssel járó gyakorlati problémákat – a holttest bomlása, vagy éppen a hatósági engedély – miként oldaná meg az „1157”, semmit sem közöl a The Observer.



Márai Közép-Európája – életút kiállítás képekben
www.gondola.hu

1998-ban, A gyertyák csonkig égnek című regényének olasz fordítása hozta meg Márai számára az igazi sikereket. A világ néhány éven belül megismerte a nevét, s ma már negyven nyelven olvassák műveit, Kassától az óceánig.
 
Márai Sándor a huszadik század magyar irodalmának egyik legjelentősebb alakja, aki az utóbbi években a világirodalom ranglétráján is egyre előkelőbb helyet foglal el. A Közép-európai Kulturális Intézet Galériájában most nyíló kiállítás valóságosabbá teszi mindannyiunk számára a róla alkotott képet: sokat elárul nem csak az íróról, hanem az emberről is, aki a rendkívüli lelki és fizikai hányattatások ellenére mindvégig hű maradt a hazájához, eszményeihez, az irodalomhoz.
A kiállítás Márai egyik leghíresebb műve, az Egy polgár vallomásai című kötetet alapul véve kalauzolja el a látogatókat az író pályájának főbb helyszínére. A Kassán, családi körben készült fotográfiák, a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzetek piszkozatai, a salernoi ház alaprajza, a hű társ, Lola által az asztalon hagyott kis cédulák, Nápoly és Posillipo látképe, az ott íródott Halotti beszéd kérdések sorát vetik fel.

Az életút emlékein túl a kiállításon Josef Císarovsky cseh festő munkáit is láthatja a közönség. A kilenc festmény különlegességét az adja, hogy valamennyit Márai írásai ihlették. A képek, kollázsok – a művész saját szavaival – töredékek, melyek keretet adnak Márai gondolataihoz, érzéseihez. Helyet kapnak a tárlókban Márai közép-európai fogadtatásának tárgyi bizonyítékai is: a közép-európai nyelveken kiadott Márai művek.

Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán. Az író 1989. február 21-én San Diegóban önmaga oltotta ki életét. Hamvait (feleségeihez hasonlóan) az óceánba szórták.

A kiállítás öt ország nemzetközi együttműködésében valósult meg. Társszervezők: Cseh Centrum, Olasz Kultúrintézet, Petőfi Irodalmi Múzeum, Kelet-szlovákiai Múzeum, Szlovák Intézet, Lengyel Intézet, Osztrák Kulturális Fórum.

Kísérő rendezvények:

2004. március 23. 17 óra
„Mindig nyugatra menj,
És ne feledd soha, hogy keletről jöttél”
Márai Sándor közép-európai fogadtatása

2004. március 24, 17 óra
Márai fordítva
Négy nyelvű est fordítókkal

2004. március 29, 18 óra
„Itália, száműzöttek édene”
Márai Sándor és Olaszország

Nyitvatartás:
hétköznapokon 10-től 18 óráig
A kiállítás megtekinthető 2004. március 23-tól április 23-ig.



NASA: egykor óceán volt a Marson
www.magyarhirlap.hu

Az amerikai űrhivatal bejelentése szerint ahol Opportunity űrjárműve jelenleg tartózkodik, ott minden bizonnyal egy sós tenger volt valamikor.
 
A NASA amerikai űrhivatal bejelentése szerint a Marsnak azon a részén, ahol jelenleg az Opportunity nevű űrjárműve tartózkodik, valamikor egy sós vízű tenger volt. Több bizonyíték is van arra, hogy a Vörös Bolygó felszínét víz borította a múltban.

Az Opportunity január óta tanulmányozza a bolygón található egyik kisebb krátert. A NASA szakemberei a hónap elején jelentették be, hogy a hely, ahol az űrjármű tartózkodik, valamikor víz áztatta terület lehetett. A mostani bizonyítékokkal együtt azonban már több mint valószínűnek tűnik a marsi vízteória.

Ez egyben azt is jelenti, hogy van rá esély, valaha élet lehetett a Föld "szomszédján."



Kádár sakkozik, Nagy Imre hallgat a Fehér Házban
www.magyarhirlap.hu
 
/KÉPGALÉRIA/
 
Bernáth Aurél 1968-70-ben festett Munkásállama nemrég - még láthatatlanul - azzal kerül reflektorfénybe, hogy Halász János fideszes képviselő felvetette eltávolításának ötletét.

Ezután kiderült, hogy a Képviselői Irodaházban (volt MSZMP-székház, ma csak Fehér Háznak becézik) rendszerváltáskor letakart falikép védett, s Dávid Katalin művészettörténész, a freskó monográfusa szerint a gyönyörű kép a XX. század egyik legjelentősebb műve.

A képen többek közt látható Aczél György miniszterelnök-helyettes, amint a sakkozó Kádár Jánost figyeli. A festmény egy másik részletén Nagy Imre hallgatja a beszédet.

A kulturális bizottsági vitán Pető Iván szabaddemokrata képviselő még az eddigi megoldást támogatta, vagyis hogy maradjon letakarva. Halász János pedig megváltoztatva véleményét, immár amellett kardoskodott, hogy nem kell szégyellni a Munkásállamot, ha az valóban művészi érték, mindamellett meg kell fontolni, hogy jó helyen van-e, s nem lehet-e valamiképp - sértetlenül - elszállítani valahova, ahol a letűnt korok műveit mutatják be.

Ma ismét leleplezték a Munkásállamot, s a kulturális bizottság tagjai várhatóan tovább gondolkodnak azon, mi legyen a sorsa.  MHO



Polanski Twist Oliverről forgat
www.magyarhirlap.hu
 
Az Oscar-díjas Roman Polanski bejelentése szerint következő filmje Charles Dickens klasszikusnak számító novelláján, a Twist Olivéren alapul. A forgatás várhatóan az év közepén kezdődik meg, Csehországban.

A könyvet az a Ronald Harwood alkalmazta filmre, aki már a Zongorista című filmben is együtt dolgozott Polanskival. Miután leforgattuk a Zongoristát, mely egy különösen személyes mozi, azon gondolkodtam, mit kellene csinálni legközelebb - mesélte a rendező az újságíróknak egy Sao Paoló-i színházban, hétfőn este.

"Egy komédiát? Rendőrsztorit? Számomra, lehetetlennek tűnik ilyenfajta dolgokba fogni, elmesélni egy triviális történetet." A lengyel születésű rendező elmondása szerint az ötlet, hogy gyermekekről csináljon filmet, saját gyermekeit nézve ötlött fel benne.

A Twist Olivér története a viktoriánus Angliában játszódik, és egy fiú életét meséli el, aki megszökik az árvaházból, és egy zsebtolvaj bandához verődik.
 Reuters



Tubusos vodka
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

      Egyre népszer?bb a tubusos vodka Belgiumban. Az újdonság a fiatalok között terjed: a diszkókban, szóra-kozóhelyeken fogpasztás vagy éppen mustáros tubushoz hasonló “kiszerelésben” kortyolgatják, szopogatják a vodkát vagy különböz? koktélokat.
      Az új márka neve GO, s egy osztrák találmányról van szó. Nagy el?nye, hogy könnyen szállítható, s visszazárható, a már megkezdett tubusból nem folyik ki az ital. Ráadásul hordozhatósága miatt egy percre sem kell megválni t?le – azaz nem áll fenn az a veszély, hogy valaki titokban különböz? kábítószereket cseppentsen a szórakozó, táncoló fiatalok italába.
      A La Derniere Heure cím? belga napilap jelentése szerint a GO az év elején jelent meg a belga piacon.



2004. március 23., kedd 21:15


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület