|
Sportcentrum |
|
Februári Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója
nyugodtan keressen meg emailen és szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét illetve mindkettőt. Segítsetek kedves horgásztársak
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
FEBRUÁRI HORGÁSZ
HÍREK
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN
KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDOM ENGEDI.
REKORDLISTA
PONTY
Rózsa Tibor alsózsolcai horgász a tiszatarjáni tavon fogta szeptember
5-én az utolsó 10 év második legnagyobb nyurgapontyát. A tó közepe
táján gumicsónakból horgászott két szem vaníliás kukoricával csalizott
horgával, amikor a kapás érte. Akasztás után a hal jó fél óráig húzta
a csónakot. Partközelbe érve a horgász vízbe ugrott és a partról
további 10 percig fárasztotta a halat. Ezután a hal felfeküdt a vízre
és a horgász kézzel tolta a partra. A gyönyörű hal 24,50kg (105/82 cm)
volt. Gratulálunk!.
HARCSA
Ördög József szakályi horgász a Tamási Kossuth Horgászegyesület
Gonozdi I-es taván 1999-ben 12 rekordlistás harcsát zsákmányolt!
Augusztus 3-án du. fél hatkor 15gr-os fejű, 10 cm-es dupla farkú,
sárga twiszterrel dobált csónakjából és az új helyen az első dobásra
elemi erejű rávágás után elszabadult a pokol. Az első vágózásnál a hal
lefordult és 15m-re kifutott. Visszahúzta és teljes erőből sikeresen
megvágózta. A fárasztás 0,25-ös fonott zsinórral történt, a hal
68,40kg (216/90 cm) volt. Ez volt a legnagyobb, a többi 45 kg, 44 kg,
38,80 kg, 35,20 kg, 30 kg, 35 kg, 30 kg, 26,40 kg, 29 kg, 2db 25
kg.
SÜLLŐ
Kiss István abdai horgász szeptember 24-én du. 3 órakor az élő Duna
ácsi szakaszán az ún. "körkőn" 0,25-ös fenekező zsinórján csontkukac
csalival fogott 12,20 kg (98/68 cm) fogast. Ez az eset is jellemző,
hogy kapitális süllőket nem kimondottan műcsalival vagy hallal,
halszelettel fognak, hanem csontival, kukaccal, kukoricával és egyéb
nem süllőnek való csalival. Hatalmas szerencse kell ehhez! Most a
horgász nem is a botját figyelte, hanem a szákját foltozgatta, amikor
erős botrángatásra lett figyelmes. A kirohanásokat megfékezte és a
szákolásnál barátja a vízbe gázolva merítette ki a halat.
CSUKA
Dancsók János perkátai horgász a Duna adonyi holtágán fogott október
17-én du.3.40-kor 13,27 kg-os (104/63 cm) csukát. 0,35-ös drótelőkés
zsinóron kínálta fel a 12 cm-es kárászt. Akasztás után vagy 30 m-t
kirohant a csuka, de szigorú fárasztással 10 perc alatt szákba
kényszerült a gyönyörű hal. Ezután a felesége fogott egy 8,40 kg-os
csukát. A napi halfogás sikeres volt a családnál - azért a férj
győzelmét hozta a házi verseny.
MÁRNA
Havasi Lajos dunaszekcsői horgász október 12-én reggel 8 órakor a
szeremlei 2. Kő alatti alámosásnál fogta 5,20 kg-os (79/40 cm)
márnáját. A süllőző horgász halfarkot tűzött horgára és a sodrás
szélébe dobta. Nemsokára hatalmas rántással jelentkezett az érdeklődő
hal, a horgász az utolsó pillanatban tudta elkapni a botját. Harcsára
gyanakodott, de a 0,30-as zsinórral 10 perc után élete első márnáját
szákolta meg. A halban fél kiló ikra volt. Ez az eset is azt
bizonyítja, hogy a horgászatban milyen nagy jelentősége van a
szerencsének. Majdnem akkora, mint a tudásnak.
BALIN
Kopácsi Lajosné palotási horgász a helyi víztározón szeptember 29-én
du. 5 óra tájékán 5,50 kg-os (68/44 cm) balint fogott. A 0,25-ös
zsinóron 11 cm-es vörösszárnyú keszeget dobott a parttól kb. 35 m-re.
A kapásjelző gyorsan emelkedett és 20 m zsinór lefutása után vágott
be. Szák hiányában teljesen ki kellett fárasztani a halat, ami 25 perc
alatt sikerült és kézzel emelte a partra a halat az ügyes horgásznő.
KECSEGE
Bertalan Gyula kiskunfélegyházi horgász az élő Tisza csányteleki
szakaszán szeptember 20-án reggel 7 órakor 3,00 kg-os kecsegét fogott.
A 0,25-ös zsinóron levő horogra giliszta csalit tűzött. A csónak 8
m-es vízen állt, amikor a kapás megjött. A fárasztás alatt a kecsege
többször kiugrott a vízből - szép látvány lehetett.
AFRIKAI HARCSA
Borics László jászteleki horgász szeptember 8-án du. 2.20-kor a
jászteleki Eldorádó horgásztavon abszolút rekord afrikai harcsát
fogott, 12,00 kg-os súlyban. A 0,30-as zsinóron giliszta csokrot
kínált elsősorban pontyra várva. A kapásjelző hírtelen a botra ragadt
és bevágás után 20 percig nem is sejtette, hogy mi van a horog végén.
Mikor meglátta a fehéres halat, azt kiabálta viccesen, hogy a Loch
Ness-i szörny van a horgán. A tógazda segített megszákolni az albínó
jellegű halat. Ez eddig a hazánkban fogott legnagyobb afrikai harcsa.
Ez is véletlenül akadt horogra!
MENNYHAL
Kiss Ferenc győri horgász november 13-án 11 órakor a Rábán a Rábatext
HE térségében abszolút rekord mennyhalat fogott 2,78 kg (73/27 cm)
méretben. A horgász maga készítette csőbottal horgászott és egy küsz
hasa aljából vágott halszelettel csalizott. Nyílvánvaló, hogy nem
mennyhalra, tehát ez a fogás is a véletlen kategóriába tartozik.
DÉVÉR
Burányi Antal győri horgász szeptember 11-én du. 1 órakor a Duna
nagybajcsi szakaszán fogta az 1999-es év legnagyobb dévérét: 4,01 kg
(54/50 cm) méretben. A horgász 0,18-as főzsinóron 0,12-es előkét
használt a rezgőspicces botján és a csali trágyagiliszta volt. A
bevágás után a fárasztás 20 percig tartott. A halban 1kg ikra
volt.
Balázs Piri és Botár Gábor ezúttal a Dráva folyó Baranya megyei
szakaszáról számol be képben és szövegben. A kissé ellaposodó síkságon
a Dráva erejéből nem sokat veszítve alakítja a tájat. Az egykori főág
és a számtalan holtág önálló életet élve maradt ránk. Ahogy a folyó
partját, úgy a sok-sok lefűződést is áthatolhatatlan erdők óvják,
féltékenyen őrizve áthatolhatatlanságukat.
A Dráva menti horgász vizek két fő típusra oszthatók: az igazi ősvíz
jelleget őrzőkre és az emberi kéz által alakított, ún. kultúr
horgászvizekre. A következő képen látható Versági tó 1,2 km hosszan
északnyugat felé ívelő 600 m széles holtág, amit megközelíteni sem
könnyű feladat. A tavat csak stégről lehet meghorgászni. Rengeteg a
vízinövény és átlagos mélysége csak 1,2 m. Fő hala a ponty, csuka,
keszegfélék. Kelet felé 12 km-re van a Majláth-pusztai tó. Ez is 1,2
km hosszú és szélessége átlag 80 m. A vízmélység átlag 2 m és a
vízminőség is jónak mondható. A korábban főleg csukás vízből a
telepítésekkel jó süllős víz lett. Harcsa is van benne, de fogásuk
rapszódikus. A tórekord ponty több mint 18 kg-os volt és a 4-8 kg-os
süllők gyakoriak.
A Kovácshidai tavak alkotják a térség másik jelentős tórendszerét.
Három tó a tőzeg kitermeléskor jött létre, ezek a Szödönyi tó (7,2
ha), a Kertaljai tó (9,8 ha) és az Új tó (11,4 ha). 1977 óta
intenzíven telepítik a tavakat, főként ponttyal és amurral. Előnevelt
csuka és süllő is kerül bele, emellett sok a harcsa és a balin. A
Mattyi tó is egykori holtág medrében található és 11 ha-os, az 1 km
hosszú tó 110 m széles, átlagos mélysége 1,2 m. Intenzív horgászvíz,
emiatt évente háromszor is telepítenek bele. Természetes szaporulatból
csuka, harcsa, süllő, bodorka, lapos keszeg és kárász teszi teljessé a
palettát. Partról, stégről és csónakból is lehet horgászni a
vízinövénnyel gazdagon borított tavon.
Az enyhén kifli alakú Hotedra déli csücske már majdnem a Dráváig ér.
Ez a tó 4 ha-os, 1 km hosszú, átlag 40 m széles, közepesen iszapos
holtág. A Gordisa patak táplálja és ezt a tavat is intenzíven
telepítik. Halállománya hasonló a Mattyi tóhoz, de több benne a csuka
és kevesebb a ponty.
A Dráva mentén a természetet kedvelő még olyan ritkaságokkal is
találkozhat, mint a holló, réti sas, vidra, vadmacska. A környék
(Siklós, Villány, Harkány, Szigetvár) történelmi és turisztikai
értékei is jelentősek. Kevesen tudnak viszont arról a világon
egyedülálló madárszobor-parkról, amelyet Kácsor László hozott létre a
hazánkban már kipusztult madár fajok emlékére. A szép táj és sok egyéb
látnivaló miatt érdemes felkeresni ezt a páratlan vidéket.
TÁVOLI VIZEKEN
TORKOLATI MENYHALAK
Azt tartják, hogy a menyhal éjjel aktív. Ez nem egészen igaz,
helyesebb azt mondani, hogy sötétben aktív. Hogy mi a különbség? Egy
egyszerű példával élve: zavaros vizű tóban 35-50 m mélyen világos
napsütésben is teljesen sötét van és a menyhalak aktívak. Különösen
kedvező helyek a kavicsos fenekű folyótorkolatok. Ha ott kavics kotrás
történt, meg kell keresni a visszamaradt lyukakat, amelyekben
összegyűlik a folyók által a tóba hordott élelem. A legjobb csali a
giliszta.
A menyhal húsa ízletes, mája ínyenc falat. Húshorogra akasztva
célszerű na mellúszók mögött körbevágott bőrt a farok felé
lehúzni.
ENGADINI KALAND
A téli sportokat is kedvelő olvasók között biztosan akadnak olyanok,
akik emlékeznek az ilyen című, nálunk is vetített remek filmre,
amelynek főszereplője egy síbajnok volt. Nos, a horgászokra is
emlékezetes kalandok várnak a svájci Engadin környékbeli tavakon,
amelyekben a tavi pisztrángon kívül elsősorban szajblingok
örvendeztetik meg a horgászokat, mint a képen látható, nyáron is
csodálatos környezetben.
AZ "EZÜST NYÍL" NYOMÁBAN
Akár a Rajnán Bázelnél vagy bárhol Európában, ha lehetősége nyílik,
használja ki a balinnal való találkozás élvezetét. Az erős folyásban,
ahol a víz hömpölyögve habzik, ott eszik a balin. Főképp a kanyarok
külső ívén és az igazi, messzire benyúló sarkantyúk ívében
tartózkodik, de csónakból olykor a folyó közepén is fogható, például a
Rajnán. A műcsalik széles skálája biztat sikerrel, a karcsú
villantókkal messzire dobhatunk, de kitűnőek a műlegyek is. Utóbbiak
vizigolyóval kombinálhatók. Kiválóan használható a vízfelszin
közelében úszó világos wobbler is.
Tvordy György
2000. február 06., vasárnap 00:00
|
|
|
