Szabadka védelmet kér
www.dunatv.hu
Szabadka után Zentán is magyarellenes falfirkákkal csúfították el a város épületeit, emlékművét és kétnyelvű helységnévtábláját. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői a szerb kormány alelnökével tárgyaltak a kisebbségellenes incidensekről. L Miroljub Labusz ígéretet tett Kasza Józsefnek arra, hogy a kormány foglalkozik majd a kilengésekkel és stratégiát dolgoz ki a nemzeti türelmetlenség megfékezésére.

Kasza József szabadkai sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon meglepte, hogy a miniszterelnök-helyettes nem tudott a sorozatos magyarellenes kilengésekről, ám tájékozódása után elfogadta a VMSZ javaslatát, hogy a kormány mielőbb hozzon létre egy szakemberekből álló csoportot, amely kidolgozná az erőszakhullám elleni stratégiát. - (...) Erről beszélni kell, ezt nyilvánosság előtt kell tárgyalni és keresni kell a nyilvánosság előtt a megoldást. Ugyanis itt a két nép között megingott bizalom visszaállításáról van szó. A VMSZ elnökét csütörtökön fogadja Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő, akivel ugyancsak a magyarellenes incidensekről tárgyalnak. Kasza József örömmel értesült arról, hogy Kovács László magyar külügyminiszter ismételten beszélni kíván a szerb kormányfővel a vajdasági magyarság helyzetéről. - (...) Tehát már ez a telefonbeszélgetés eredményesebbé tenné kettőnk, illetve a két delegáció beszélgetését, amire csütörtökön kerül sor. Vannak, akik azzal vádolják Kasza Józsefet és a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy túlreagálja a kisebbségellenes kilengéseket. A pártelnök azonban azt vallja, amíg csak egyetlen, nemzeti türelmetlenségre valló falfirka is megjelenik, addig ez minden vajdasági kisebbség problémájának tekinthető.

Kétnapi előkészület után sikerült 45 fokkal elfordítani az aradi Szabadság-emlékmű talapzatát, amelyen - a technikai nehézségek miatt - várhatóan április 25-én állítják fel a vértanúk emlékét idéző szoborcsoportot.

A bonyolult műveletre azért volt szükség, mert a román kormány és az RMDSZ megállapodása szerint a megbékélési parkban a románságot jelképező diadalívnek és a Szabadság-szobornak egymással szemben kell állnia. A két emlékmű elhelyezéséhez a Tűzoltó téren le kell bontani a csendőrség épületét is. A Szabadság-szobor talapzatának elfordítása 40 ezer euróba került. A munkálatot egy debreceni vállalat végezte el, mivel a régióban egyedüliként rendelkezik a 360 tonna megemeléséhez szükséges óriásdarukkal és szakemberekkel. Sok helybeli figyelte érdeklődéssel az eseményt, amelyet néhány egy rövid ideig tartó incidens zavart meg. Egy román lakos, tiltakozása jeléül az aládúcolt talapzat alá feküdt, de néhány perc múlva lemondott kamikáze akciójáról.

Nagybetűs művészetnek, nem pedig antiszemita alkotásnak tartja a nagy vitát kiváltó Mel Gibson-mozit, A passió című filmet a zsidó származású román színésznő Maia Morgenstern. A Szűz Máriát alakító művésznő ezzel mintegy protestál azokkal a külföldi és hazai vélekedésekkel szemben, amelyek szerint a rendező elővette a „zsidó mint istengyilkos nép” formulát – derült ki a forgalmazó Budapest Film sajtótájékoztatóján.
 
A passió egy ártatlan ember szenvedéseit és halálát mutatja be. Egy igazi újítóét, forradalmárét, akinek volt mersze elmondani, mit gondol, még akkor is, ha ezáltal mártírrá válik – mondta a színésznő. Hozzátéve: az áldozathozatal nem egyedi dolog, több ilyen szereplője van az emberiség történetének. Morgenstern példaképpen Szókratészt, Giordano Brunót, Mahatma Gandhit és Jichak Rabint említette.

Több vallási témát érintő újságírói kérdésre, mint például, hogy átérezte-e Jézus isteni mivoltát, ami a kereszténység alaptétele, a színésznő azt válaszolta, hogy nincs olyan konkrét mértékegység, amivel az isteni jelenlétet meg lehetne határozni. Véleménye szerint az isteni tulajdonságok – mint például a megbocsátás – mindenkiben jelen van. A passió éppen ezért univerzális film, olyan alapvető szociológiai, politikai és filozófiai kérdésekről van benne szó, amelyek minden egyes emberhez szólnak vallási vagy faji megkülönböztetés nélkül – és a szeretetet és a toleranciát hirdeti.

Morgenstern ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy például az alkotó stábban számos különböző vallást képviselő szakemberek dolgoztak. Ezért sem érti a színésznő azokat a véleményeket, amelyek párhuzamot véltek felfedezni A passió premierjének időpontja és a holokauszt hatvanadik évfordulója között, ugyanis az emberek szerinte nem csupán az évfordulókon emlékeznek a tragédiákra, hanem folyamatosan mindennap.

A színésznő hangsúlyozta, nem akar, és soha nem is akart vallási vitákba bonyolódni, ő csupán mint színész tud véleményt mondani. Mária szerepe nem több neki egy szimbolikus szerepnél, élete legfontosabb munkájának tartja. Mint mondta, a figurát mint a gyermekéért aggódó anyát közelítette meg. Külön pikantéria, hogy a színésznő Isadora nevű harmadik gyermekével volt terhes, és ezt senkinek sem mondta el – egyedül a Jézust alakító James Caviezel tudott a dologról.

– A passió nem igazán a szavak filmje, a szereplők sokszor tekintetekkel, mozdulatokkal kommunikálnak. Minden jelenetnek van egy zenei ritmusa – mondja Morgenstern. – Talán éppen azért döntött úgy a rendező Mel Gibson, hogy a szereplők eredeti arámi nyelven beszéljenek, mivel az rendkívül dallamos. A zene nyelve pedig univerzális. A színésznő egyébként olyan jól megtanulta a nyelvet, hogy több jelenetben még improvizált is.

Érdekes párhuzam, hogy a forgatás első napjaiban például anyanyelvi különbségek miatt nehezen értették meg egymást Mel Gibsonnal. Később viszont már gesztusokból, pillantásokból felfogták, mit akar a másik, csakúgy mint a figurák a filmben.

Felvetésünkre, miszerint a „nagybetűs művészethez” mindenképpen szükség volt-e ahhoz a képi brutalitáshoz, ami A passióban látható, Morgenstern egyértelmű igennel válaszolt. Ahogy fogalmaz, ma már sajnos csak ezzel az eszközzel lehet felrázni az emberek lelkiismeretét, hogy egy kicsit magukba tekintsenek. Sőt, A passió képkockái szinte esti mesének tűnnek azokhoz a mai valóságot ábrázoló felvételekhez képest, amelyek mostanság a televízióban láthatóak. A művésznő szerint a filmben mindemellett ott a szeretet és a megbocsátás is: rajtunk áll, hogy emberek maradunk-e vagy sem.

Az eseményen az is kiderült, hogy először vett részt A passió című nyilvános vetítésén Maia Morgenstern vasárnap este a Corvin moziban. A színésznő ezért világpremiernek minősítette a budapesti vetítést. Ezzel kapcsolatosan lapunknak úgy fogalmazott, hogy végtelenül örült a Budapest Film ötlenének, mivel a művet folyamatosan ért, előítéletektől fűtött támadások szinte teljesen megfosztották a stábot az alkotás örömétől.

Maia Morgenstern nem érzett pozitív sokkot, hogy európai színésznőként egyszer csak Hollywoodban találta magát. Egyrészt, mert a film nagy részét Európában forgatták, másrészt a forgatások ideje alatt nem is volt ideje azon tűnődni, mit is jelent számára egy hollywoodi filmben szerepelni – olvasható a művésznő Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Maia Morgenstern szimbolikus értelemben is eddigi pályafutása megkoronázásának tekinti A passió című film Mária szerepét. A színésznő hozzátette, sok olyan szereppel találkozott eddig, amelyek nagy elégtétellel töltötték el, és amelyek a szívéhez nőttek. Itt említette meg Szász János A Wittman-fiúk című filmjének anya-szerepét, vagy Bocsárdi László rendezésében a Gertrudis című darabot, amelyet azért tekintett nagy kihívásnak, mert megkísérelt benne magyarul játszani.

Maia Morgenstern megítélése szerint A passió célja a lelkiismeret felébresztése volt. A lelkiismeret felkavarása, mert Gibson alkotásának rengeteg párhuzama lelhető fel napjainkban. A színésznő úgy véli, a filmben foglaltakkal mindenki felismerheti életében, környezetében a hasonlóságokat. A filmbéli cselekményekben és az emberiséghez intézett üzenetében mindenki felismerheti magát, hiszen a világon mindenütt vannak konfliktusok vagy háborúk. A filmnek kifejezetten politikai és társadalmi üzenete van, méghozzá felkavaróan intenzív, mert sok elnyomott és leigázott nép szenved ma is a zsarnoki uralom alatt, ahogyan Jézus korában a zsidók a római császárság nyűgében – mondta Maia Morgenstern, utalva arra, mennyire ki vannak téve ezek a nemzetek a manipulációnak felelőtlen és korrupt vezetőik miatt, akik tragédiába sodorják őket, akárcsak annak idején. Mint a színésznő elmondta, azok, akik végigszenvedték Ceausescu zsarnoki rendszerének vagy a magyarországi diktatúrának lélekdeformáló manipulációit, pontosan tudják, miről beszél.

Maia Morgenstern ugyanakkor úgy véli, A passió semmivel sem brutálisabb, erőszakosabb, mint a tévéhíradó. Szerinte ez a film párbeszédet is kezdeményez, a lelkiismeretre apellál, beszéljünk, gondolkodjunk közösen minderről. A színésznő a Magyar Nemzetnek azt is elmesélte, hogy előítéletek, politikai-ideológiai alapon indult.

Arra a felvetésre, miszerint sokan azért bírálták a filmet, mert hiányzik belőle a korlátlan szeretet hirdetése, Maia Morgenstern úgy válaszolt: A passió nem dokumentumfilm, nem vallási szeminárium, hanem művészi alkotás, ami bevallottan egy meghatározott témát taglal. Mel Gibsont az áldozathozatal érdekelte. A színésznő soha nem érezte, hogy a rendező az antiszemitizmus irányába terelte volna a filmet. Mint mondja, ő nem bibliaszakértő, a téma egyetemes, a szerepe pedig annál inkább, hiszen az anyai szeretet univerzális. Nincs különbség etnikumok, fehér és színes bőrűek között. Az anya szerep pedig isteni vétetésű. Az emberiség ezt érintetlenül megőrizte, minden egyéb természetes fogódzót, ami örök, szilárd, elvesztette – mondta a művésznő.

Hegyesi Gabriella
II. Erzsébet brit uralkodó háromnapos franciaországi tartózkodása alatt „különleges” programokon vesz részt. Chirac elnök fogadta őt a Concorde téren, ahol korábban lefejezték a francia királyi család néhány tagját, majd ellátogatott a Montorgueil utcai piacra.

A brit-francia „szívélyes megállapodás”, az „Entente cordiale” megkötésének századik évfordulóját ünnepli a brit birodalom és a Francia Köztársaság Párizsban. II. Erzsébet angol királynő és kísérete tegnap érkezett a francia fővárosba az Eurostar expresszel. „Franciaország az egyetlen ország, amelynek négy alkalommal nyílt módja fogadni az angol uralkodót” – hangsúlyozta a brit királyi család Párizshoz fűződő különleges kapcsolatát a Buckingham Palota. 47 évvel ezelőtti első franciaországi látogatása óta 1972-ben és 1992-ben lépett gall földre II. Erzsébet. „Azt szeretnénk, hogy a két nép alaposabban megismerje egymást, és hogy a La Manche csatorna mindkét partján elfelejtsék végre a sztereotípiákat” – mondta nemrégiben Jack Straw brit külügyminiszter. A brit uralkodó óhaja ugyanez, olyannyira, hogy háromnapos francia tartózkodása alatt – a biztonsági problémák ellenére – igyekszik minél közvetlenebb jelleget adni a vizitnek, és minél többet találkozni a „néppel”. Tegnap például nyitott kocsin hajtott végig a Champs-Élysées-n, miután a Concorde téren – „ahol a francia királyi ház több tagját lefejezték”, jegyezte meg a Sunday Telegraph vasárnapi száma – fogadta őt Jacques Chirac köztársasági elnök, ma pedig Párizs polgármestere, Bertrand Delanoë kíséretében nézett várost gyalogszerrel. „Őfelsége valami különlegesen eredeti dolgot kívánt látni; mi úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk neki a Montorgueil utcai piacot. Ő örömmel elfogadta a javaslatot” – mondta Pierre Schapira, a polgármester nemzetközi ügyekért felelős helyettese. A nap hátralévő részében az uralkodó ellátogat a Saint-Eustache templomba és a Louvres-ba is, és részt vesz a Nemzetgyűlés és a Szenátus által a tiszteletére rendezett fogadáson a Luxemburg Palotában. Szerdán Philippe Douste-Blazy, a Raffarin-kormány új minisztere, Toulouse polgármestere fogadja őt a dél-franciaországi városban.
Az 1904. április 8-án aláírt „entente cordiale”-ra emlékező több hónapos programsorozat részeként május 9-én, az Európa Napon vezető politikusok találkoznak majd fiatalokkal, június 9-én a Charles-de-Gaulle repülőgép-anyahajó Portsmouthban részt vesz a víziparádén, a francia nemzeti ünnepen, július 14-én pedig egy brit hadosztály érkezik a katonai díszszemlére. Novemberben Jacques Chirac nagy-britanniai látogatása zárja majd a centenáriumi ünnepségek sorát – írja a Le Monde.

A regionális kormányzatnak ezt követően el kell fogadnia a tiltó javaslatot. Spanyolországban hasonló határozat eleddig nem született. A sport támogatói azzal fenyegetőztek, hogy az utcán fognak tüntetni a tervezet ellen. A tancsátagok titkos szavazásán 21 támogató és 15 ellenző voks, valamint két tartózkodás mellett a többség elfogadta a tiltást.

Évente körülbelül 100 bikát öltek le Barcelona egyetlen arénájában, a La Monumentalban, melyet mamár többnyire kíváncsi turisták látogattak.  BBC