CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. június 17., csütörtök, Laura, Alida, Adolf, Alina, Alinda napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Forintosított születés
www.nol.hu
Szerző: Szabó Brigitta, Sándor Tünde

(kép: Népszabadság – Domaniczky Tivadar)
Illetlenségnek tetszhet forintban mérni egy újszülöttet, pedig a gyerekvállalásnak ára van. A kismamákra és a babákra külön üzletágak szakosodtak: a vitamingyártóknak és a ruházati iparnak is jól „tejelnek” e speciális vevők. Van, aki néhány tízezer, van, aki egymillió forintot is rákölt első gyermeke világrajövetelére.
 Luxusszoba a Schöpf-Merei Kórházban (kép: Népszabadság – Teknős Miklós)
A gyermekvállalás már régen nemcsak átvitt értelemben az élet egyik legnagyobb vállalkozása. A lélektani oldalát tekintve persze továbbra is igaz, hogy mindent megváltoztat, új időszámítást indít el a családok életében. Ám az újonnan hozzá kapcsolódó elvárások, nyomások, tévhitek, nagyon komoly pénzügyi követelmények elé állítják a kismamákat és kispapákat. Nem túlzás állítani: egy átlagos terhesség, szülés, és a kisbaba elindítása az életben százezrekbe kerül. Egyre több fiatal házaspár már évekkel a gyerekvállalás előtt elkezdi gyűjteni a pénzt, hogy elsőszülöttjének mindent – amit a társadalom elvár – képes legyen megadni.

Szerencsés esetben a gyermek fogantatása nem kerül pénzbe, mert természetes úton is sikerül a terhesség. A nőgyógyászati magánrendeléseken azonban a kilenc hónap alatt egy kismama még így is elkölt 40–100 ezer forintot: a rutinvizsgálatokért az orvosok általában 3–10 ezer forintot kérnek el. Az ultrahangért, amenynyiben az ugyancsak a magánrendelőben történik, általában külön fizetni kell. Persze abban az esetben, ha valaki 4D (négydimenziós) felvételt akar magzatáról, amelyen jól látszanak a gyermek vonásai, a mosolya, hogy mit csinál éppen, akkor 5–10 ezer forintot kell fizetnie. A szülést vidéken 15–100 ezer forinttal, a fővárosban 50–140 ezer forinttal honorálják orvosuknak az anyák, ami mellett többnyire hasonló összeget szánnak a szülésznőknek is. (A hálapénz körül kipattant országos vita eredményeként az aktuális tarifákkal mindenki tisztában van, számításunk hitelesnek tekinthető.)
Szaporodnak a kismamabutikok (kép: Népszabadság – Kovács Bence)
A gyermeket vállaló párok a születés pillanatáig máris elköltöttek 50–280 ezer forintot. Ehhez képest már nem is látszik olyan soknak a „gazdagok klinikájaként” emlegetett Telki Magánkórház árfolyama, ahol nincs hálapénz, és a páciensek minden szolgáltatásról tételes számlát kapnak. A szülészeti részleg vezető főorvosával, dr. Varsányi Hajnalkával osztottunk, szoroztunk: a magánkórházat felkereső kismamák terhesgondozás címén a kilenc hónap alatt mintegy 300 ezer forintot fizetnek ki a különböző vizsgálatokra. A magyar pácienseket minden díjból 20 százalék kedvezmény illeti meg, azaz nekik e szolgáltatás 240 ezer forintba kerül.

Telkiben ugyanazokat a vizsgálatokat, speciális szűréseket végzik el, amelyeket az egészségügyi intézményekre vonatkozó miniszteri rendelet szerint, illetve kérésre bárhol elvállalnak. A különbség elsősorban a tárgyi feltételekben és a szolgáltatásszerű hozzáállásban mutatkozik meg. A magánkórházban rendkívül jól felszerelt rendelők, műtők, barátságos szülőszobák, valamint négycsillagos szállodai színvonalú kétágyas kórtermek vannak – utóbbiakban a hozzátartozó külön díjazás nélkül, folyamatosan együtt lehet a kismamával. A Telkiben a magyar kismamák szülése 232 ezer forint, az újszülött ellátása 40 ezer, míg a szállodai ellátás ára naponta 39 ezer forint. A négynapos kórházi lét így 430–450 ezer forint. Ha császármetszésre van szükség, akkor az ár a műtéti költségek miatt 100 ezer forinttal tovább nő. Aki terhesgondozásra végig a magánkórházba jár, és ott is szül, annak minderre összesen 700–800 ezer forintot kell szánnia. Tavaly a kórházban a szülések száma megközelítette a kétszázat, a kismamák közül többen Erdélyből, Szlovákiából, Újvidékről érkeztek.

Dr. Varsányi Hajnalka (kép: Beliczay László)
A több mint félmilliós, esetenként majdnem egymillió forintos költséget vállaló családok többsége magyar, a külföldi állampolgárságú – zömében itt dolgozó menedzsernők, illetve menedzserfeleségek – kismamák aránya 40 százaléknyi. A páciensek a felső középosztály tagjai, akik ha magánkórházban akarnak szülni, Magyarországon csak Telkiben tehetik meg. A Telkiben születő babák igazán jó helyre érkeznek, és ezen most nemcsak a magánkórházat, hanem szüleik anyagi helyzetét is érteni kell.

Valószínűleg nem pusztán anyagi oka van annak, hogy egyre kevesebb csecsemő születik Magyarországon. Míg 1995-ben 112 054 gyermek jött világra, addig 2002-ben már csak 96 084. A statisztikák szerint az elmúlt nyolc évben mindig több fiú látta meg a napvilágot, mint lány. Érdekesség, hogy 1995 óta mindössze három olyan esetről lehet tudni, amikor az édesapa 14 évesnél fiatalabb volt, ellenben a hasonlókorú leányok tavalyelőtt 92, nyolc éve pedig 175 babát hoztak a világra. Azt, hogy az idősödő férfi nem vénember, mi sem mutatja jobban: egyre többen ötven év felett, őszülő fejjel vállalnak kispapaságot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1995-ben 526, 1999-ben 600, tavalyelőtt pedig már 780 újszülött édesapja volt 50 évnél idősebb. Ellenben az elmúlt nyolc évben összesen három az ötödik x-et betöltött nő szült gyereket. Másik oldalról közelítve viszont egyre bátrabbak a hölgyek, hiszen 2002-ben már 30325 olyan gyerek született, akinek az édesanyja hivatalosan egyedülálló volt. A „leányanyák” száma folyamatosan, évente átlagosan ezerrel emelkedett az elmúlt időszakban, ma már majdnem minden harmadik újszülöttnek hajadon vagy elvált nő ad életet.

Fenyvesi Katalin (kép: Népszabadság – Szabó Bernadett)
Ma már sokkal tudatosabban vállalnak gyermeket a házaspárok is, mint korábban. Igaz, azt csak kevesen tudják, hogy a felkészüléshez szakértői segítséget is kaphatnak. Az Országos Egészségfejlesztési Központ prevenciós főosztálya például ingyenes komplex, személyre szabott programot kínál. A központ munkatársai előre egyeztetett időpontban 1,5-2 órában elbeszélgetnek a házaspárokkal, megkérdezik, ki hol dolgozik, kinek milyen betegsége van vagy volt, milyen problémák fordultak elő a tágabb családjukban. Ezek alapján összeállítanak egy olyan vizsgálatsort, amelyet érdemes, de nem muszáj elvégeztetni avégett, hogy majdnem biztosan egészséges csecsemő születhessen. Ebben a nőgyógyászattól a fogászaton keresztül a pszichiátriáig minden szakterület részt vehet. Évente több száz házaspár tart igényt a tanácsadásra, és számuk folyamatosan növekszik.

A teherbeesés valószínűsége normális esetben is viszonylag kicsi: egy menstruációs ciklus során termékeny partnerek esetében sem nagyobb 20-25 százaléknál. Tehát száz egészséges pár közül, akik semmiféle fogamzásgátló módszert nem alkalmaznak, az első próbálkozásra 20-25 nő lesz terhes. Amennyiben meghatározott időn belül a feleség nem esik teherbe – 35 év alatt egy év, a fölött fél év után –, érdemes orvoshoz fordulni.

Dr. Kőrösi Tamás a „gyermekeivel” (kép: Népszabadság – Teknős Miklós)
Évszázadokkal ezelőtt ilyenkor nem az orvos közbeiktatása jelentette a megoldást: egy-egy jóképű céhlegény megjelenése hirtelen megszüntethette a meddőséget a faluban. De ha éppen nem volt a láthatáron új férfi, akkor megtette a földesúr, a béreslegény vagy a koma is, akiknek a férj „kölcsönadta” az asszonyt, csak azért, hogy kiderüljön, vajon ki miatt nincs gyerek – legalábbis így tartják a fennmaradt írások. Akinek egyik módszer sem vált be, az „kapott” egy-két csemetét az egyik rokon 10-12 gyereke közül, és azt sajátjaként felnevelte. Nem véletlen tehát, hogy az 1600-as évek második felében hivatalosan mindössze kétszázaléknyi volt a meddő házasság.

Az elmúlt évszázadok folyamán a gyermektelenség aránya határozottan növekedett, ma Magyarországon a fogamzóképes lakosság 10-15 százaléka meddő, azaz 150-200 ezer házaspárnak nem lehet gyermeke – tudtuk meg dr. Kőrösi Tamástól, a győri Kaáli Intézet orvos igazgatójától. Miközben régebben jóval kevesebb férfi volt fogamzásképtelen, mint nő, addig mára az arány kiegyenlítődött. Különösen veszélyeztetettek például a nagy hőhatásnak kitett pékek, az egész nap rázkódó sofőrök vagy az időnként árammal megcsapott villanyszerelők. De árt a dohányzás, az alkohol, a stressz és a szűk fehérnemű is.

Mint azt Kőrösi Tamás elmondta, országszerte 11 helyen tudnak segíteni a gyerektelen párokon a különböző meddőségi központok: Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Tapolcán, Győrben és hat budapesti helyszínen. Ahogyan a Kaáli Intézetben, úgy más központokban is azzal kezdődik a folyamat, hogy a nőnél és a férfinál egyaránt megpróbálják megtalálni a meddőség lehetséges okait. Mint azt Kőrösi doktor mondta, tapasztalatai szerint az esetek 10 százalékában ismeretlen marad a meddőség kiváltója. Akin tudnak, azon viszont segítenek. Ma Magyarországon évente ötezer olyan újszülött jön világra, akinek megfoganásában valamilyen külső módszerrel segítettek.

A segítségnek borsos ára van, még úgy is, hogy a magyar társadalombiztosítás – az első és a második baba esetében – öt alkalommal finanszírozza a lombikbébi-beavatkozást. A szükséges gyógyszereket azonban a betegnek kell fizetnie, ami havonta átlagosan 40 ezer forint, de szélsőséges esetben a 180 ezret is elérheti. A hatodik próbálkozásért már a házaspárok fizetnek, beültetésenként 280–300 ezer forintot. Az első lombikbébi-beavatkozásra általában három-négy hónapon belül sor kerül, a Kaáli Intézet tapasztalatai szerint átlagosan 2,4 próbálkozás után – nagyjából egy éven belül – fogan meg a gyermek. Kőrösi szerint a magyar házaspárok szerencsések, hiszen Angliában például 2–5 évet kell várni az államilag finanszírozott beavatkozásra, az Amerikai Egyesült Államokban pedig átlagosan 10–15 ezer dollárba – 2,5–3 millió forintba – kerül a lombikbébiprogram. A gyermektelen házaspároknak azonban semmi pénz nem sok az utódért.

Amellett, hogy jelenleg nemzetközi viszonylatban valóban nagyon jó helyzetben vannak a magyarok, hiszen öt beavatkozást fizet a társadalombiztosítás, nem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz. Az idei évre jellemző központi költségvetési szigorítások ugyanis a lombikbébiprogramot is érintették. Az amúgy is szűkös pénzügyi keretek közé szorított beavatkozás állami finanszírozása ugyanis 25 százalékkal csökkent az előző évihez képeset.

A gyermekeket váró asszonyok talán nem is sejtik, milyen értékes fogyasztónak számítanak. Kezdjük mindjárt a legelején, vagyis még annak előtte. A tudatosan készülő nők már a tervezett teherbe esést megelőző egy-három hónappal potenciális vitaminvásárlók. A magzat számára különösen fontos folsavat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó magzatvédő készítményekből előre feltöltik szervezetük készleteit. A pesterzsébeti Egészség Patika expediáló szakasszisztense, Fenyvesi Katalin elmondta: a forgalomban lévő speciális vitaminkomplexumok havi 700–1800 forintos költséget jelentenek. Azt, hogy ki melyik fajtát vásárolja, kevés kivételtől eltekintve, a nőgyógyászától függ. Az orvos javaslata szentírás a nők számára, gyógyszerészük tanácsát kevesen kérik ki, az ár általában nem számít. Sőt a legolcsóbb fajta készítményt kevesen keresik, igaz, abban bizonyos alkotóelemekből kevesebb van, mint a drágábbakban. A magzatvédő vitaminokat a többség legalább egy évig szedi, hiszen azokat a szoptatás idejére is javasolják. Lehet szorozni: 12 hónap alatt a legolcsóbb vitaminra 8400 forintot, a legdrágábbra több mint 21 ezret költ a mama.

A terhességről megbizonyosodni is pénzbe kerül, a gyorstesztekre a nők igazán nem sajnálják a pénzt. Nem csoda, ha ma már szinte mindenki tesztet akar gyártani, a külvárosi patikát is naponta keresik fel az ügynökök. A Mentában – akárcsak másutt – azonban nem tartanak többet öt-hatfélénél, pedig a 400 forintos legolcsóbb teszt és az 1500 forintos legdrágább közötti sávban több mint húszfélét árusíthatnának. (A tárgyhoz tartozik, hogy a gyermekáldás ellen védekezők is megbízható vásárlók, hiszen a fogamzásgátlókra ők negyedévente 1300–6000 forint közötti összeget hagynak a patikákban.)

A mama kelengyéje számtalan ruhadarabból áll. A nem olcsó kismamaharisnyát lehet trükkösen helyettesíteni: fenékrészszel előre kell hordani a régit. De a speciális, szoptatós melltartónak nincs alternatívája, meg kell venni 3–10 ezer forintért, miként a többségnél elkél egy-két tunika, nadrág vagy bő szabású blúz. Jó esetben mindene van a már gyermeket szült barátnőnek, nővérnek, sógorasszonynak. A mamának ajánlanak még többek közt a kórházba hálóinget, köntöst, haskötőt, intimbetétet, eldobható és mosható melltartóbetétet is. A lista hossza kizárólag a pénztárca vastagságától, no meg a józan észtől függ.

– Egyre kevesebb a kismama és egyre több a kismamaruha-üzlet – sommázza a helyzetet a SOTE I. Számú Szülészeti Klinikájával szemközt, a józsefvárosi Baross utcában 19 éve működő Kismama Butik tulajdonosa, Surányi Tamás. A divatáruboltból szó szerint közkívánatra kismamaüzletté avanzsált butiknak az utóbbi pár évben számos követője akadt a környéken, az utcában hárman, százméteres körzetben hatan vadásznak ugyanarra a vevőkörre. Az első butikos tapasztalatai szerint a nyolcvanas években több pénzük volt az embereknek, akkor vevői öt-hat váltás ruhát vásároltak nála. Újabban jellemzően egy nadrággal, egy felsővel és egy tunikával húzzák ki a nők a terhességüket, az üzlet klasszikus kismamaruhából ötödannyit ad el, mint 1985-ben. A Baross utcai boltban minden darab tízezer forint alatt van, még a pocakos menyaszszonyra tervezett esküvői ruha sem kerül többe annál.

Több divatos plazabeli kismamabolt is vásárol Surányi üzeméből. A felkapott boltokban aztán a pár ezer forintért adott termékeit 25–30 ezer forintos áron látja viszont. Már elgondolkodott azon, hogy a kismamák helyett a babákra szakosodik, hiszen a mama jó pár hónapig hord egy ruhát, bezzeg a baba pár hét alatt kinövi.

Van, aki már megkapta, van, aki még ezután kapja meg azt a hosszú listát, amit a kis jövevény érkezésének napjára sorra ki kell pipálni. A rémült tekintetet minden bébiboltban dolgozó eladó ismeri: a leendő anyukák és apukák, de a leendő nagyszülők is döbbenten merednek a végeláthatatlanul hosszú beszerezni valókra. Aki mindent az előírások szerint vásárol meg, az több száz ezer forintot hagy az üzletekben.

Edit és Gábor első gyermekük érkezése előtt több mint félmillió forintos beruházásba bonyolódott. – Mindenből újat vettünk, és jó minőségűt, a következő babának szinte mindent meg tudunk őrizni, legfeljebb még egy ágy kell majd – szögezi le az ifjú apa, aki mindezek ellenére szerencsésnek tartja magukat, hiszen a baba magától jött.

A bébiprojekt részletei:
babaruhák, az első hónapra szükséges pelenkával együtt: 50 ezer forint;
gyerekágy ágyneművel: 70 ezer forint;
babakocsi hordozóval 100 ezer forint;
légzésfigyelő: 30 ezer forint;
mellszívó: 10 ezer forint;
ételmelegítő (cumisüveghez): 10 ezer forint;
sterilizáló szett: 8 ezer forint;
szobai hideg párásító: 30 ezer forint;
fürdetőkád, pelenkázómatrac, állványok: 30 ezer forint;
fülben mérő digitális hőmérő: 10 ezer forint;
a gyerekszoba kiegészítő berendezései: 70 ezer forint;
babakozmetikumok: 10 ezer forint;
szakkönyvek: 10 ezer forint.
Edit a nőgyógyászának alkalmanként 3–5 ezer forintot adott, a szüléskor az orvosnak és a szülésznőnek összesen 150 ezret. Tette mindezt azért, mert tudott adni, de tudja jól, hogy sokaknak nem telik ekkora hálára.

Nem egyedül vállalta, de egyedül szülte meg kislányát Barbara; élettársa ugyanis angolosan kilépett a családi képletből. – Nem volt időm kétségbeesni. Amikor a barátnőim megtudták, hogy babám lesz, egy hét alatt idehordták nekem a fél világot – mosolyodik el. A lányom pelenkáján kívül semmit sem kellett vennem, kiságyat, babakocsit, többzsáknyi ruhát és játékot kaptam az ismeretségi körből. Nem szégyellem, hogy a gyerekem használt ruhában nő fel, különben meg a bébiholmik több gyereket is kiszolgálnak, kár lenne kidobni. Az én példám azt mutatja, hogy a gyerek nem pénzkérdés, aki arra hivatkozik, valójában nem az életszínvonalát, hanem a kényelmét félti. Tudom, hogy lehet így is, meg úgy is csinálni, hogy a gyerek mindenből a legjobbat kapja, de attól nem lesz neki rosszabb, ha a játékait más is használta előtte. Én is mindent örököltem a testvéreimtől.

Az átlagon aluli és az átlagon felüli jövedelmű szülők között óriási a szakadék. A tehetősekre szakosodott, márkás holmikat forgalmazó üzletek és áruházak mellett a szerény pénztárcájúakat vették célba a bébiturkálók. Ezekben az új árának töredékéért kapható a babakocsitól a rugdalózóig szinte minden. A feleslegessé vált gyerekholmik számára újabban pedig sok anyuka az internet révén próbál új gazdát találni. Talán sokan ismerik a babaruhabörzéket is, ahol száz forintokban mérik az apró ruhácskákat. Különösen az 0–5 hónapos csecsemőknek lehet jó minőségű öltözékeket vásárolni, azokat ugyanis nem „hordták agyon” a napról napra növekvő babák. Akinek volt már gyereke, az tudja, akár egy hét alatt is kicsi lehet a korábban túl méretesnek tűnő rugdalózó.

A baba számára szükséges új holmik java része ma már a hipermarketekben is beszerezhető. A Cora áruházakban rendszeresek az akciós baba-mama hetek. Mint Tóth Katalin, a Cora áruházakat üzemeltető Magyar Hipermarket Kft. pr-felelőse tájékoztatott: minden évben megjelentetik a Baba-Mama katalógust. Bébiosztályaik forgalma cégszinten évente átlagosan 15 százalékkal nő. A kismamák keresik az újdonságokat, például fürdetőülést, az eldobható alsót, valamint a biztonsági kiegészítőket, mint a konnektorvédőt, univerzális zárat, ajtózárat, műanyag sarokvédőt. Fürdőkádból és biliből megveszik az olcsóbbat, de a több éven át használatos termékekből már általában a drágábbat választják a szülők. Tipikus példa erre az ifjúsági ággyá alakítható gyerekágy. Autóülés, babakocsi, bébihordozó vásárlásánál a babák biztonsága érdekében ugyancsak a magasabb árkategóriájú termékeket választja a többség. Az akció idején mintegy 130 terméket átlagosan 20 százalékkal olcsóbban ad a hipermarket, mint általában.

A Corában összegyűjtöttük néhány fontos termék árát:
babakocsi: 5500–30 000 forint;
kiságy: 8000–20 000 forint;
pelenka: 900–5000 forint;
cumisüveg: 300–2500 forint;
autóülés: 4000–13 000 forint;
Amint egy kismama hasa gömbölyödni kezd, valahogy mindenki szükségét érzi, hogy adjon neki egy-két jó tanácsot. Teljesen mindegy, hogy valaki ötven éve szült vagy még soha életében, biztos van a tarsolyában néhány megtartandó tipp. A legtöbb terhes nő pedig mindenre nyitott, ami a születendő gyermekével vagy a várandóssággal van kapcsolatban.

A várandósság alatt a legtöbben megvásárolnak legalább két szakkönyvet – mondta Nagy Zoltán könyvkereskedő. A kiadványok ára átlagosan 1300–5000 forint. Egy-egy üzlet minimum öt, de akár húszfajta, a gyerekvállalással, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos könyvet tarthat. Van kiadvány a koraszülöttekről, a császármetszésről, az otthon szülésről, a születés előtti kommunikációról, a szoptatásról, az étkezésről, a vitaminokról, arról, hogyan maradhatnak fittek az asszonyok a szülés után, létezik a terhes nők bibliája vagy éppen nagy szótára. A könyvek többségével azonban baj van – mondják a tapasztaltabb hölgyek. Nem magyar szerzők írták, és nem a magyar viszonyokat tartották szem előtt. Éppen ezért sokszor túlzott követelményeket állítanak a leendő anyukák elé, legyen szó öltözködésről, étkezésről, sportról vagy éppen a különféle vizsgálatokról.

Az interneten több mint húszezer, a szüléssel, a terhességgel kapcsolatos oldalon tudakozódhatnak a kismamák. Elég néhány órát eltölteni az információs szupersztráda előtt, és meg is szerezhető a szükséges tudás. Legyen szó a terhesség menetéről, a vizsgálatokról, a vitaminokról, az étkezésről, a ruházkodásról, a sportról, egyáltalán bármiről, az információk napra készek és sokszor személyesek. Ebben a kategóriában az „Én történetem” típusú megnyilvánulások mondanak a legtöbbet. Tapasztalatait pedig bárki világgá kürtölheti az internet segítségével.

A világháló tudatja például azt is, hogy létezik terheseknek speciális jóga és aquafitness alkalmanként 300–1700 forintért. Kismamatornát is egyre több helyen hirdetnek, ezeken speciális gyakorlatokkal a szüléshez szükséges izomzatot is erősítik, illetve a jóga során a szellemi felkészülésre is figyelmet fordítanak. A kismamapiac e szeletét mások is ízlelgetik: egymás után jelennek meg az otthoni tornázáshoz szükséges 1500–3000 forintos videokazetták. A legsikeresebbek azok, amelyeken saját pocakkal tornázik például egy hajdani aerobikbajnok, de fitneszguru várandós feleségének edzésére is vevők a „kolléganők”.
Sándor Tünde, Szabó Brigitta



Makovecz Imre rajzai az Ernst Múzeumban
www.mno.hu - www.museum.hu
    A Makovecz Imre fantázia-rajzaiból készült mappa egyes lapjait és a nyomatokhoz tartozó eredeti rajzokat és kollázsok tekinthetők meg az Ernst Múzeum tárlatán.
    Makovecz Imre fantázia-rajzaiból 2003-ban a Vince Kiadó gondozásában jelent meg – 100 számozott példányban – egy kézzel, merített papíron készített mappa. Az Ernst Múzeum egyrészt a mappa egyes lapjait, illetve a nyomatokhoz tartozó eredeti rajzokat és kollázsokat állítja ki.
    Az építészettörténetben már az antikvitás óta nagy hagyománya van a fantáziarajzoknak. Makovecz Imre rajzai azt a konfliktust tárják elénk, amely az alkotó fantázia és a megvalósítás lehetőségei között húzódnak. A kettősség nemcsak ezekre a tervekre igaz. Éppen a rajzok különös, álmok és konkrét tervek közötti átmeneti jellege leplezi le azt a kettősséget, hogy Makovecz épületei maguk is a lehetséges és lehetetlen világ határán épülnek.
    Karl Blossfeld fotógyűjteményének tanulmányozása után Makovecz rajzaiban felhasználta a növényi rügyek, a kibomló levelek és virágok motívumait. A rajzokon a növényi vegetáció elemei szemléletesen tükrözik a természetben rejlő formaerőket és azok szépségét. A kinagyított növényi motívumokat organikus formaként alkalmazva komponálta bele az építészeti struktúrába. A természet sokféleképpen behatol az épületbe, tájjellegű helyzeteket teremtve, vagy csak egy-egy motívumával, eleven faként, amely szervesen beleépül a szerkezetbe, vagy kinyilatkoztatja szem elől rejtett tulajdonságait: a föld alatti rétegek anyagát és jellegét, ősidők geológiai mozgásait őrző karakterét. A kiállítás az Ernst Múzeumban tekinthető meg április 25-ig.


Féregvírus támadja a fájlcserélők honlapjait
www.magyarhirlap.hu
    A Netsky féregvírus legutóbbi verziója arra használta fel a megfertőzött számítógépeket, hogy támadást hajtson végre fájlcserélő szolgáltatások ellen. A célpontok egyike a Kazaa volt.
     A Netsky először februárban jelent meg a világhálón, de már 19-dik verziója fenyegetett, ezúttal a támadás célkeresztjében olyan weboldalak álltak, melyek az illegális fájlcserélést vagy -letöltést is lehetővé tevő szolgáltatások üzemeltetésével foglalkoznak.
    Mikko Hyppönen, az F-Secure finn antivírus cég igazgatója még a támadás megkezdődése előtt úgy fogalmazott, várakozásai szerint a mostani támadások igen hatásosak lehetnek, mivel relatíve kis cégek a célpontok, melyeknek nincs meg a megfelelő infrastruktúrája a denial-of-service-típusú támadások kivédéséhez. (A DoS-támadás annyit jelent, hogy számtalan gép egyszerre próbál meg kapcsolódni egyetlen célponthoz, melyet ez a támadás megbénít.)

Felemás hatékonyság
    A Kazaa fájlcserélő cége, a Sharman Networks közleményben tudatja, hogy a támadás honlapjára nézve nem volt bomlasztó hatású. Az eDonkey fájlcserélő szoftver vezető programozója a Washington Post-nak úgy nyilatkozott, a féregvírus csak ideiglenesen bénította meg két fő internetes elérhetőségét. A több millió felhasználóval büszkélkedő, mindössze három éve működő eDonkey-nál egyébként nem értik, miért váltak célponttá éppen ők.
    Antivírus-szakértők egyelőre nem tudják megmondani, hogy a 19. verzió elkészítője azonos-e a korábbi változatok programozójával. A következő Netsky-klón támadása április közepén várható. Ez a féreg szintén fájlcserlőket vesz célba az általa megfertőzött gépeken keresztül.
    A szakértők továbbra is azt tanácsolják, hogy ne nyissunk meg bizonytalan feladóval érkezett e-maileket, és azok csatolmányait, és szükséges a számítógépen futó antivírus-program gyakori frissítése is.  MHO



Galéria: Budapest anno és ma - Az Erzsébet-híd
www.hirtv.net

A híd helyén - a Dunának ezen a legkeskenyebb szakaszán - már az ősidőktől volt átkelő. A hidat 1903. október 10-én József főherceg zuhogó esőben adta át a forgalomnak. 290 m-es nyílásával 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. A sajtó és az irodalom a világ legszebb lánchídjának tartotta. Igen lánchídnak, amely az újjáépítése után vált csak kábelhíddá. Csodáljuk meg, hogy milyen volt és mivé vált az idők folyamán.



2004. április 12., hétfő 22:17


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület