Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés folyamatának egyik alapvető feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz történő közelítése, a jogharmonizáció. A jogharmonizáció elsősorban a központi joganyag Európai Uniós jogszabályoknak való megfeleltetését jelenti, de ezzel összefüggésben feladatok jelentkeznek a helyi önkormányzati jogalkotás számára is.
    Magyarország jogharmonizációs tevékenysége a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2072/2003. (IV.9.) Kormány határozat alapján történik.

    A helyi önkormányzatok szervezetére és működésére vonatkozó közvetlen európai közösségi jogi rendelkezések nincsenek. Viszont az önkormányzatok több vonatkozásban is érintettek az uniós elvárások helyi végrehajtása illetve végrehajtatása során. A feladat- és hatáskörökből adódóan a közösségi jogszabályok közvetve, illetve közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a helyi önkormányzatok tevékenységét azáltal, hogy az önkormányzati szabályozási hatáskörbe tartozó területeken jogharmonizációs kötelezettségeket keletkeztethetnek, vagy önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok ellátására vonatkozó kötelező érvényű előírásokat tartalmazhatnak.
    Feladatként jelentkezik a helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontból történő áttekintése.
    Az önkormányzatoknak jogalkotói minőségükben el kell különíteni az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző felkészülést, illetve a taggá válást követően jelentkező követelményeket.
    A csatlakozást megelőzően a helyi önkormányzatoknak a közösségi irányelv végrehajtására alkotott belső nemzeti jogszabályokhoz kell igazítaniuk rendeleteiket.
    Az önkormányzati rendeletek szintjén a másodlagos jogalkotás terén merülhet fel a közösségi joggal összhangban álló jogalkotás igénye.
    A másodlagos jogalkotásra törvényi felhatalmazás alapján akkor kerül sor, ha a törvényben foglaltak realizálása a helyi szabályok segítségével hatékonyabban végezhető el.
    Azokat a helyi rendelkezéseket, amelyek a jelenleg már harmonizált központi belső jogszabályokkal nincsenek összhangban, az átvilágítást követően hatályon kívül kell helyezni, vagy módosítani kell.
    Azokat az önkormányzati rendeleteket viszont, amelyek a belső joggal összhangban vannak, de a közösségi joggal nem, és még a hazai jog változtatása is várható, csak akkor célszerű módosítani, ha a központi jogszabályok zöme már harmonizált.

    A megyei közgyűlés 2003 decemberi ülésén döntött arról, hogy a Megyei Önkormányzati Hivatalon belül jogharmonizációs munkacsoportot hoz létre. A jogharmonizációs tevékenység irányítója a megyei főjegyző. Döntött a testület arról is, hogy hatályos rendeleteit a jogharmonizációs program alapján át kell világítani, és a központi jogszabályok harmonizálását követően szükség szerint a rendeleteket módosításra a közgyűlés elé terjeszti. Minderre a testület a 2004. április.30-i  határidőt jelölte meg.

     Az április 23-i közgyűlés napirendi pontjai között szerepel „az egyes közgyűlési rendeletek hatályon kívül helyezése illetve módosítása, továbbá a megyei közgyűlés és szervei, valamint intézményei közbeszerzéseiről szóló szabályzat megalkotásáról rendelkező határozat elfogadása”c. előterjesztés is, mely többek között az alábbiakat tartalmazza:
„A munkacsoport az elmúlt időszakban elemezte a közösségi jog hatását a helyi rendeletalkotásra abból a szempontból, hogy az önkormányzatok mennyiben felelnek meg a közösségi jog által támasztott követelményeknek. Valamennyi hatályos rendeletet felülvizsgálat tárgyává tette annak érdekében, hogy megfelel-e a közösségi jogalkotás szabályainak és alapelveinek. Ezt követően meghatározta azt a szűkebb jogszabályi kört, amely elsődlegesen érintett lehet a jogharmonizációs munka szempontjából. Ebbe a csoportba tartoznak azok a rendeletek, amelyek a közbeszerzésekről, a lakás- és helyiségbérletekről, egyes közüzemi szolgáltatások igénybevételéről címek és díjak adományozásáról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és térítési díjakról, valamint a közművelődési szakmai szolgáltatások ellátásáról és igénybevételéről rendelkeznek; tehát széles állampolgári kör számára határoznak meg normatív rendelkezéseket, illetve a közpénzek felhasználásával függenek össze. A felülvizsgálat során már konkrétan meg tudta kezdeni azt a munkát, amely a jogharmonizációs tevékenység szempontjából ténylegesen érintett jogszabályok deregulációs feladatát képezi. Ennek keretében egyes közgyűlési rendeletek hatályon kívül helyezésére, illetve módosítására kerül sor (A megyei közgyűlés és szervei, valamint intézményei közbeszerzéseiről szóló 12/1997. (X.3.) rendelet; a kitüntető cím és kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló 7/1999. (V.7.) rendelet; Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj alapításáról és adományozásáról szóló 2/2002. (III.1.) rendelet; A beruházások, felújítások rendjéről szóló 11/1997. (X.3.) rendelet)”

P. Z.