Kanyargós víz
Népszabadág • Szerző: Ötvös Zoltán
Ebből se lesz semmi! Racionálisnak tűnik, de mert a racionalitás volt
a legutolsó szempont az ügyben, biztosak lehetünk benne, hogy ez az ötlet,
amely egyébként már korábban felvetődött, ismét elvérzik a támadások kereszttüzében.
Az újraéledő bősi kérdésről, illetve egyik fontos szegletéről, a Szigetközről
van szó.
Tudjuk, Nagymaros nem épült meg – ez jó. Azt viszont már nem tudtuk
megakadályozni, hogy a szlovákok ne tereljék el a Dunát. „Struccpolitikai”
tanácsadóknak köszönhetően nem vettük komolyan a C variánst, most aztán
ennek isszuk szűkre szabott levét – lásd még: a szlovákok a Duna vízhozamának
alig negyedét engedik a magyar oldalra.
Néhány nappal ezelőtt tanulságos szakmai utat szervezett a szlovák Zöld
Párt és a magyar Zöld Demokrata nevű szervezet. Budapesten a Rákóczi hajóra
ültette a magyar és a szlovák környezetvédelmi minisztert, a két ország
környezetvédői közül többet, de ott volt a hajón az Európai Parlament egyik
fő zöldje is. A hajón kisebb csoda történt: magyar és szlovák szakértők
szerint lényegében hasonló megoldást javasoltak a szigetközi problémákra.
Fenékgátakkal, átvágásokkal újra kellene kanyargósítani a folyó hazai szakaszát.
Létezik tehát olyan javaslat, amely érdemben javítaná a térség természeti
állapotát, amit a két ország szakemberei némi kozmetikázás árán el is fogadhatnának,
de persze ebből sem lesz semmi – például azért, mert a jelenleginél több
vizet kellene a magyar oldalra csorgatni. Illetve azért sem, mert tucatnyi
embernek korábban nem tetszett, s most sem tetszik ez az elképzelés.
Emiatt mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, hogy a magyar
belpolitika jelenlegi állapotában szinte lehetetlen olyan megoldást találni,
amely mindenkinek tetszene. Ezért azt kell képviselni, amelyikkel a többség
egyetért. A folyó újrakanyargósítása éppenséggel ilyen lehet. E megoldással
már intenzíven foglalkozott az Orbán-kormány dunai kormánybiztossága is
– az ötlet akkor tucatnyi embertől kapott elutasító kritikát.
A többévnyi szünet után a múlt héten Pozsonyban újraindított bősi egyeztetéseken
az is kiderült, hogy a jelenlegi kabinet lényegében ugyanazt képviseli,
mint elődje. Sőt! Arra a – szinte érthetetlen – lépésre is elszánta magát,
hogy a fideszes kormánybiztosság két meghatározó tagját szakemberként alkalmazza.
Azért ne higgyük, hogy e kérdésben egységes lett a magyar vélemény. Egyesek
ma is azt hajtják, hogy az európai uniós csatlakozással majd minden megoldódik,
mert Brüsszelben fontos, hangsúlyos a környezetvédelem. Május után a szlovákok
az eddiginél sokkal több vizet adnak majd, ha nem akarnak a brüsszeli szőnyeg
szélén pironkodni.
Ideje kijózanodni: botorság abban bízni, hogy az unió majd rendet tesz
a vízarányokon marakodó két ország között. Elveikre hivatkozhatunk, közvetítőiket
felkérhetjük, de időtálló megoldást csak Pozsony és Budapest dolgozhat
ki. Strasbourg vagy Hága nem ad mankót, csak szamárvezetőt. Budapest több
vizet akar, de olyan érvekkel még nem állt elő, amelyek láttán a szlovákok
az eddiginél több vizet adnának a régi mederbe.
Nem állítható vissza az eredeti állapot, de a jelenlegi sem tarható
fenn – mondták a hajón. Ha a szlovákok egy kicsit elmozdulnának a hidrológiai,
gazdasági érveik mellől, egy kissé zöldebbek lennének, a magyarok pedig
belátnák, hogy a ritka növény- és állatfajok védelme mellett a gazdasági
szempontok is fontosak, könnyebb volna a megoldás. Ésszerű vízkormányzással
a Duna elterelését megelőző időszakhoz közelítő természeti állapotok hozhatók
létre – mondták a szakértők.
Ehhez a jelenleg átadottnál több víz kell. Ez az egy dolog, amiben itthon
mindenki egyetért: a több víz.
Muszáj felújítani az elöregedett paneleket
MNO - Napi Gazdaság
Bár sok szakember csupán harminc évre becsülte a lakótelepi panelépületek
élettartamát, úgy tűnik, ez az időtartam kissé hosszabb, mindazonáltal
elodázhatatlan a panelépületek átfogó rekonstrukciója.
Sokan attól tartanak, hogy a panelépületek előbb-utóbb összedőlnek.
Ehhez tudni kell, hogy a paneles lakóépületek élettartamát alapvetően a
teherhordó szerkezetek tűrőképessége határozza meg. A paneles lakótelepek
rehabilitálása és revitalizálása lényegesen olcsóbb, mint a szanálásos
lebontás és új lakónegyedek felépítése, s már minimális költségekkel is
jelentős eredményeket lehet elérni a lakókörnyezet javításában.
A várostervezők szerint a nagy lakótelepek könnyebben alakíthatók át,
ha kisebb egységekre osztják fel ezeket, s az egyes részeket önálló negyedként
kezelve külön rehabilitálják - saját centrumot építenek, sétálóutcát alakítanak
ki, az egyes szektorokat eltérő színűre festik.
A lakótelep-rehabilitáció egyik meghatározó tényezője a lakások piaci
értékének növelése. Az egyik leggyakoribb értéknövelő felújítás a lakások
alapterületének bővítése, erre alapvetően két lehetőség kínálkozik, s mindkettő
kivitelezhető a paneles épületek esetében. Az egyik a lakásbővítés, ami
történhet az egymás mellett elhelyezkedő lakások egyik szobájának átcsatolásával
a másik lakáshoz. A másik lehetőség a lakások területének növelése öszevonással
és funkcionális átalakítással.
A paneltelepek felújítását 1995-ben hirdették meg, ehhez rendkívül kedvező
német hitelt is igénybe lehetett venni. Ez a felújítási program jelenleg
is fut, s az 1996-ban felvett német hitelből mintegy 4 milliárd forintot
fordítanak paneles technikával készült épületek felújítására.A Széchenyi
terv keretében az önkormányzatok 2002 közepéig 605,1 millió forintot fordítottak
korszerűsítésre. A jelenlegi kormányzat nemzeti lakásprogramja és az Otthon
Európában című program elfogadásra vár.
Élősködők az EU új tagállamai?
www.magyarhirlap.hu
Alig tizenkét nappal hazánk és még kilenc közép- és kelet-európai ország
uniós csatlakozása előtt egyre több olyan goromba kijelentés hangzik el
vezető nyugati politikusok szájából, melyek haszonlesőkként állítják be
az új tagállamokat, és egyértelműen jelzik: a régiek féltik piacaikat az
újaktól.
Tegnap a német kancellár és a svéd miniszterelnök is arról panaszkodott,
hogy míg az újonnan csatlakozók alacsony adókat alkalmazva csábítják el
vállalataikat, közben az ő adófizetőik pénzéből kívánják modernizálni gazdaságukat.
Gerhard Schröder szerint az új államok "egyrészről agyoncsapják állami
bevételeiket az alacsony adókkal, másrészről EU-támogatásokkal építik újra
infrastruktúrájukat". Schröder nemzetietlennek nevezte azokat a német cégeket,
melyek az új tagállamokba kívánják telepíteni termelésüket. Ebben egyetért
vele legnagyobb kihívója, a konzervatív Edmund Stoiber is.
A svéd kormányfő tegnap azt mondta: "Hiába hiszik (az új államok),
hogy Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat fogunk kivetni,
és a pénzt Kelet-Európába küldjük, ahol a tehetősebbek nem fizetnek adót,
mert ez tarthatatlan." Göran Persson negatív példaként Lengyelországot
és Észtországot említette.
A svéd és német nyilatkozatok alátámasztani látszanak, hogy a legnagyobb
befizető tagállamok körmük szakadtáig ragaszkodni fognak követelésükhöz,
hogy az uniós költségvetést 2007 és 2014 között az uniós nemzeti összjövedelem
(GNI) 1 százalékán fagyasszák be. Az új tagállamok tiltakoznak, az Európai
Bizottság pedig költségvetés-tervezetében a GNI 1,14 százalékában határozta
meg a kiadásokat.
Bár a követelést a britek is aláírták, Tony Blair kitart amellett,
hogy a bővítés hasznos lesz a régi tagállamok számára is. Nagy-Britanniában
már most százezer állás függ az EU-hoz csatlakozó országok piacától, és
a nyolc legnagyobb csatlakozó országba irányuló brit export értéke az elmúlt
tíz évben a kétszeresére nőtt – jelentette ki a brit kormányfő az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésén. Blair szerint a csatlakozó
országokban az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott gazdasági modernizáció
ösztönző példa lehet az unió egészének.
Rockenbauer Nóra
Hatvan visszakérné kastélyát
www.nepszava.hu
Hatvan városa immáron hivatalos formában is lépéseket tesz, hogy a
város főterén álló majd kétszázötven éves barokk kastélyát visszakapja
a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A polgármester Érsek Zsolt,
lapunknak jó egy éve adott nyilatkozatában még ódzkodott volna egy ilyen
horderejű lépés megtételétől, a város vezetői most azonban úgy látják,
hogy uniós tagságunkkal olyan pályázati lehetőségek nyílnak, mellyel vállalhatóak
lennének a felújítás tetemes költségei.
A megnövekedett önbizalmat az is fokozza, hogy a város nemrégiben pályázatot
nyert, a Phare program keretében 1.129.351 euró-t kapott az "integrált
helyi fejlesztési akciók ösztönzésére" - áll honlapjukon. A közel 300 millió
forintot a város a Grassalkovich kastély és a hatvani Fő tér felújítására
szeretné fordítani. Jövő év novemberéig rendbe hoznák a kastély műemléki
kerítését (ma már korántsem veszélytelen vállalkozás sétát tenni mellette),
helyre állítanák a hintó feljárót, a kastély megmaradt parkját és a szökőkutat,
melyet hajdanán olyan vendégek csodálhattak, mint a Hatvany családnál vendégeskedő
Ady Endre, Bródy Sándor vagy Thomas Mann. A város vezetői szeretnék, ha
Hatvan főtere barátságos, kávézókkal, parkosított részekkel díszített kisvárosi
hangulatot sugározna, melyben kellemesen időzhetnének a polgárok és a vendégek.
A beruházás jövő év novemberéig valósulna meg, és közbeszerzési eljárással
keresnének rá majd kivitelezőket.
Sajnos a most elnyert összeg nem elegendő a kastély teljes rendebehozatalához,
hisz a barokk épület egyik legtöbbet szenvedett műemlékeink közé tartozik.
Parkját feldarabolták, épületébe kórház és rendelőintézet költözött, belső
architekturáját tönkre tették a legkülönfélébb falazások és leválasztások,
egyik felújított szárnya ráaádsul nemrégiben leégett. A méltatlan hasznosítást
látványosan jelezte, amikor a kétszázötven éves fafödémbe erősített műtőlámpa
egyszer leszakadt. A kastély felújítása nehezen megbecsülhető, milliárdokra
rúgó összeg, a város vezetői mégis úgy vélik, hogy a hatvani kastély mégis
a hatvaniaknál lenne legjobb kezekben.
P. Zs.
Támadás az iraki magyar katonák ellen
www.dunatv.hu
Tegnap késő este aknavető támadás érte az iraki Hillahban található
tábort, ahol a magyar szállítózászlóalj katonái is állomásoznak. Személyi
sérülés nem történt, és az anyagi kár sem jelentős .A magyar kontingens
a támadás ellenére változatlanul folytatja feladatai végrehajtását - nyilatkozta
híradónknak a zászlóalj tájékoztatási tisztje, aki ezúton is szeretné megnyugtatni
a hozzátartozókat
A hillahi tábor területére helyi idő szerint 10 óra előtt 10 perccel
lőttek ki három aknagránátot. - Számba vette a parancsnok az állományt,
megállapítást nyert, hogy senki nem hiányzik, senki nem sérült, és azonnal
elrendelték a repeszálló mellények, sisaok felvételét, természetesen ilyenkor
minden katona ember magához veszi a fegyverét is, és óvóhelyre vonulva
az állomány vár... Én szeretném minden otthon lévő magyar állampolgárnak,
minden hozzátartozónak azt elmondani, hogy nagyon szépen köszönjük a figyelmet,
a törődést, a féltést. Igyekszünk úgy ellátni a feladatainkat, hogy a legmesszebbmenőkig
törődjünk a saját biztonságunkkal, és törődjünk egymás biztonságával.
MSZP a vörös csillagról
www.dunatv.hu
Benyújtotta indítványát a Parlamentnek az a három szocialista képviselő,
akik a büntető törvénykönyv módosításával szeretnék elérni a vörös csillag,
valamint a sarló és kalapács tiltásának megszüntetését. Mint Herczog Edit
indoklásában fogalmazott, idézem:" E két jelkép napjainkban is a munkásmozgalmak
nemzetközileg elismert szimbólumainak minősül". Az MSZP-s képviselők felhívják
a figyelmet arra, hogy a vörös csillag, illetve a sarló és kalapács az
Európai Unió egyetlen államában sem tiltott jelkép, ellentétben a horogkereszttel.
Többezer ember ellen terveztek bombatámadást? Öngyilkos robbantás
az Old Trafford stadionban?
www.mno.hu
Kovács Zita
Lapértesülés szerint a tegnap elfogott tíz terroristagyanús személy
a szombati angol labdarúgó bajnoki rangadón, 67 ezer néző között hajtott
volna végre öngyilkos robbantást.
A The Sun című lap szerint feltehetően a szombati, Manchester United-FC
Liverpool labdarúgó bajnoki rangadón öngyilkos merényletre készült tíz
terroristagyanús személy. Mint megírtuk, a gyanúsítottakat hétfőn vette
őrizetbe a brit rendőrség Manchesterben, akik információk szerint a közel-keleti
terroristacsoportokkal összefüggésben hajtottak végre razziákat.
Lapértesülés szerint az elfogottak jegyeket rendeltek a mérkőzésre,
és az Old Trafford stadionban 67 ezer néző között hajtották volna végre
az öngyilkos robbantást. A sikeres támadás valószínűleg több ezer halálos
áldozattal járt volna.
A házigazda klub cáfolta az erre vonatkozó értesüléseket. Phil Townsend,
a Manchester United szóvivője elmondta, a hatóság nem tud arról, hogy az
Old Trafford a lehetséges célpontok között szerepelt.
A Manchesterben elfogott személyekkel szemben terrorista cselekmények
elkövetésére való megbízás, készülődés és uszítás címén járnak el – tájékoztatott
a rendőrség. (AFP)
A világ első háromdimenziós temploma
www.kereszteny.hu
Berta Sándor
Hamarosan megnyitja kapuit a világ első virtuális temploma. A kezdeményezés
mögött a Ship of Fools nevű online keresztény közösség áll, amely május
11-ére hirdette meg a látogatást a három dimenziós templomban.
Simone Jenkins, a felekezet képviselője elmondta: sok keresztény weboldal
ad lehetőséget és engedélyezi a meditációt és az imádkozást, ám ők az elsők,
ahol egy "komplett templom" is megtekinthető és online is látható. A hívők
bármit megtehetnek benne virtuálisan, amit amúgy egy háromdimenziós közösségben
megtehetnének. Bárki kiválaszthat magának egy (arc)képet és egy karaktert,
leülhet a padok egyikébe, bemutatkozhat másoknak, beszélgethet velük vagy
együtt is imádkozhat - nyilatkozta Jenkins.
Egy "élő személy" követi nyomon a háromdimenziós térben zajló eseményeket,
ő ellenőriz mindent, ő felügyeli a rendet, ám ezen kívül ő köszönti az
egybegyűlt híveket is, ő "vezényli" a zsoltárok éneklését és az imádkozást
is, tehát gyakorlatilag ez az illető egy virtuális pap. Természetesen nem
hiányozhatnak a közösség és a templom javát szolgáló adományok sem. Ezeket
azonban nem a perselybe kell bedobniuk a hívőknek, még csak nem is csekken
kell befizetniük, hanem a napjainkban elterjedt sms-es rendszer útján jutathatják
el a templom számára.
Az új virtuális egyház annyira megtetszett Rowan Williams-nek, a canterbury
érseknek, hogy máris felszólította az alá tartozó egyházkerületeket, "ők
is kövessék az istentiszteletek új formáját". Az oxfordi egyházkerület
máris felvett egy "web-papot", aki a www.i-church.org webcím alatt gondozza
virtuális nyáját. Ugyanakkor az "i-church" több jellemzőjében még nem állapodtak
meg az egyház képviselői és a hívők, de mindkét fél mindenképpen egy "multimédiás
kiépítettségű" virtuális templomot akar.
Megállt az idő
www.magyarhirlap.hu
Tar Sándor Szent kötelesség című cikkében (MH, ápr. 1.) a hadseregről,
konkrétabban az önkéntes haderőre való áttérésről ír. "Valaha benne voltam
nyakig" – írja a régi harcos, és nem titkolt nosztalgiával emlékezik az
"átkos" előző rendszer katonai erőfeszítéseire, amikor még "állandóan erősítettük
hadainkat". Bár a szerző a honvédelem iránt elkötelezettnek vallja magát,
mégsem vádolhatnánk azzal, hogy valamennyire is képben van. Írásából úgy
tetszik, nem a modern biztonságpolitikai szakirodalom, hanem az előző ciklus
nevezetes hadügyi illetékes politikusának, Lányi Zsoltnak a másodlagos
frissességű "nemzetfilozófiai" eszméi állnak lelkéhez közel. (Aki szerint
"ezer évig" még nem lesz aktuális a hadkötelezettség eltörlése.)
A szerzőt meglepetésként, szinte sokként érte, amikor a napokban szeme
elé került újságcikkből megtudta: a fiatal sorkötelesek nem akarnak bevonulni,
inkább kifizetik a büntetést, és várják 2005-öt, amikor majd elmúlik a
sorozás veszedelme.
Nyilván nem hallott még a sorozási alkalmatlansági arányokról sem,
amelyek az elmúlt tizenöt évben magasra szárnyaltak. Budapest valószínűleg
bekerülhetne a Guinness Rekordok könyvébe a papíron alkalmatlanok nagy
számával.
A szerző eltekint a hadügy nemzetközi vonatkozásaitól, az új kihívásoktól,
meg attól, hogy a fejlett országokban a sorkatonaság felszámolásának folyamata
az utóbbi tíz évben felgyorsult, és e téren már a keleti országokban sem
lehetünk elsők.
Aki valamelyest is lépést tart a korral, tudja, hogy a sorozáson alapuló
tömeghadsereg ideje lejárt. A fejlett haditechnikát nem lehet sorozott
amatőrökre bízni. A NATO-tagság is megköveteli, hogy biztonságpolitikánkat,
hadseregünket egészen más alapokra helyezzük. Nemcsak polgárbarát és választási
megfontolások vezették a mai kormánykoalíciót, amikor eldöntötte az önkéntes
hadseregre való áttérést, hanem kemény katonapolitikai, gazdasági realitások,
nem utolsósorban a volt főtitkár által többször is hangoztatott NATO-elvárások.
A cikk azonban nemcsak katonai, hanem alkotmányjogi kérdésekben is
ódon hangulatú. A haza védelme régen volt "szent" kötelesség, érdekes módon
éppen akkoriban, amikor az egyéb szentségekre rossz idők jártak. A szent
szót már a kádári időkben törölték az alkotmányból. Az 1996-ban kidolgozott,
bár végül néhány szavazat híján el nem fogadott új alkotmánykoncepció pedig
már csak minősített esetre – értsd háború vagy más végveszély esetére –
írta volna elő a hadkötelezettséget.
A cikk érveiből egyet kiragadok: a szerző aggódik azért, hogy a fizetett
katona, ha lőnek, majd leteszi a fegyvert vagy átáll. Ugyanezt az érvet
el lehetne mondani rendőrök, tűzoltók, fináncok, adónyomozók, titkosszolgálatok
esetében is, bár ott senkinek sem támadna az az őrült ötlete, hogy e munkaköröket
sorozott amatőrökkel töltsék be! A katonaság is egy szakma, mint bármi
más. És nem kell azt gondolnunk, hogy minden szakember gazember, aki pénzt
fogad el munkájáért.
A szerző abban is téved, hogy még nem nyert Magyarország háborút. Dehogynem!
Igaz, régen volt, utoljára Mátyás király idejében. A zsoldos fekete sereggel.
a szerző a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának ügyvezetője
Farkas Henrik
2004. április 20., kedd 12:19