CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. június 17., csütörtök, Laura, Alida, Adolf, Alina, Alinda napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Csernobil: Hirosima több százzal szorozva
Senki, semmilyen óvintézkedést nem tett Magyarországon az 1986-os katasztrófa napjaiban
MNO-összeállítás
1986 április 26-án atomcsapás méretű katasztrófa érte a Szovjetuniót. Mind Moszkva, mind a megszállt országok vezetése szigorú hírzárlatot rendelt el. Óvintézkedések helyett még öt nap múlva is tömegeket vezényeltek ki az utcákra, megünnepelni május 1-jét.
 
1986. április 26., csernoboili erőmű, 4-es blokk. Légifelvétel. Több százszorosa a hirosimai sugárzásnak
Nem indokolatlan atomcsapásról beszélni: a robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét.

A XX. század legsúlyosabb nukleáris balesetét az erőmű mérnökei idézték elő, akik egy igencsak rosszul sikerült kísérlet során azt próbálták modellezni az ukrajnai Csernobilben, a működő 4-es reaktoron, hogy áramkimaradás esetén a tartalékrendszer képes-e hűteni a blokkot. A kezelőszemélyzet elveszítette az irányítást a kísérlet felett, és a reaktor vészesen felmelegedett. A reaktormag leolvadt, és a hűtőrendszer vize bejutott az aktív zónába. Az emiatt bekövetkezett robbanás ledobta a reaktor tetejét, szétszórta az izzó maradványokat és félig romba döntötte az épületet.
nagyobb volt a sugárzás, mint a hirosimai és a nagaszaki atombombánál

Csernobilban elszabadul a pokol

A katasztrófa előzményei közé tartozik, hogy az atomerőmű mérnöke, Anatolij Diatlov rájött: amennyiben hirtelen kiesik a hálózati villamos-energia szolgáltatás, a zóna hűtőközegét keringető szivattyúk leállnak. Diatlov engedélyt kapott Fomintól, az atomerőmű főmérnökétől, hogy a 1986. tavaszán a 4. számú reaktorban kísérletet végezhessenek, egy esetleges áramkimaradás elhárítását modellezve.

1986. április 25-én, pénteken hajnalban 1.00 órakor megkezdték a 3,2 GW hőteljesítmény csökkentését. Délutánra a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát. 14:00 órakor a villamos elosztóközpont értesítette a csernobili Lenin Atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították.

A fiatal villamosmérnökök elsősorban a szivattyúk villamos energiaellátására ügyeltek. Nem vették figyelembe a John Archibald Wheeler és Wigner Jenő által már az 1940-es években Hanfordban felismert veszélyt: az alacsony teljesítményű reaktorüzemeltetés során bekövetkező xenon-mérgezés instabillá teszi a reaktort. Így érkezett el a szombati nap, a görögkeleti naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértők is, a döntéshozók is hétvégi házaikba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.) A csernobili négyes reaktorban a felszaporodott reaktorméreg miatt a szabályzat szerint megengedettnél jóval nagyobb mértékben kiemelték a legtöbb szabályozórudat.

Diatlov mégis kiadta az utasítást a kísérlet megkezdésére. A kivitelezők maguk kívánták irányítani a reaktort a fantáziátlan automatika helyett. A zóna üzemzavari hűtőrendszert - szabálytalanul - már pénteken 14.00 órakor kiiktatták. 26-án hajnalban pedig Diatlov engedélyével kikapcsolták azt az automatikát is, amelyik a hatalmas méretű reaktor teljesítmény-sűrűségének egyenletességét szabályozta.
 
1986. április 26., szombat, hajnali 0:28 óra: Hogy biztosak legyenek, a megengedett érték fölé növelték a hűtővíz keringetési sebességét. Emiatt a víz lehűlt és csökkent a reaktorban termelődő gőz mennyisége. Mikor azután az 1,6 GW teljesítményt a tervezett 0,7 GW-ra kezdték csökkenteni, a reaktor pozitív üregtényezője miatt a teljesítmény a vártnál nagyobb mértékben csökkent: 0,03 GW-ra esett vissza. Egy napot kellet volna várni, hogy a felhalmozódott 135I és 135Xe elbomoljon, és elmúljon a xenonmérgezés okozta instabilitás.

1:07. Alexej Akinov és Leonid Toptunov, a két operátor a szabályzatra hivatkozva habozott, de Diatlov rájuk parancsolt, hogy a szabályozórudakat még jobban húzzák ki. Így a reaktorteljesítményt 0,2 GW értéken sikerült stabilizálni. (A szabályzat tiltja a reaktor üzemeltetését 0,7 GW hőteljesítmény alatt.) Az alacsony hőteljesítményre gondolva lecsökkentették a hűtővíz keringetésének sebességét.

1:23:40. A pozitív visszacsatolású reaktor hőteljesítménye 20 másodperc alatt 0,20 GW-ról 0,32 GW-ra ugrik. Ezt látva Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját.

1:23:43. A hőteljesítmény eléri az 1,4 GW értéket. A reaktor helyenként szuperkritikussá válik prompt neutronokra is, ezáltal szabályozhatatlan lesz. A hirtelen túlhevülés miatt fellépő hőtágulás elgörbíti a szabályozórudak fémcsatornáit, így a süllyedő szabályozórudak félúton elakadnak.

1:23:45. A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad.

1:23:47. Az egyenlőtlen hőtágulás miatt felnyílnak a fűtőelempálcák.

1:23:49. A fűtőelemek hődeformálódása eltöri a hűtőközeg csöveit. A hirtelen fejlődött gőz nyomása gőzrobbanást idéz elő, föltépve a reaktor fedelét.

1:24:00. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelő kémiai reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel. A gyúlékony H2 és CO a külső levegő oxigénjével érintkezve felrobban. Ez a második, kémiai robbanás lesodorja az épület tetejét is. A grafit a levegőn meggyullad, füstje radioaktivitással szennyezi be az épületet, és annak egyre nagyobb környékét. Valerij Komjencsuk technikus a tető beomlása, Vladimir Sasenok villamosmérnök a robbanás következtében támadt tűz miatt azonnal meghalt.

A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 °C-ot. A hasadási termékek az üzemanyagból az égő grafitba diffundáltak, onnan pedig a levegőbe jutottak: az összes radioaktív nemesgáz, továbbá a mozgékony alkálifém-ionoknak és az illékony jódnak mintegy 20 %-a. A többi nehézkesen diffundáló radioaktív fémeknek 4 %-a jut ki a környezetbe.

A grafittűz 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. A bór célja a neutronok elnyelése, az ólom pedig megolvadva a levegőt zárja el a reaktortól. Ezalatt 4 EBq (4·1018 Bq) aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktivitásnak, és megközelítette egy nagy hidrogénbomba kísérleti robbantásakor a légkörbe kerülő aktivitás nagyságát.

Milliókat sújtott a szovjet kísérletező kedv

1986-ban már Gorbacsov vezette a Szovjetuniót. Rizskov miniszterelnököt még szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetről, ő vasárnap 11 órakor - saját vezetésével - kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a kivizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült.

A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől.

Hétfőn reggel az 1600 km-re fekvő svéd FOSMARK atomerőműhöz munkába érkező dolgozók ruháját a sugárzást mérő kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta.

A svédek a szélirány alapján csakhamar rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerőműből származik, hanem délről jön. Ők a közeli, litvániai Ignalina atomerőműre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. A TASSZ hírszolgálati iroda hétfőn 9 órakor adta ki az első jelentést. A szenzációt fölkapta a sajtó. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha Csernobiltól 1600 km-re a svédek ilyen aktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobil felől Svédország felé fújt, ezért észleltek a svédek jelentős aktivitást, de közben nagyrészt lakatlan mocsárvidék terült el. Csakhogy a könnyű részecskéket a szél Európa-szerte széthordta, a sugárterhelé növekedése még Franciaország lakosságán is kimutatható volt.

Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.

A radioaktív felhők egészen Skandináviáig jutottak, és április végén innen figyelmeztették először a világot. Elővigyázatosságból nem volt szabad gombát és friss zöldséget szedni, friss tejet inni, akinek gyereke volt, jobban tette, ha bezárt szobában tartotta. Sokan elkezdtek jódtablettákat enni, hogy az aktív jód ne rakódhasson le a szervezetükben.

Az elszenvedett sugárfertőzés következtében meghalt emberek számáról épp úgy szélsőséges ingadozással eltérő adatok állnak rendelkezésre, mint a katasztrófa által érintett, s a felezőidő után azóta megbetegedett áldozatok számáról.

Azt hazudták: ideiglenes a kitelepítés

Még a reaktor égésének időszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetéből az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000), Csernobil (12 000) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát.

Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált - akkor még azt mondták nekik, hogy átmeneti időre.

Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el.

Ez csak a szovjet ’’atomcsapás’’ első perceinek következménye volt.

Az ukrán egészségügyi minisztérium legutóbbi közleménye szerint a 350 ezer úgynevezett likvidátor közül 12 519-en már nem élnek. Azt nem közölték, hogy a statisztika szerint – Csernobil előtt – 350 ezer ember közül tizenkét év alatt hányan hunytak el természetes halállal. Eddig 937 kiskorú kapott pajzsmirigyrákot.

A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munkavállaló költözött a családjával együtt a közelbe. A még működő 3-as blokkban, illetve a zóna más területén például őrként több mint 6 ezer ember dolgozik.

Nagyszámú daganatos megbetegedés Magyarországon

 
 
A csernobili atomkatasztrófa után neves szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, távolabban fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, nálunk szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.

Csernobil előtt még többen írtak a kis dózisú sugárfertőzések káros hatásáról. Dr. Szabó András Radioökológia és környezetvédelem című, 1985-ben megjelent, dr. Sztanyik Béla által lektorált könyvében az alábbiakat írja:

A késői sugárártalom megnyilvánulhat halálos kimenetelű betegségekben, mint pl. leukémia, rák vagy egyéb rosszindulatú daganat, a beteg élettartamának egyéb okokból történő megrövidülésében, vagy pedig valamilyen szövetre, szervre korlátozódó elváltozásban, mint pl. idült bőrgyulladás, szemlencsehomály. Jelentkezését tekintve az utódok öröklött károsodása is késői sugárártalomnak tekinthető."

A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben terjednek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Dr. Bartyik Katalin, a szegedi gyermekklinika onkológusa szerint feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lesz ez a betegség a fiatalokon, mint két évtizeddel ezelőtt.

A leukémiás gyerek-megbetegedések száma különösen megszaporodott Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevő, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese a Magyarországénak. Romániában jódtablettát osztottak ki az emberek között, Magyarországon ez viszont nem történt meg.

Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott, és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél, valamint a tüdőrák.

A legtöbb esetben nehéz kideríteni, hogy az egészségkárosodásnak mi az oka. A különféle környezeti ártalmak összeadódva megsokszorozhatják a betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen ezért nagyon fontos lenne mindenfajta szennyezés, a lakosságot érintő ártalmas hatás csökkentése és a lakosság minél pontosabb tájékoztatása az esetleges veszélyekről, a már megtörtént szennyeződésekről.

A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.
Forrás: atomenergia.hu, reak.bme.hu, kfki.hu



Már jövőre is lehet kamatadó
www.magyarhirlap.hu
A pénzügyminiszter szerint a közterhek alól eddig mentesülő jövedelmek adóztatásával igazságosabb lesz az adórendszer, és jobban ösztönzi a teljesítményeket.
 
A kamatadót akár már jövőre is bevezethetik, az árfolyamnyereség után azonban 2005-ben még biztosan nem kell adózni – mondta Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter szerint a közterhek alól eddig mentesülő jövedelmek adóztatásával teljesítményösztönzőbb és igazságosabb lesz az adórendszer. A kamatjövedelmek adóztatása az EU tagállamaiban és több szomszédunknál is bevett gyakorlat. Idehaza többen attól tartanak, hogy negatívan hat majd a megtakarítási hajlandóságra.

Jövőre abban az esetben jöhet szóba a kamatadó bevezetése, ha 5 százalék alatt lesz az infláció, de az árfolyamnyereség után 2005-ben még biztosan nem kell adót fizetni - ezt pénteken az Egyesült Államokban tartózkodó Draskovics Tibor közölte az RTL Klub Híradójával. A pénzügyminiszter szerint egy teljesítményösztönzőbb és igazságosabb adórendszer kilakításán dolgoznak a szaktárcánál. A cél, hogy egyszerre csökkentsék az adóterhelést, illetve igazságosabbá tegyék az adórendszert, s ennek egyik módja a közterhek alól eddig mentesülő jövedelmek magadóztatása. Az árfolyam- és a kamatjövedelmek esetében erre a pénzügyminiszter szerint lehetőséget ad az, hogy 2005-ben várhatóan 5 százalék alatt lesz az infláció.

A kamatadó bevezetését fokozatosan képzelik el és a tervek szerint három év alatt emelnék 20 százalékra. Draskovics Tibor szerint az árfolyamnyereség megadóztatása tervéhez előbb meg kell vizsgálni, hogy az milyen hatással lenne a tőkepiacra.

A Fidesz szerint ugyanakkor elfogadhatatlan a kamatadó bevezetése, mivel az újabb adóteher ismét az akacsonyabb jövedelműeket sújtaná. Tállai András képviselő szerint teljesen ellentmondásos, hogy azok adóját, akik nagy pénzekkel tudnak bánni, s árfolyamnyereségre tudnak szert tenni, eltörölte a Medgyessy-kormány. A szerény megtakarításuk után némi kamatjövedelemhez jutó kispénzűekre pedig adót vet ki - érvelt az ellenzéki politikus a kereskedelmi televízió híradójának.

A tervezett jövő évi adórendszer egészének ismerete nélkül egyelőre nehéz véleményt alkotni - mondta a Magyar Hírlapnak Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese. A közgazdász szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a kamatadón kívül milyen más elemeket tervez bevezetni a pénzügyi kormányzat, s ez egy átgondoltabb, konzisztensebb adórendszer kialakításához vezet-e. "Önmagában a kamatadó nem feltétlenül problematikus, s nem is szokatlan, a nyugati országok jelentős részében létezik" - hangsúlyozta Palócz, aki szerint ez az adó nem a kispénzűeket sújtaná, hiszen a megtakarítások túlnyomó része Magyarországon a magasabb jövedelműek szűk körére, a felső 4-5 százalékra koncentrálódik. Palócz Éva szerint azonban érdemes megvizsgálni, hogy a kamatadó hogyan hat a megtakarításokra, hiszen az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája a lakossági megtakarítások szinte teljes eltűnése volt.

Az Európai Unió minden tagállamában, de a szomszédos országok többségében is adóköteles a kamatbevétel. Az EU a kamatjövedelmek egységes adóztatására törekszik, de egyelőre csak az adó eltitkolásának megakadályozása van napirenden.
"Ehhez igazodva Magyarország számára is csupán két lehetőség van: vagy forrásadót vet ki a kamatjövedelmekre, vagy pedig elejét veszi, hogy a külföldi betéttulajdonosok eltitkolják kamatjövedelmeiket" - hangsúlyozta lapunknak Pitti Zoltán adószakértő. Az uniós országok többsége az utóbbi megoldást támogatja, vagyis a befektető külföldön szerzett kamatjövedelmét jelenteni kell a hazai adóhivatalnak. Pitti Zoltán szerint is előbb-utóbb elkerülhetetlen a kamatadó. A szakértő egyet ért azzal, hogy Magyarországon, ahol a megtakarítási hajlandóság nagyon alacsony, mindenképpen fokozatosságra volna szükség bevezetésénél.
 MH-összeállítás



Jelentősen emelkedett a halálozások száma
NÉPSZAVA Online  
A népességcsökkenés üteme az év első két hónapjában majdnem 14 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában mért értéket - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Csökkent a születések és a házasságkötések száma, ugyanakkor jelentős volt a halálozások növekedése.

A házasságkötések száma 1,7 százalékkal, a születéseké pedig 0,4 százalékkal maradt el az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett előzetes adatai szerint januárban és februárban csaknem 3000 házasságot kötöttek, mintegy 15 ezer 200 gyermek született, ugyanakkor több mint 24 ezer 500 lakos hunyt el. A halálozások emelkedése jelentős mértékű, 4,6 százalékos volt és csaknem 1100-zal haladta meg az előző év hasonló időszakának számait. Mindezek eredményeként a népességcsökkenés üteme majdnem 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A népesség száma az időszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10 millió 110 ezer volt.



Új nemzeti lobogót kap Irak
www.nol.hu
Negyven év után új zászlaja lesz Iraknak. Az iraki ideiglenes kormányzótanács hétfői döntése értelmében az új zászlónak tükröznie kell az ország etnikai összetételét és az iszlám szerepét.
 
A bevezetendő lobogón fehér alapon két kék és egy sárga csík látható. A kékek a Tigris és az Eufrátesz folyókat jelképezik, a sárga csík pedig az ország északi részén elterülő kurd térséget. A zászló felső részén lévő fehér mező közepén egy félhold jelképezi az iszlámot. (MTI)


Leonardo da Vinci autója (14:27)
www.mtv.hu
Firenzében a hétvégétől látható Leonardo da Vinci autója, az emberiség első önjáró járműve, amelyet több mint ötszáz éve konstruált a zseniális művész és feltaláló - ám eddig senki nem értette, miként működött a félig óraműre, félig gépkocsira emlékeztet

A firenzei tudománytörténeti múzeumban először mutatják be a reneszánsz nagy alkotója által 1478-ban, alig 26 éves korában konstruált, fából és fémből készült jármű rekonstrukcióját. Eddig csak a mester vázlatai léteztek róla, no meg a korabeli beszámolók - az előbbiek nem terjedtek ki minden részletre, az utóbbiak pedig nem tárták fel, miként működött a néhány méteres távolságot önerőből megtevő szerkezet.

Leonardo da Vinci autója arra is képes volt, hogy beforduljon. Alkotóját akkoriban legalább annyira tekintették a toszkániai nagyhercegségben mágusnak, mint tudósnak vagy festőnek, s a "carro semovente", a magától mozgó szekér különböző ünnepségeken szolgált látványosságul - akkoriban szerették az ilyen meglepetéseket. A favázas, kerekes alkotmányt feltehetően papírdekoráció díszítette.

A szerkezetet többször megpróbálták rekonstruálni, így 1939-ben "Leonardo Fiatja" címen hoztak létre modellt, hogy a fasiszta idők szellemében az olasz nép alkotó zsenijét hirdessék, majd 1953-ban a tudománytörténeti múzeum számára építették meg. A tudósok azonban mindmáig nem értették meg, mi hajtotta a járművet, s Leonardo rajzához képest új alkatrészeket iktattak be, hogy megmozduljon - ugyanis az eredeti rajzokat semmiféle szöveg nem kommentálja.

Az új rekonstrukciót egy Carlo Pedretti nevű órás felismerése tette lehetővé: ő értette meg, hogy nem a rajzon látható megfeszített íj, hanem egy, Leonardo da Vinci által éppen csak érzékeltetett rugó felhúzása adja a mozgató erőt. Ennek alapján Mark Rosheim amerikai robotikai szakértővell sikerült létrehoznia a háromdimenziós, háromkerekű virtuális modellt, majd megépíteni a ténylegeset. Ezt fel kell húzni, mint egy órát vagy játékautót, és addig megy, amíg le nem jár.

Az első autó modellje június 5-ig látható a firenzei Castellani-palotában, ezt követően más múzeumok is kikölcsönözhetik. Interneten már ma is megtekinthető a következő címen: http://brunelleschi.imss.fi.it/automobile/index.htm



2004. április 26., hétfő 17:30


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület