Erdélyi autonómia-törekvések címmel a Soproni Erdélyi Kör és a Soproni Kálvin Kör közös rendezvényének vendégei voltak Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke és Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő.
A szervezők szándéka az volt, hogy az erdélyi autonómia-törekvésekről, illetve a határon túli magyarságnak a nemzethez való viszonyáról annak a lehető leghitelesebb ismerőinek, illetve tevőleges segítőinek közreműködésével adjanak árnyaltabb képet.

Toró Tibor részletesen kifejtette: az erdélyi magyarság célja Székelyföld területi autonómiájának, valamint a Romániában élő magyar közösség személyi elvű autonómiájának kivívása.

A résztvevők hangsúlyozták: az autonómia kérdésében mindenképpen szükség van az erdélyi magyarság egységére, az ügy számára a románság megnyerésére, az anyaország támogatására és az európai támogatásra is.
Az erdélyi magyarok, akik román állampolgársággal rendelkeznek – amint azt Toró T. Tibor kifejtette – a román államhoz való viszonyukat az autonómia intézményén keresztül rendeznék: azaz a román államtól elkérik azokat a közjogosítványokat, amelyek a számukra fontosak, azért, hogy magyarként szülőföldjükön megmaradhassanak, identitásukat megőrizhessék.

- Ugyanakkor közösségként, de egyénenként is részei vagyunk a magyar nemzetnek, amelyhez való viszonyunkat a polgári kormány rendezte, úgy, hogy azt közjogi szintre vitte: a magyarok megkaphatták a magyar igazolványt, ami bizonyította: hogy a határon túliakként a magyar nemzet polgárai. Az erre vonatkozó törvény egy un. ,,karácsonyfa-törvény" volt, azaz új és új elemekkel lehetett volna azt kiegészíteni, és a folyamatban – egyik fő kezdeményezője éppen Németh Zsolt volt – el lehetett volna jutni egy kvázi-kettős állampolgárságig.

Toró T. Tibor sajnálatát fejezte ki, hogy a folyamat elakadt, mi több, mint mondta: a visszájára fordult.
- Nem egészült ki új jogosítványokkal, hanem a magyar országgyűlés ,,leszedte a karácsonyfáról a díszeket" - mondta.

Az autonómia és a kettős állampolgárság egymáshoz való viszonyához az erdélyi politikus azt is hozzáfűzte: annak célja, hogy úgy kapják meg a határon túli magyarok a magyar állampolgárságot, hogy ne legyenek rákényszerítve arra, hogy elhagyják a szülőföldjüket. Egyébként a román politika ezt ,,csendben" a volt szovjet köztársaságbeli moldávoknak már megadta.

- Európa esetében elég magas az az ingerküszöb, amivel el lehet érni azt, hogy felfigyeljenek a határon túli magyar kisebbségi kérdésre - mondta Toró T. Tibor, rámutatva: az erdélyi politikának és magyarországinak egyaránt hibája, hogy ,,elaltatták" Európát, azaz sikerült elhitetni, hogy modellértékű az ahogyan Romániában a kisebbségi kérdést, vagy a magyar kérdést kezelik.
- Ez a történelmi bűne egyes politikusoknak - mondta Toró, aki hozzátette: bizony, van magyarkérdés, amit a megfelelő fórumokon el kell tudni mondani.
Toró T. Tibor arról is szólt, hogy az eddigi státustörvény megcsonkítása miatt került előtérbe a kettős állampolgárság radikálisabb megoldásának kérdése, amely a nemzettel való viszonyt volna hivatott rendezni.
Az alapvető nemzetstratégiai elvként mindenképpen a szülőföldön való boldogulást kell megfogalmazni - hangsúlyozta.

A kérdést európai viszonylatban megvilágítva fejtette ki Német Zsolt:
A közép-kelet európai térségben tapasztalható instabilitás egyik oka a rendezetlen kisebbségi kérdésben keresendő. Ennek 19. századi okai mellett találjuk a II. világháborút lezáró békeszerződéseket is. A 21. század kapujában Európának annál is inkább hangsúlyozottabban kell foglalkoznia a kérdéssel, mert a térséget immár az EU két oldalról veszi körül.
Az uniós csatlakozásnak az egész magyar nemzet – beleértve a határon túli magyarságot is –haszonélvezője lehet - mondta Német Zsolt, hozzátéve: mindez akkor lehetséges, ha uniós tagságát a magyar kormány megfelelő nemzetpolitikával, nagyon tudatos erőfeszítésekkel úgy tudja majd irányítani, hogy az a határon túli kisebbségeknek is a javukra váljon, és hogy a szülőföldön való boldogulást segítse.

Mindez az Európai Unión belül, illetve azon kívül mit jelent?
Románia uniós tagsága esetén a szimbolikus része marad majd meg, annak, amit a státustörvény részben megoldott.
A nagy kérdés, hogy addig mi lesz az erdélyi magyarsággal, amely 1992 és 2000 között – a népszámlálási eredmények szerint – 188 ezerrel fogyott?
Egy középtávú stratégiára van szükség vélte Toró T. Tibor, hozzátéve: az autonómiának, ami az egész nemzet érdeke, nincs életképes alternatívája.

T.É.